Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-266

266. országos ülés 1908 január 30-án, csütörtökön. 297 részéről felhozott azon ellenvetésekre válaszoljak, a melyek szorosabb értelemben vett gazdasági jelentőségűek, és pedig azon indokból, mert hiszen, a mint a t. képviselő urak majdnem mindegyike hangsúlyozta is, ez a kérdés elsősorban a földmivelésügyi minisztérium ügykörébe vág. (Halljuk ! Halijuk !) Általánosságban egy megjegyzést kell tennem azoknak, a kik e törvényjavaslatot különböző szempontok által vezéreltetve ellenezték. Ha a t. felszólaló urak felfogását és nézetét egymás mellé állítom, a legnagyobb jóakarattal sem mondhatom azt, hogy a javaslat ellenzői között valami nagy harmónia uralkodnék, sőt ellenkezőleg minden egyes felszólaló legsérelmesebb kifogása a következő ellenző felszólalók által azonnal leczáfoltattak és a javaslatnak épen azt a részét, melyet az előtte szóló legrosszabbnak tartott, az utána következő a legjobbnak tart. Ez a körülmény bizonyos mértékben igazolni látszik azt, hogy a t. képviselő urak azt a nagy kérdést, a mely nem speeziális helyi kérdés, hanem igen nagy közérdeket képvisel, rendszerint a maguk falujának, kerületének világában fogják fel. (Mozgás.) Kijelentettem, hogy ez azokra vonatkozik, a kik a javaslatot ellenezték. (Zaj.) Méltóztatnak látni, hogy ebben a javaslatban oly nagy kérdések forognak koczkán, a melyeket nem ilyen egyoldalú, hanem általánosabb Összefoglaló szempontból kell mérlegelni. E javaslat ellenzői részéről vagy azok részéről előadottak, a kik a javaslatot általánosságban sem fogadják el, mert ezekről beszéltem eddig, mint láttam, körülbelül három csoportba foglalhatók össze. Az első csoport kifogásolja azt, hogy a földmivelésügyi minisztériumnak adatik meg a javaslat keretében az a diskréczionális jog, hogy a tagosítás megengedhetősége kérdésében adott vélemény bizonyos mértékig a bíróság elé is hozható. A javaslat ezen intézkedését különösen Vlád Aurél képviselő ur és Hinléder Ernő t. képviselőtársam kifogásolta. A második csoportba esnek azok a kifogások, a melyek azon szempontból hozattak fel, hogy az arányositási jogokkal űzött visszaélések meggátlása szempontjából ez a törvényjavaslat oly mélyreható intézkedéseket tartalmaz, a melyek sértik az egyéni tulajdonjogot és sértik a forgalom szabadságát. Ezen szempontból a legélesebb bírálat alá vette a javaslatot szintén Hinléder t. képviselőtársam és Vertán Endre t. képviselőtársam. És végül a harmadik csoportba sorozhatok azok a felszólalások, a melyek kifogásolják azt, hogy a törvényjavaslat egyik szakasza elrendeli, hogy azon községekben, a hol a tagosítás történik, a tagositandó összterület bizonyos mennyisége közlegelő czéljaira hasittassék ki. Ezt különösen nehézményelte Hinléder t. képviselőtársam, Itt rájövök rögtön Sümegi Vilmos képviselőtársamnak beszédére és ezzel kezdem dem meg az egyes kifogásokra adandó válaszomat, hogy azzal, a mit Sümegi Vilmos t. képviselőtársam ebben a kérdésben mondott, teljesen és tökéletesen egyetértek. Egyetértek pedig azért, KÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. XT. KÖTET. mert Hinléder t. képviselőtársam nagy tévedésben van. 0 t. i. azt képzeli és ugy állította a t. képTiselőház elé a helyzetet, hogy mi még abban az esetben is, hogyha valamely községben már közlegelő tényleg létezik, még az esetben is a tagositandó összterületnek — és itt a t. képviselő ur következetesen három százalékot mondott, holott nem három, hanem öt százalék az és itt közbevetőleg említem fel, csak köszönettel tartozunk az igazságügyi bizottság t. előadójának, a ki a felemelést indítványozta — minden egyes esetben 5°/o

_

kát közlegelő czéljaira kívánjuk kihasítani. Bocsánatot kérek, ez nincs igy. A törvényjavaslatnak ez az intézkedése pusztán és kizárólag csak azokra a községekre vonatkozik, a melyekben az általános tagosítás kérelmezése idejében még közlegelő nincs, (Igaz!) vagy a meglevő közlegelő a község állattenyésztési érdekeit ki nem elégíti. így tehát Hinléder képviselő ur vádja, mint tévedésen alapuló, teljesen elesik. A mi Sümegi Vilmos t. képviselő ur kérését illeti, hogy szándékozik-e a földmivelésügyi kormány a közlegelők beszerzésének kérdésében esetleg törvényhozási intézkedéseket is tenni, abban a tekintetben hivatkozhatom a földmivelésügyi miniszter ur ő exczellencziájának egy kijelentésére, hogy igenis szándékozik, (Éljenzés.) épen azokra a fontos érdekekre való tekintettel, a melyeket t. képviselőtársam felhozott és a melyeket ismételni nem kívánok, épen azokra az indokokra és arra tekintettel, hogy nem múlik el a hétnek egyetlen napja sem, hogy részint a székely vármegyék részéről, részint Magyarország más vidékéről is ne találkoznánk oly küldöttségekkel, a melyek folytonosan sürgetik, hogy a kormány támogassa őket oly irányban, hogy közlegelőt szerezhessenek. Sümegi Vilmos: Ez a legfontosabb! Mezőssy Béla államtitkár: Ha t. képviselőtársam figyelemre méltatja a benyújtott 1908-iki költségvetésünket, (Mozgás.) itt fekszik már körülbelül hat hete a ház asztalán, akkor méltóztatik látni, hogy ily irányban a t. földmivelésügyi miniszter ur a kezdeményező lépéseket, mielőtt a törvényalkotás az országgyűlés által elhatároztatnék, máris megtette. (Éljenzés.) Megtette pedig oly irányban, hogy az 1908-iki költségvetés keretében oly összegek állnak rendelkezésünkre, hogy a községek hasonló hozzájárulása esetén körülbelül 6 millió értékű közlegelőt lehet bevásárolni már az 1908-iki költségvetés fedezetével. (Élénk éljenzés és taps.) És itt, t. képviselőtársam, méltóztassék meggondolni, hogy nem pusztán csak a czél vezet minket, hogy az állattenyésztés fokozatos fejlesztése elsőrangú eminens közérdek, (Igaz! Ugy van!) és pedig azért, mert az állattenyésztés fokozatos fejlesztésétől lehet bizonyos mértékben 38