Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-229

66 229. országos ülés 19Ó7 november 28-án, csütörtökön. gyűlésnek legkésőbb 1917 január l-ig jelentést tegyen. 3. Arra az esetre, ha a jelen törvény hatályának tartama alatt az 1. alatt körülirt jelenlegi állapot, illetőleg a viszonosság Ö felsége többi királyságaiban és országaiban bármi oknál fogva változást szenvedne, utasittatik a kormány, hogy az ország pénzügyi és gazdasági érdekeinek megóvására és érvényesítésére szükséges javaslatokat haladék nélkül az országgyűlés elé terjeszsze. A mennyiben e czélra azonnali intézkedéseknek szüksége merülne fel, a kormány a szükségeseknek mutatkozó intézkedéseket rendeleti utón életbeléptetheti. E rendeletek azonban a törvényhozásnak, ha együtt van : tizennégy nap alatt, ha együtt nincs : összejövetele után azonnal bemutatandók. A viszonosság meg nem tartásával egyenlő joghatályu, ha a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok a külállamokkal kötött kereskedelmi szerződések valamelyikére nézve a felmondás jogával az 1907 deczember 31-ét megelőző időpontra egyoldalulag élnének, valamint ha e szerződések valamelyike az illető állam által felmondatván, vele a szerződés lejártáig a kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak legkésőbb az 1917 deczember 31-éig terjedő időre való szabályozása iránt ujabb szerződés nem jön létre. 4. Tekintettel arra, hogy az 1906 : III. és VII. t.-czikkel a vámközösségnek 1907 deczember 31-én tul való fentartása a magyar törvényhozás által elhatároztatott és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok törvényhozása ugyanily értelemben intézkedett, ennélfogva az osztrák magyar bank szabadalmának 1907 deczember 31-én önmagától való megszüntetése az 1899 : XXXVII. t.-czikk 8. §-a értelmében nem következik be, és igy az osztrák-magyar bank szabadalma az 1899 : XXXVII. t.-czikk értelmében 1910 deczember 31-én jár le, utasittatik a kormány, hogy az önálló magyar jegybank felállításához szükséges előkészitő intézkedéseket és tárgyalásokat haladéktalanul meginditsa, és azokról az országgyűlésnek legkésőbb 1909 deczember 31-éig jelentést tegyen. Jelen törvény 1908 január 1-én lép életbe, végrehajtásával a minisztérium bizatik meg. T. ház! Szemben a kormány javaslatával, ezen törvényjavaslat-tervezetet, illetőleg határozati javaslatot nyújtom be. Benyújtom pedig azért, mert alkotmányjogi és parlamentáris szempontból a kérdésnek ilyen megoldása azon kényszerhelyzetben, a melybe jutottunk, sokkal kedvezőbb és kevésbbé sérelmes. De ettől eltekintve, benyújtom azért is, mert egész őszintén kijelentem, hogy a kiegyezést ugy, a hogy az a különböző törvényjavaslatokban előttünk fekszik, én a magyar állam érdekeinek megfelelőleg megoldottnak nem tartom. Következéskép, ha ez nem előnyös, ha csak kényszerhelyzet következtében létrejött szerződés, akkor czélszerűbbnek tartom, hogy a jelenlegi 'állapotokat tartsuk fenn. Kmety Károly: Ez a legrosszabb! B. Bánffy Dezső: ... a melyek én szerintem, ha érvényben maradnak, kevesebb veszélylyel járnak és mindig szabad kezet adnának nekünk arra, hogy viszonyaink kedvező megoldására felhasználhassuk azt a kedvező időt, a mely beáll akkor, a mikor — mint a kereskedelmi miniszter ur talán itt a házban, talán pártjában mondotta — az erőviszonyok mások lesznek, és a magyar érdekek erélyesebben lesznek megvédhetők. örvendek különben ennek a kijelentésnek, a melyet a kereskedelmi miniszter ur tett, mert ezzel beismerését látom annak, hogy követelni, a kormányoknak bizonyos kérdésekben határozott utasításokat adni, felette könnyű, de a mikor azután a kérdés megoldása a követelők kezébe tétetik le, akkor ők látják be, hogy milyen nehéz viszonyok között van az, a ki nemcsak követel, hanem a ki a követelést végre is hajtani hivatott. Hát, t. ház, nem akarok rekriminálni, nem akarok védekezni, sem vádolni, de azt gondolom,hogy a jelenlegi helyzet fényesen igazolja, hogy mi, a multak emberei, a kik 67 óta sok esetben árulóknak és Bécs érdekeit kiszolgálóknak tekintettünk és ezzel vádoltattunk, talán mégsem voltunk olyan árulók és mégsem voltunk Bécs akaratának minden tekintetben rabszolgai végrehajtói. Hiszen maga a kereskedelemügyi miniszter ur ismeri be, hogy nehéz viszonyok között kellett ezt a kérdést megoldani ; legjobb meggyőződésük és lelkiismeretük szerint, s egész odaadásukkal igyekeztek a dolgot megoldani, és mégsem tudták elérni azt, a mit különben a nemzet és haza érdekében szükségesnek tartottak. Mi is voltunk ilyen körülmények között, t. ház. Nehéz időkben küzdöttünk az ország, az állam, a nemzet érdekeiért, igyekeztünk megvédeni én, és az összes előttem és utánam volt hatalomkezelő miniszterek és miniszterelnökök az ország érdekeit, és mi is éreztük a nehéz küzdelmet, mi is éreztük a kötelesség nagy súlyát. Nem árultuk el a haza érdekeit, csak az erőviszonyok voltak gyengék, a mint gyengék az erőviszonyok ma, és nem tudtunk annyi eredményt elérni, mint a mennyit óhajtottunk és mint a mennyi az ország érdekében álló lett volna. Ha tehát, t. ház, az erőviszonyok ma kedvezőtlenek, akkor nem akarom lekötni gazdasági életünket tiz évre ugy, hogy elfogadjuk ezeket a törvényjavaslatokat egészükben és részleteikben — természetesen változatlanul, szerződésekről lévén szó — a mikor, ha szembe állitom a jelenlegi helyzettel az előbbieket, akkor ugy találom, hogy azok az előnyök, a melyeket ezen egyezkedések révén nyerünk, részben csak látszólagosak, a hátrányok pedig igen jelentékenyek és ezeket összemérve, jobbnak tartom, ha a mai állapotok fentartatnak, mintha ezen törvényjavaslatok fogadtatnak el. Az általam javasolt egyszakaszos törvényjavaslatok elvi alapja le van fektetve már az én miniszterelnökségem idejében létrejött 1898. évi