Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-254

január 11-én, szombaton. 13 25í. országos ülés 1908 közvetlenül gyakorolja azáltal, hogy az e czélra fentartott karzatokon hallgatóként megjelenik, részint pedig közvetve a ház felesketett gyorsírói által jegyzett és a hivatalos lap mellékleteként közreadott hiteles napló alapján, végül még a hírlapok közlései alapján is, a melyek igazolt tudósítóinak a házszabályok 285. §-a munkájuknak zavartalan és könnyebb végzésére elkülönített helyet, tehát helyzeti előnyt biztosit. A hírlapírói tudósítói kar jelenléte és előnyösebb elhelyezése tehát a tárgyalásoknak törvényben biztosított nyilvánosságán, s nem valami külön vendégjogon vagy előjogon alapszik. A mi magát a panaszolt elnöki figyelmeztetést illeti, kimondja a ház, hogy az elhangzott elnöki figyelmeztetés a ház tanácskozásainak törvényben biztosított nyilvánosságát nem korlátozta, annál kevésbbé akadályozta meg.« (Igaz ! Ugy van ! Élénk Jielyeslés és éljenzés.) Elnök : Ki következik ? Csizmazia Endre jegyző: Kelemen Samu! Kelemen Samu: T. képviselőház! ügy az igen t. előadó ur, mint előttem szóló Suciu t. képviselőtársam az én csekélységemet is bekapcsolták volt ebbe a vitába. Méltóztassék tehát megengedni, hogy egészen rövid nyilatkozatot tegyek a kérdés lényegéről. (Zaj. Halljuk ! Halljuk I) Az első kérésem az, t. képviselőház, hogy kapcsoljunk ki ennek a kérdésnek a tárgyalásából minden személyi vonatkozást. Magam is abban a meggyőződésben vagyok, hogy sértő szándék semmi oldalról sem forgott fenn és így nem forog fenn szüksége annak sem, hogy itt most a helyzetet, bármilyen személyű jellegű kijelentésekkel vagy személyek felett gyakorolt bírálatokkal, kiélesitsük. (Helyeslés.) Az ilyen kérdések, t. képviselőház, ha már ide kerülnek a ház elé, elvi szempontokból birálandók el. A mi ezeket az elvi szempontokat illeti, t. képviselőház, én abban a meggyőződésben vagyok, hogy akkor, a mikor a közszabadságnak biztosítékairól van szó, a lényeg a törvények szellemében, s nem azok betű szerinti magyarázatában van. Az 1848-as törvények a nemzet életét az alkotmányosság alapjára helyezték. Az alkotmányosság elválaszthatatlan a szabadságtól, a szabadság elválaszthatatlan a nyilvánosságtól. (Zaj.) A nyilvánosságnak lényege azonban nem pusztán abban áll, hogy a közönség, törvényadta jogánál fogva, (Zaj. Halljuk! Halljuk!) a képviselőház tárgyalásain megjelenhet. A nyilvánosság abban is áll, — a mit az 1848: XVIII. t.-czikk biztosított, hogy a képviselőház tárgyalásairól büntetlenül tehetők közzé a tudósítások. Buza Barna: Hiven és igaz szellemben! (ügy van!) Bozóky Árpád: Kevés lap csinálja ezt igy ! (Zaj.) Kelemen Samu : Mihelyest nem hiven történnek a közlések, akkor már voltaképen nem a tárgyalás az, a mi közöltetik. (Derültség.) Buza Barna: Visszaélés a szabadsággal! Kelemen Samu : A sajtónak ez a joga, t. képviselőház, joga a törvényhozásnak is, mert a sajtó számára biztosított ez a jog teszi lehetővé a törvényhozás számára is azt a nyilvánosságot, hogy a mi a törvényhozás termében történik, s a mi itt elmondatott, az szabadon terjeszthető ebben az országban. Szmrecsányi György: Hiven és igazán! Kelemen Samu : Ezen a ponton kapcsolódott be tehát, t. képviselőház, a sajtónak a joga és általa maga a sajtó is a törvényhozás organizmusába, (Igaz ! Ugy van !) és igy az alkotmányosság tényezői közé is. Igaz, t. képviselőház, hogy a törvényhozásnak első kötelessége az, hogy törvényeket alkosson, de ezzel egyenrangú feladata az is, hogy eszméket ébreszszen, azokat megérlelje ; a megvalósítás elé vigye ; ébrentartsa a nemzet lelkiismeretét a jelenre . . . Szmrecsányi György: Hiven és igazán! Kelemen Samu : ... és ébren tartsa a nemzet hitét és bizalmát a jövőre. Ezt a tisztét, az eszmének ezt a hadviselését a törvényhozás csak a sajtó hadseregének katonáival egyetemben végezheti ; ők szolgáltatják ehhez nemcsak a katonaságot, de ők szolgáltatják nem egyszer az eszme hadviseléséhez magát az eszmét is. (Mozgás a jobbközépen.) Ezért, t. ház, nem tehetem egészen magamévá azt az okfejtést, a mely Hermán Ferencz igen t. képviselőtársamnak beszédében megnyilatkozik. Ö arra a formalisztikus, jogászi álláspontra helyezkedett, hogy miután az 1848-as törvény megkülönböztetést a nyilvánosság tekintetében nem tett, ennek folytán ő különbséget nem is lát; pedig mindannyian tudjuk, hogy az 1848-as törvények elvi kereteket állapítottak meg ; a megvalósítás és a részletek megalkotása egy későbbi nemzedék számára tartatott fenn. Sőt az 1848 : X. t.-czikk épen akkor, mikor a nyilvánosságról intézkedik, egyenesen utal a házszabályok későbbi megalkotásának szükségére. Ezekben a házszabályokban pedig a sajtó számára — a mint ezt Gaal Gaszton t. képviselőtársam is elismeri — külön hely biztosíttatik. T. képviselőtársam azt mondja, hogy ez kizárólag helyzeti előnyt óhajtott biztosítani a hírlapírók számára. (Mozgás és zaj a jobboldalon és a középen.) azért, hogy ők zavartalanul és könynyebben végezhessék a maguk feladatát. Buza Barna : Természetes ! Kelemen Samu : T. ház ! Még ha így állna is a dolog — ámbár nekem az a meggyőződésem, hogy itt közjogilag biztosított helyzetről van szó... Egy hang (a jobbközépen) : Szó sincs róla! Kelemen Samu : ... akkor is azt jelenti ez, hogy a házszabályok a sajtó feladatát külön megbecsülésben és külön figyelemben részesitik. Egy hang (a jobboldalon) ; A kényelem szempontjából ! Kelemen Samu : Én, t. ház, daczára annak, hogy az előadó ur által előterjesztett okfejtést a maga egészében nem oszthatom, mégis azt tar-