Képviselőházi napló, 1906. XV. kötet • 1907. deczember 28–1908 február 20.

Ülésnapok - 1906-260

260. országos ülés VJÖ8 január 20-án, hétfőn. 147 sége; már pedig felesleges magyaráznom, hogy ilyenkor a legártatlanabb emberek eshetnek ál­dozatul. Azután a fegyelmi büntetéseknél még mindig megvan a testi fenyiték, a kikötés. Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter: Ilyet már, bocsánatot kérek, ne méltóztassék mondani! Két esztendő óta el van törülve, Pető Sándor: Szívesen tudomásul veszem, hogy a fegyelmi büntetések sorából ki van küszö­bölve a kikötés, de attól félek, hogy igen rövid idő múlva módomban lesz a t. honvédelmi minisz­ter urnak majd esetet bejelenteni, a mely szerint ez a tiltott kikötés mégis megtörtént. Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter: Hja kérem, lopni is loptak két esztendő óta. Tiltott cselekményt mindig elkövetnek. Pető Sándor: Hiányzik ebből a büntető­törvénykönyvből a korrekczionalizáczió, vagyis bárminő mértékben forogjanak is fenn enyhitő körülmények, a katonai biróság kötve van ahhoz, hogy ugyanazt a bűnösséget állapítsa meg és azt a büntetést szabja meg, a mit az illető szakasz eléje szab. Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter: Nem áll! Pető Sándor : Továbbá, a mi jogász előtt szin­tén igen visszás színben tűnik fel, ott csakis azon enyhitő körülményeket szabad figyelembe venni, a melyeket a büntetőtörvénykönyv tételenként, taxatíve felsorol. (Halljuk! Halljuk!) Az igen t. miniszter ur Benedek János beszédére adott rövid válaszában rámutatott arra, hogy a katoná­nak, akár tiszt, akár legény legyen, egyforma becsülete van. Ez igaz. De mikép magyarázzuk meg azután és mikép értjük meg azt, hogy, a mig a katonatisztekre nézve elég helytelenül bizonyos körülmények között fennforog a párbajkényszer, addig az altisztek és a legénység ettől a párbajtól el vannak tiltva, sőt a katonai büntetőtörvény­könyv szerint ki elöljáróját párbajra hivja ki, egy évtől öt évig terjedhető börtönnel bün­tethető. És szabadjon felhívnom a t. miniszter ur figyelmét arra, hogy semmi körülmények közt sem áll ellentótben a katonai szellemmel és semmi­képen sem árt a katonai nevelésnek az, hogy a párbaj kényszer helyébe épen a párbaj tilalmat léptetik. r- Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter: Meg van tiltva ! Pető Sándor: Mária Terézia alatt igen szépen és nagy sikerrel hadakoztak a katonák, pedig Mária Terézia 1752-b en a párbajozókat és a párba­jozok segédeit pallos általi halálbüntetéssel súj­totta és a becstelenség vádjával bélyegeztetett meg az, a ki párbajra kihiv, vagy a kihívást el­fogadja. Azt, hogy volt-e Mária Terézia alatt párbaj, vagy sem, nem tudom ; az azonban tudott dolog, hogy katonái igen jól verekedtek, hadakoz­tak és sokat győztek, jóllehet a párbajra vonat­kozólag ilyen kegyetlen törvények voltak hatály­ban. A bűnvádi perrendtartás és a katonai büntető­törvénykönyv sürgős reformja érdekében legyen szabad felhoznom azt, hogy Németországban leg­alább annyiban segítettek már 1872-ben ezen az állapoton, hogy a nem katonai bűntettek és vét­ségekre vonatkozó deliktumokra a közönséges német polgári büntetőtörvénykönyv intézkedé­seit vették át, 1900-ban pedig a perrendtartást reformálták ugy, hogy ma Németországban körül­belül modern alapon és formák között folynak le a katonai büntető perek. Angliában csak a katonai büntettek és ka­tonai vétségek tartoznak a katonai bíráskodás hatalma alá, ugyanígy Amerikában, Olaszország­ban és Francziaországban is. Es már évtizedek óta a magyar politikai közvéleménynek mindig az volt a kívánsága, hogy létesüljön a katonai bűnvádi perrendtartásnak és a katonai büntetőtörvény­könyvnek egy olyan reformja, a mely egyrészről megfelel a modern igényeknek, másrészről pedig a maga igaz hatáskörébe, szorítja vissza a katonai bíráskodást, vagyis a katonai bűntetteket és vét­ségeket utalja'esak a katonai bíráskodás elé, mig a katonák által elkövetett egyéb közönséges bűn­tettek és vétségek elbírálására a közönséges pol­gári bíróságok tagjait tekintik illetékesnek. Ezen évtizedes és a függetlenségi párt tagjai részéről mindenkor hangoztatott eszméket magamévá te­szem, és azokat a reformokat, a melyekről ők most hallgatnak, de a melyeket azelőtt olyan sokszor emlegettek, sürgetni akarom, a mikor a magam és t. képviselőtársaim nevében bátorkodom a következő határozati javaslatot előterjeszteni (olvassa) : »Utasittatik a honvédelmi kormány, hogy még a közös hadsereg és haditengerészet, valamint a honvédség ujonczlétszámának az 1909. évre való megállapításáról szóló törvényjavaslat benyújtása előtt terjeszszen a képviselőház elé törvény­javaslatot a katonai büntető törvény könyvről, a melyben a katonai bíráskodás csak a katonai bűntettekre és vétségekre terjed ki. Továbbá a katonai bűnvádi eljárásról és perrendtartásról, mely a magyar nyelvű tárgyalást, a szóbeliséget, a nyilvánosságot, a közvetlenséget és a védelem jogait és szabadságát érvényesíti.« (Elénk he­lyeslés.) Szent-Királyi Zoltán jegyző: Báró Thorotzkay Viktor ! (Nincs itt !) Farkasházy Zsigmond: A házszabályokhoz kérek szót. (Zaj.) Miután a tanácskozásra szánt idő már eltelt. . . Elnök (csenget) : Bocsánatot kérek, a tanács­kozásra szánt időből még tiz perez hiányzik. Ne tessék az elnökséget oktatni. (Ugy van! Helyeslés. Zaj.) Tessék az ilyen kitanitási kísérle­tektől tartózkodni! (Helyeslés.) Tessék a követ­kező szónokot felhívni, jegyző ur ! Szent-Királyi Zoltán jegyző: B. Thorotzkay Viktor ! (Nincs itt!) Farkasházy Zsigmond Kérek szót a ház­szabályokhoz ! (Nagy zaj.) 19*

Next

/
Thumbnails
Contents