Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-255

255. országos ülés 1908 január 13-án, hétfőn. 28 Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a miniszterelnök ur most felolvasott átiratát tudomásul venni, igen vagy nem 1 (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a képviselőház a miniszterelnök átiratát tudomásul veszi. Következik a kőszéntelepeknek a királyi kincstár részére való megszerzése (írom. 580, 605) tárgyában a pénzügyminiszter jelentése. Az előadó urat illeti a szó. Hoitsy Pál előadó : T. ház ! A mint méltóztatnak tudni, a tavalyi esztendőben beállott kőszénmizéria nemcsak a magánembereket sújtotta igen nagy mértékben, hanem magukat az ipari vállalatokat is, ugy hogy lehetetlen volt némely iparágakban a rendes üzemet fentartani. Nehogy hasonló dolgok ismétlődhessenek, a miniszter ur kezébe vette ezt az ügyet és az állam részére megszerzett bizonyos elővásárlási jogokat kőszéntelepekre vonatkozólag. Nevezetesen a vrdniki bányával kötött egy előzetes vételi szerződést, azonkivül az almási völgyben, azonkivül a diósgyőri gyárra való tekintettel Borsod megyében is. Miután a dolog halaszthatatlan volt, mert ha ez nyilvánosságra kerül, akkor ezek a telepek nagyon felsrófolták volna az árakat, szükséges volt előzetes felhatalmazás nélkül eszközölni ezeket a kiadásokat. Most, miután a szerződések életbeléptek, a miniszter ur ezt a képviselőháznak bejelenti és kéri a képviselőházat, méltóztassék ehhez hozzájárulni és eljárását jóváhagyni. Miután itt nagy országos érdekről volt szó, hogy t. i. kőszén tekintetében ne legyünk kiszolgáltatva a kőszénvállalatok monopóliumának, szükség volt ezekre az intézkedésekre, a melyek egész kőszéniparunkat a lehető legjobban fogják belfolyásolni. Ezért kérem, a t. képviselőházat, méltóztassék a jelentést tudomásul venni. Elnök : Ha szólani senki sem kivan, kérdem : méltóztatik- e a pénzügyi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor a pénzügyi bizottság javaslatát elfogadottnak jelentem ki és ennek alapján kimondom, hogy a miniszter jelentése jóváhagyólag tudomásul vétetik. Következik a függő államadósságot ellenőrző országos bizottság jelentése a feladatának és tevékenységének megszűnése következtében teendő intézkedések tárgyában (írom. 593, 644). Az előadó urat illeti a szó. Hoitsy Pál előadó : T. képviselőház ! A mint méltóztatik tudni, a képviselőháznak volt egy bizottsága: a közös függő államadósságokat ellenőrző bizottság. Miután azonban az államjegyek most már teljesen bevonattak és ilyen függő adósság többé sem közös, sem pedig az országnak nincsen, ennélfogva nem áll fenn szüksége annak, hogy ez a bizottság továbbra is fenmaradjon. "Ennek következtében maga a bizottság is jelentette a képviselőháznak, hogy legjobb volna ezt a bizottságot feloszlatni. De maradtak ennek a birtokában bizonyos iratok, ezeket kéri a bizottság az Ö felsége körüli miniszter gondozása alá kiadatni; azonkivül maradtak lemezek és papirosok, ezeket kéri, hogy adjuk ki egyelőre a közös pénzügyminiszter gondozása alá, a mig majd nem látja jónak a t. képviselőház másként határozni. Kérem ehhez a javaslathoz a t. képviselőház hozzájárulását. Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a pénzügyi bízottság javaslatához hozzájárulni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a Németbirodalommal 1891. évi deczember hó 6-án kötött kereskedelmi és vámszerződéshez tartozó, 1905. évi január hó 25-én kötött pótszerződés és az ennek életbeléptetésére vonatkozó »Nyilatkozat« beczikkelyezéséről (írom. 18, 645) szóló kereskedelemügyi miniszteri törvényjavaslat. Az előadó urat illeti a szó. Gr. Teleki Arvéd előadó : T. ház ! A Németbirodalommal kötött kereskedelmi szerződés, a melynek beczikkelyezésére e javaslat irányul, olyan szerződés, a mely már hétnegyed év óta van érvényben, a mely a kötött paktum egyik pontját képezi és a melyen változtatni alig lehet. Ha pedig a szerződést a ház visszavetné, ebből olyan nagymérvű bonyodalmak fakadnának, a melyekre, azt hiszem, a ház egyik tagjának sincs kedve. Ennélfogva a szerződést a t. háznak elfogadásra ajánlom azzal, hogy a bevezetés a következő szöveggel helyettesittessék (olvassa) : »A Németbirodalommal az 1891. évi deczember hó 6-án kötött és az 1892. évi III. törvényczikkbe iktatott kereskedelmi és vámszerződés módosítása iránt 1905. évi január hó 25-én kötött pótszerződés és az ennek életbeléptetésére vonatkozó 1905. évi február 28-án kelt »Nyilatkozat« ezennel az ország törvényei közé iktattatik azzal, hogy az ezen szerződésben és annak B) mellékletében használt »osztrák-magyar vámterület* és »osztrák-magyar általános tarifa« kifejezések ugy értelmezendők, a mint az a magyar szent korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozásáról Budapesten 1907. évi október hó 8-án kötött szerződés, illetőleg zárjegyzőkönyvben meg van állapítva.* Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, hogy a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztatik-e, igen vagy nem % (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Felkérem Csizmazia Endre jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat czimét felolvasni. Csizmazia Endre jegyző (olvassa a czimét). Elnök : Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a törvényjavaslat czimét változatlanul elfogadni, igerí vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a bevezetés.