Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-261

261. országos ülés 1908 terén a katonai büntetőtörvény. (Halljuk! Halljuk!) Életben van ez a közös hadsereg intézményében, de életben van a honvédség terén is, mert hiszen a honvédségre vonatkozó katonai büntetőtörvénykönyv szószerint le van fordítva a közös hadseregre vonatkozó büntetőtörvénykönyvből. Nagy György: Ugy van, rossz magyarsággal! Bródy Ernő: Szó szerint életben van ez nemcsak a honvédségre, hanem a csendőrségre nézve is és így azt kellett megérnünk ma, a XX, században, a midőn mindenfelé a nemzeti állam eszméjének hangoztatását halljuk, hogy a inagy. kii', honvédség és csendőrség is egy 1855-iki császári osztrák pátensnek uralma alatt van. (Ugy van! Ugy van! a középen.) Molnár Jenő : Nemzeti intézmény az »Einzel!« (Mozgás a középen. Zaj. SimJcó József közbeszól.) Nagy György: Micsoda megbízottja Simkó a kormánynak, hogy mindig ilyeneket beszél! Simkó József: Ugyanolyan jogon beszélhetek, mint te! Molnár Jenő : Igen, ha ugy beszélnél! Az jó volna! (Mozgás és zaj.) Elnök : Csendet kérek! Kénytelen leszek a folyton közbeszóló képviselő urakat névszerint figyelmeztetni. Bródy Ernő: ... És ha nem az anyagi büntetőtörvényt nézem, a mely 1855-ben dekretáltatott, s a mely szintén régi elavult tételekből állíttatott össze, hanem azt, hogy a katonai bűnvádi eljárás milyen tételekből áll; hogy az az u. n. »Militär-Strafprozessordnung« milyen tételekből van deriválva; hogy annak egyes szakaszai honnan vannak összeállítva: akkor, a mint azt már előttem szólott t. barátom, Pető Sándor képviselő ur is felemiitette, a régi világ dohos levegője csap felénk. Ennek a Militär-Strafprozessordnungnak a mellékletén van egy tabella, a mely feltünteti azt, hogy honnan vették össze a jelenleg érvényben lévő paragrafusokat. Azt hiszem, hogy a mikor a paragrafusokat itt felemlítem és vissza fogok térni a múltba, a jelen élettől úgyszólván bucsut kell vennem. (Derültség.) T. képviselőtársaim, a kik oly barátságosan mondanak búcsúzót, legalább jó utat kívánhatnának nekem. Mert nem lesz szerencsés ez az ut a magyar nemzet és a magyar állameszmének szempontjából. Ha nézem magának a mellékletnek czimét, már ebből is láthatják, hogy nem nagyon szerencsés az az ut, a melyen ez a büntetőtörvénykönyv halad. így szól a czim; »Verzeichniss der Gesetze, allerhöchsten Entschliessungen, höheren Entschliessungen, Ver"ordnungen, . auf welchen eínzelne Paragraphen der Militär Strafgesetz-Ordnung beruhen.« (Derültség.) Mindezekből mit látunk? Ha nem is vagyok jó német, de mindenesetre jó magyar január 21-én, kedden. 167 vagyok, (Éljenzés.) és amikor jó magyar vagyok, akkor fájdalommal és szomorúsággal konstatálom, hogy a magyar honvédség és csendőrség és a közös hadsereg magyar tagjaira oly tételek és eszmék vannak még ma is érvényben, a melyek a legrégibb időből származnak. Mert ennek a Verzeichniss-nek első paragrafusa a következő megjegyzéssel van ellátva: ez származik a Mária Terézia-féle Peinliche Gesetzordnungból, a mely 1768 deczember 31-ón Mária Terézia korszakában bocsáttatott ki. Nagy György: Az az alapvető. Bródy Ernő : Tehát a Mária Terézia idejében 1768-ban kibocsátott igazán peinliche Gesetzordnung még most is érvényben van, annyira, hogy az 1855-iki büntető, — nem mondhatom törvény, — de büntető rendszabálygyűjteményben az első paragrafusban foglal helyet. De hogy még tovább menjek és még messzebb menjek, hát a Mária Terézia előtti időből is vannak e szabályzatban paragrafusok felvéve. Ha hátrább megyek és közelebb a középkor felé ós Mária Terézia széj> uralmát elhagyva visszamegyek, régibb időből fel kell említenem, hogy ez a Strafgesetznek harmadik paragrafusa keletkezett a Justiznormen von 1754 alapján, tehát 1754-ből. (Mozgás. Felkiáltások : Ez is Mária Terézia kora.) Szívesen bele megyek abba, hogy ez is Mária Terézia korából való, tény, hogy korábbi időből való, a tételem bizonyítása tekintetéből tehát mindegy. És visszamehetünk a nyolczszázas évek elejére. A büntető szabályzat 15. §-ának eredete a Hofkriegsrechtliche Verordnung 1803. augusztus 29-iki rendelkezése, továbbá itt van egy rendelet 1814. január 25-ikéről és egy intézkedés 1817. deczember 31-éről. Molnár Jenő: Jó öreg kis forrás! Bródy Ernő: Ez valóságos egyveleg, valóságos potpourri, a mely elénk jön a múltból a katonai szabályokból. Itt van egy ujabb czim a 29. §-ra vonatkozólag (Halljuk!), a mely azt mondja, hogy ez a forrás vétetett: Instruktion für das allgemeine Müitär-Afipellationsgericht für das Jahr 1802. De hogy ebben az egyvelegben semmiféle érdekes momentumot ne mellőzzek, hogy lehetőleg a t. képviselőház elé állítsam, hogy milyen módon, milyen szabályzatokból, milyen utón jöttek létre azon szabályzatok, melyek 1855-ben egy pátensben deklaráltattak, még néhány jellemző adatot kell feltárnom. A 46. §. így szól: Hofdecret von 1787, Pető Sándor: Francziaországban akkor forradalom volt. ."••; Ballagi Aladár: Nálunk II. József volt akkor! Bródy Ernő : Hogy még mindig visszamenjek egy kicsit a XVIII. századba, a szabályzatban az 51. §. Hofdecret von 1792. Ha még felemlítem azt, hogy a 68. §. a Cir'cular von