Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-229

64 ááy. országos ülés 19ü7 november tlH-án, csütörtökön. Ez a mi politikai álláspontunk és mivel mi azt látjuk, hogy Magyarország kormányzati politikai szelleméből hián}

r

zanak ezen alapfeltételek, a melyek Magyarország népeit mintegy kiszabadítva a sovinizmus béklyóiból, megindíthatnák a közgazdasági, a politikai és a kulturális fejlődés magaslatának útjára ; minthogy ezen kibontakozási utat nem látjuk a kormány állampolitikájában : nem szavazhatjuk meg ezt a kiegyezési törvényt, nem adhatjuk meg ezt a felhatalmazást a jelenlegi kormánynak, hanem a határozati javaslatban határozottan kifejezett politikai elvek alapján állva, kérjük a t. házat, hogy szintén ezen alapon követelje egy olyan politikai és közgazdasági vonatkozású kiegyezés megkötését, a mely képes legyen a mi hazánkat, Magyarországot a politikai erő és a közgazdasági fejlődés olyan magaslatára emelni, hogy ne legyünk alárendelt helyzetben sem Ausztriával, sem senkivel szemben a világon. Ez a mi politikai álláspontunk és ebből a szempontból nem vagyok abban a helyzetben, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot elfogadjam. (Helyeslés a nemzetiségiek padjain.) Elnök : Ki következik ? Szent- Királyi Zoltán jegyző: b. Bánffy Dezső ! B. Bánffy Dezső: T. ház ! (Halljuk I Halljuk 1) Az én politikai multam és azon ellentét következtében, mely az én politikai nézeteim és az előttem szólott képviselő ur és a hozzátartozó párt között van, valamint a horvát-szlavon-dalmát országgyűlés által a magyar országgyűlésbe küldött képviselők és köztem fennálló politikai ellentét következtében felmentve érzem magamat attól, hogy az igen t. szónok ur által nemzetiségi szempontból elmondottakra bármely megjegyzést tegyek. Még inkább felmentve érzem magamat attól, hogy a sajtó egy részének bizonyos gyanúsításait komolyan vegyem és azokra reflektáljak, a melyek azt szeretnék elhitetni — ha akad erre Magyarországon bolond ember — hogy én és azok, a kik a tárgyalás alatt levő törvényjavaslattal nem értünk egyet, kezet tudnánk fogni bármely vonatkozásban azzal a törekvéssel, a melyet itt a horvátországi képviselő urak képviselnek, vagy kezet tudnánk fogni bármely irányban a nemzetiségi képviselőkkel. Nagy György: Aljas rágalom ! B. Bánffy Dezső: De abból, hogy a véletlen ugj

r adta, hogy az illetők a törvényjavaslattal szemben állást foglaljanak, nem következik, hogy ne foglalhassak én is állást és ne emeljem fel tiltakozó szavamat ezen tárgyalás alatt levő törvényjavaslat megalkotásával szemben. Vlád Aurél: Ischli klauzula ! B. Bánffy Dezső: Előttünk fekszik egy törvényjavaslat, a mely a mint a törvényjavaslat czime mondja, czélozza az Ausztriával kötött némely gazdasági és pénzügyi megegyezés jóváhagyását, illetőleg azon törvényjavaslatok egész sorozatának jóváhagyását, a melyek részben már tárgyalás alatt vannak, részben tárgyalandók lettek volna abból a czélból, hogy Ausztriával a gazdasági közösséget szerződési vagy szövetkezési alapon — erről különben pár szót később fogok szólni — az 1917. év végéig biztositsuk. Egy egyszakaszos törvényjavaslatról van szó, a mely egyszakaszos törvényjavaslat mindezen tárgyalásra beterjesztett és előkészitett törvényjavaslatokra vonatkozólag, összefoglalva, egy törvényben, egy szakaszban kivánja a kérdést megoldani, hogy ez által — a mint talán a kormány is mondja, mindenesetre azonban mondja a bizottság jelentése — elejét vegyék annak a nehézségnek, a melyet a horvátországi képviselő urak hosszura nyúlt beszédei idéztek elő. Azt mondja a bizottság jelentése : »Ezen törvényjavaslat a parlamentáris viszonyok által okozott kényszerhelyzet szüleménye és czélja az, hogy egy, a törvényhozás működését megakadályozó obstrukezió vészes hatását a lehető legszűkebb körre korlátok közé szorítsa.« En is azon a nézeten vagyok, t. ház, hogy nem tűrhető, hogy a többség akaratával, komoly elhatározott czéljával szemben indokolatlan, jogosulatlan, hosszura nyújtott beszédekkel tétessék lehetetlenné a törvényhozás működése. (Helyeslés jobbjelol.) De hát én ne oszszam ezt a nézetet, t. ház, én, (Élénk derültség.) a ki miniszterelnök koromban elsősorban tapasztaltam ennek a rendszernek lehetetlen voltát és az utánam következő miniszter urak sorban hasonlóképen ennek a fegyvernek öldöklő sebzése folytán multak ki. Muzsa Gyula: Annak meg volt az erkölcsi alapja és a nemzet igazolta a választáson ! Elnök (csenget) : Csendét kérek! Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak közbeszólásokkal zavarni a szónokot; ezt tiltja a házszabály ! B. Bánffy Dezső : Nem lesz czélszerű e kérdés felett mélyebben vitatkozni és még közbeszólásokkal sem tanácsos zavarni azt a helyzetet, a melybe már jutottunk és nem czélszerű azt a helyzetet sem birálgatás tárgyává tenni, a melynek következtében a jelenlegi többség, mint az obstrukezió romjain felépült többség (ügy van!) birja a hatalmat. Térjünk e felett napirendre. Ma nem én Ítélem el ezt a helyzetet, hanem elitélik azok az urak. a kik ma szintén magukévá teszik azt a jelentést, a melyet az előbb fel is olvastam, hogy t. i. a parlamenti helyzet és az indokolatlan, jogosulatlan obstrukezió teszi szükségessé a törvényjavaslatok hosszú sorát és azoknak szakaszait egy szakaszszal oldani meg. Minthogy ezt a kérdést másképen megoldani nem lehet és miután a horvátszlavonországi képviselő urak obstrukeziója lehetetlenné teszi, hogy a gazdasági kérdéseket, a mint azok előttünk fekszenek, letárgyaljuk, én is egyetértek azokkal, a kik azt mondják, hogy ezen segíteni, változtatni kell. (Ugy van!) Indokolt az, hogy a kormány utakat keres a megoldásra. Egy másik kérdés az, hogy vájjon azon utat jól választotta-e meg. (Ugy van !) Szerintem nem választotta jól, mert minden védekezés daczára tényleg áll az, hogy alkotmány-