Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-228

42 228. országos ülés Í'j07 november ű-én, szerdán. pedig protestáns, a mi 2°/o-kal alatta áll az országos számaránynak. A polgári iskoláknál a dolog ugy áll, kogy 166 kinevezésből 115 esett katholikus vallásra, a mi 8°/o-kal több, mint az országos népességi számarány, 40 pedig protestánsra, a mi szintén 2°/o-kal több, mint az országos népességi számarány. Molnár János: Azért ők a szegény elnyomottak ! Gr, Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: A tanitóképezdei és polgári iskolai tanitóképezdei kinevezéseknél pedig — méltóztassanak egy kis türelemmel lenni, mig erre vonatkozó feljegyzésemet megkeresem, mert nem szeretnék semmit sem mondani, a mi nem felel meg a tényeknek —• mindössze öt kinevezés történt, ezek közül 3 katholikus, 2 református. Az elemi iskolai tanitónő- és tanítóképzőintézetekhez, kineveztetett 22 tanerő, ezek közül 12 római katholikus, 8 protestáns, 2 pedig izraelita. Szmrecsányi György: Interpellálja a pénzügyminisztert, hogy a korcsmárosoknál milyen a felekezeti számarány! (Zaj.) Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: Ezeket a számokat a t. képviselőház elé terjesztem, nem ugy, mint hogyha azt mondanám, hogy ennek mindig igy kell lenni; nem ugy, mint hogyha én szavatosságot vállalnék azért, hogy ezek az arányok mindig meg fognak maradni; ezek talán jövő évben máskép fognak alakulni a szerint, hogy az arra való emberek milyen felekezethez tartoznak; (Helyeslés és taps.) csak annak bizonyítására, •— bocsánat a kifejezésért — hogy milyen frivol játékot űznek azok, (Igaz! Ugy van! Taps.) a kik nem tudván a dolgokat, csupán azért, mert szupponálják, ilyen vádakkal akarnak a közoktatási kormány tárgyilagossága ellen bizalmatlanságot gerjeszteni; ezek azt hiszem, megérdemlik ezt a megszégyenülést, a melyet evvel nekik szereztem. (Elénk helyeslés és taps. Szmrecsányi György közbeszól.) Elnök: Szmrecsányi képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben maradni. Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: Egyet azonban rektifikálnom kell minapi állításomból; ugy a t. képviselő urnak egy állítását, mint az én beszédemből egy árnyalatot ki kell igazitanom. T. képviselőtársam arra hivatkozott, hogy a sárospataki középiskola fölé "egy szerzetesrendü tanár bekerült a kassai tankerülethez főigazgatónak. Nem Sárosjmtakról, hanem Máramarosszigetről van szó. En azt mondtam, hogy csak helycsere történt, hogy nem Szegedre, hanem Kassára neveztetett ki a főigazgató és azt hoztam fel a helycsere indokául, hogy a kassai tankerületben kevesebb a protestáns tanintézetek száma, mint a szegedi kerületben. Ez nem áll: nem ez volt az indok, hanem az indok az volt, hogy a kassai tankerületben azokban az intézetekben, a melyek a tankerületi főigazgatónak vezetése és rendelkezése alatt állanak, hogy ott azoknak nagyobb része katholikus intézet, holott a szegedi tankerületi főigazgató közvetlen vezetése és rendelkezése alatt álló, általa igazgatott tanintézetek közül csak három katholikus és tiz állami gimnázium van. Ebből a szempontból tartottam czélszerűnek, hogy Szegedre világi tankerületi főigazgató helyeztessék, és Kassára, a hol hét katholikus gimnázium van, öt államival szemben, szerzetesrendü tankerületi főigazgató. Mert méltóztassék meggondolni, hogy a tankerületi főigazgató alkalmazásának súlypontja azokban az intézetekben rejlik, a melyek vezetése alatt állanak. Egészen más az autonóm protestáns gimnáziumok viszonya és helyzete a tankerületi főigazgatóval szemben, mint az autonómiával most még eddig fel nem ruházott egyházaké, és mint a községi és államiaké. Az autonóm protestáns és görögkeleti gimnáziumokkal szemben a tankerületi főigazgató csak állami felügyeletet gyakorol, tehát felügyel a felett, hogy a törvények megtartassanak, ennek a missziónak teljesítésénél valóban a felekezeti szempont alig jöhet tekintetbe, holott katholikus gimnáziumokkal szemben a tankerületi főigazgató a vezetésnek és rendelkezésnek a jogával bír, ugy hogy, addig, mig ez az állapot fennáll, a tankerületi főigazgatónak, ha itt egyáltalában felekezeti szempont tekintetbe jöhet, ezekre az intézetekre való tekintettel kell kiszemeltetnie, a melyekkel szemben neki egészen más hatásköre és jogköre van mint az autonómiával felruházott egyházak intézeteivel szemben. (Helyeslés.) Végül t. képviselőtársam a keresztényszocziális tevékenységről beszélt. Szmrecsányi György: Hát milyen szocziális tevékenységet fejtsünk ki ? (Folytonos zaj. Halljuk ! Halljuk!; ...--.-.,, Elnök (csenget) : Csendet kérek! Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: Én, t. képviselőház, (Zaj. Halljuk! Halljuk!) korántsem azonosítom a szocziális tevékenységet a szocziális pártalakulással, akár keresztény-szocziális, akár ilyen jelző nélküli szocziális tevékenység legyen. Én most foglalkozom azzal, ámbár a zavaros politikai idők tárczabeli munkámat sok tekintetben megakasztották, hogy a tanítóképzőknek tantervében a tanítók szocziális kiképzésére nagyobb súly helyeztessék, (Élénk helyeslés és taps.) hogy azok abba bevezettessenek, hogy a népet az ő szocziális bajaiban, a létért való küzdelemben vezethessék, irányithassák. (Élénk helyeslés.) És hogyha akármelyik egyháznak tanítótestülete ugyanebben az irányban halad, akár katholikus, akár protestáns, akár görög keleti