Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-267

267. országos ülés 1908 január 31-én, pénteken. 309 már eltelt, udvariasságból és méltányosságból szabtam rövidebbre felszólalásomat és ezért legalább azt elvárhatom a háztól is, hogy ezt az engedélyt nekem most megadja. Zakariás János: Hiszen lesz alkalma elmondani mindent, mert tizenhét szakasza van a javaslatnak ! Nagy György: Kérem Zakariás képviselő urat, ne beszéljen mindig közbe! Most én beszélek mint székely a székelyek érdekében. Ha én akkor méltányos voltam a t. ház iránt, méltóztassanak most velem szemben is méltányosságot tanusitani. Én akkor csak azért nem beszéltem többet, mert az idő már eltelt, most tehát legalább egy negyedórai türelemmel lehetne a t. ház velem szemben. Hódy Gyula: Hát akkor miért sürgetted meg tegnap a II. osztályú kereseti adót? Elnök: ügy veszem észre, hogy a képviselő ur a tárgytól való eltérésre kér engedélyt a t. háztól. (Felkiáltások : Nem adjuk meg !) "ügy látom azonban, hogy az engedélyt nem méltóztatnak megadni. (Ugy van!) A képviselőház tehát nem adja meg az engedélyt arra, hogy Nagy György képviselő ur a tárgytól eltérhessen. Nagy György: Végtelenül sajnálom, hogy ilyen gazdasági kérdés iránt a képviselőház ilyen kevés érzéket tanusit. Elnök : Ne méltóztassék ilyen igazságtalanul és jogtalanul támadni a képviselőházat! Nagy György: Akkor ragaszkodva az elnök ur szives útmutatásához és figyelmeztetéséhez, majd az egyes szakaszoknál fogom előterjeszteni indítványomat, remélve, hogy a ház akkor türelmesebb lesz, illetőleg megadja az engedélyt arra, hogy eltérhessek a tárgytól és ezzel megjutalmazza az én méltányosságomat. A czimet különben, ugy a mint van, változatlanul elfogadom. Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat.- méltóztatik-e a most tárgyalás alatt levő törvényjavaslat czimét az igazságügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Kijelentem, hogy a ház a törvényjavaslat czimét változatlanul elfogadta. Hencz Károly jegyző (olvassa az 1. §-t). Elnök: Van-e valaki szólásra feljegyezve ? Hinléder Ernő: T. képviselőház! Az 1. §. utolsó bekezdéséhez múltkori beszédemben kifejtettek alapján egy módositást indítványozok. Kiegészíttetni kívánom az első szakaszt olyanképen, hogy a harmadik kikezdés c) pontja alatt füzessék az 1. §-hoz a következő (olvassa): »A jogosultság mértékének meghatározása oly arányban történik, hogy a legkisebb birtok az aránykulcsban fél holdnak számítandó.« Ennek indokolására röviden felhozom azt, hogy ha az aránykulcsban a legkisebb birtok legalább félholdnak nem számíttatik be, akkor jövőre is elő fognak fordulni visszás esetek, hogy az arányosítás esetén semmi jutalék nem jut az egyeseknek, mig ellenben, ha felvcszszük, hogy az aránykulcsban a legkisebb birtok legalább félholdnak beszámittatik, ebben az esetben az igazságtalanság elesik és nem fognak oly esetek előfordulni, a melyeket az indokolás is hangzatosan felhasznál, hogy a Székelyföldön arányjogokat egy pohár pálinkáért vagy harisnyáért, vagy nem tudom miféle értéktelen dolgokért adnak el. Ennek indoka, hogy az arányjogok nem egyformák, hanem a jogosultság mértéke szerint hol kisebbek, hol nagyobbak, tehát lehet korrektül ilyen minimális összeget felvenni, hogy az aránykulcs kiterjesztessék, s igy a kisebb exisztencziák segítve legyenek. Tisztelettel kérem, méltóztassék ezen módosításomat elfogadni. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti az előadó urat. Ferenczy Géza előadó: T. képviselőház! Hinléder Ernő t. képviselőtársamnak beterjesztett javaslatát sajnálattal nem fogadhatom el. Ugyanis nevezett képviselő ur a gazdasági és jogi szempontokat beterjesztett indítványánál nem mérlegeli eléggé. Hiszen én elismerem, hogy gazdasági szempontból az arányrészek, illetve a jogosultságok minimuma nem kihasználható; de bocsánatot kérek, ott van a jogi szempont is, és itt az egyéni tulajdonnak egy kvantumát vennők el attól, a kinek talán a szükséges mennyisége megvan és szocziáljiolitikai szempontból átadnók annak, a kinek talán kevesebb volna az arányjogosultsága, mint amennyi a gazdasági kihasználás szempontjából feltétlenül szükséges. Miután ez jogelkobzással járna azok részére, a kiktől elveszünk és jogadományozással azok részére, a kiknek átadjuk és miután a közérdek ezt imperative nemcsak hogy nem parancsolja, de meg sem engedi, ehhez a javaslathoz hozzá nem járulhatok és kérem a szakasz változatlan elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Hinléder Ernő: Félreértett szavaim helyreigazítása végett... Elnök: Kérem, nem lehet; már befejezettnek nyilvánítottam a tanácskozást. Felteszem a kérdést. Miután a törvényjavaslat első czikke megtámadva nem lett, azt külön fogom szavazás alá bocsátani, s ha méltóztatik azután azt elfogadni, akkor fogom kérdezni, hogy méltóztatik-e Hinléder Ernő képviselő urnak a pótlását megszavazni, igen, vagy nem. Méltóztatnak belenyugodni, hogy a kérdést igy tegyem fel? (Igen!) Akkor kérdem a t. házat, méltóztatik az első czikket elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Kijelentem, hogy a képviselőház az első czikket elfogadja. Kérdem most már a t. képviselőházat; méltóztatik-e Hinléder képviselő ur pótlását az első czikkhez elfogadni ? Kérem felolvasni.