Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-265

276 265. országos ülés 1908 január 25-én, szombaton. ziumi nevelés, már t. i. nemzetiségi vidéken. A magyar államra nézve jobb, ha a nem magyar anyanyelvűek polgári vagy kereskedelmi vagy más szakiskolákba járnak, mint hogyha gimnáziumba járnának. Annál inkább szükséges volna, hogy Nagyszebenben jjolgári fiúiskola vagy kereskedelmi iskola állíttassák fel, mert örömmel tapasztalom azt, hogy Nagyszebenben a magyarok és szászok közt most bizonyos barátkozás, kölcsönös jóindulat tapasztalható, azonban miután más iskolába járnak a szászok és más iskolába a magyarok, — mert a szászoknak van külön gimnáziumuk, reáliskolájuk — nincs olyan iskola most, a hol a szász és a magyar fiuk együtt, közösen neveltethetnének, a hol tehát megbarátkoznának, a mely barátság esetleg a jövőre nézve is áldásosán éreztetné hatását. Ilyen lenne a polgári iskola és a felsőkereskedelmi iskola, állami felsőbb lányiskola. T. képviselőház! Azt is hibásnak tartom, hogy Szeben vármegye segédtanfelügyelője egy román nemzetiségű ur, Mircse a neve. Nem vádolom azzal, hogy nem jó hazafi, ezt nem is vitatom; de én azt hiszem, hogy jobban meg lenne nyugtatva a magyarság, ha Mircse ur az Alföldön volna segédtanfelügyelő, vagy inkább tanfelügyelő is, mint Szeben vármegyében. Nagyszebenben van egy állami intézmény a melyet Mária Terézia alapított, az u. n. Teréz-árvaház. Ez a magyarságnak, a magyar állameszmének valóságos védbástyája. Ez az intézet állami katholikus intézet. Többször voltam már ott, s alkalmam volt meggyőződni arról, hogy azok, a kik oda járnak, ha még oláhok és szászok is — mert még szászok és oláhok is járnak oda és készek inkább fizetni csak azért, hogy megtanulják a magyar nyelvet, — hogy a kik oda járnak, azok hazafias szellemben neveltetnek. De a baja ennek az intézetnek az, hogy kevés a befogadó képessége. Az volna tehát a nagyszebeni magyarság kívánsága és az én óhajom is, hogy ez az intézet kibővittessék, és hogy hasonló intézetek állíttassanak fel a nemzetiségi vidékeken. Nem részletezem, nem indokolom már most bővebben interj)ellácziómat, hanem felolvasom, miután ugy is elég hosszú az interpelláczió is. (Sálijuk! Halljuh ! Olvassa) : 1. Van-e tudomása a miniszter urnak arról, hogy Szeben vármegye 145 elemi népiskolája közül 133-ban nem magyar a tanítási nyelv és hogy ez a 133 iskola legnagyobb részben az ágost. hitv. ev., görög kath. és görög keleti felekezeti iskolákból áll? 2. Van-e tudomása a miniszter urnak arról, hogy a nem magyar tanítási nyelvű elemi népiskolákban a magyar nyelv minden siker nélkül taníttatik, vagy egyáltalán nem taníttatik? 3. Van-e tudomása a miniszter urnak arról, hogy Szeben vármegye több községében, pl. Felek, Nagydisznód, stb. magyar családok is laknak, de mivel ott nincs magyar iskola, a magyar családok gyermekei eloláhosodnak ? 4. Van-e tudomása a miniszter urnak arról, hogy a nagyszebeni túlzsúfolt m. kir. állami főgimnáziumban a tanulóknak legalább háromnegyed része oláh nemzetiségű és ezek az ottani társadalmi viszonyok, különösen pedig az »Albina« propagandája folytán a magyar állameszme iránt ellenséges irányban neveltetnek föl az iskolán kivül ? 5. Szándékozik-e a miniszter ur a nagyszebeni állami gimnázium párhuzamos osztályait megszüntetni és általában kultuszpolitikáját a középiskolai tanítás tekintetében akként irányítani, hogy a nemmagyar anyanyelvű középiskolai tanulók tiszta magyar vidékek középiskoláiban nyerjenek oktatást? 6. Szándékozik-e a miniszter ur a törvényhozásnak előterjesztést tenni az iránt, hogy minden középiskolában legalább egy nemzetiségi nyelv taníttassák, és hogy igy a közigazgatási és birói jjályára készülő magyar ifjaknak módjukban legyen legalább egy nemzetiségi nyelvet elsajátítani a végre, hogy a nemzetiségi vidéken a hatóságok és hivatalok a nép nyelvén értő magyar emberekkel láttassanak el? 7. Szándékozik-e a miniszter ur Nagyszebenben állami polgári fiúiskolát, állami felsőbb leányiskolát, állami felső kereskedelmi iskolát, a magyarság megerősítése és a közoktatásnak helyes irányban való vezetése végett, felállítani ? 8. Szándékozik-e Szeben vármegye segédtanfelügyelőjét, a román nemzetiségű Mircse urat magyar vidékre áthelyezni? 9. Szándékozik-e a miniszter ur a nagyszebeni Teréz-árvaházat, mely ott a magyarságnak védbástyája, kibővíteni és hasonló intézeteket a nemzetiségi vidékeken felállítani? 10. A népoktatásnak a magyar államra nézve jelenleg veszélyes állapota és iránya helyett és a magyar képviselőháznak 1848. augusztus 10-én kelt ama határozatához képest, hogy »az álladalom által minden községben közös iskola állíttassák fel«; szándékozik-e a miniszter a népoktatást az állami népoktatás rendszerére átvinni és minden községben, elsősorban pedig a nemzetiségi vidékeken kellő számú állami népiskolákat felállítani? Ha nem szándékozik, mi módon óhajtja a létező tajokat orvosolni? Elnök: Az interpelláczió kiadatik a vallásos közoktatásügyi miniszter urnak. Vertán Endre jegyző: Becsey Károly. Becsey Károly: T. képviselőház! Azt az esetet, a melyet szóvá kívánok tenni, felhozhattam volna már az ujonczjavaslatok tárgyalássorán is, de nem tettem, nehogy abba a gyanúba keveredjem, hogy az ujonczjavaslatok meg-