Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-250

550. országos ülés 1907 deczember 22-én, vasárnap. 463 T. képviselőház! Miután most ismét azc indítványozom, hogy a »birodalmi tanáos« kifejezés hagyassék ki és helyette jöjjön »osztrák császárság*, vagyok bátor az előadó urnak ismét előterjesztett kifogásaival szemben felhozni azt, hogy abból, hogy eddig helytelenül használtuk a közjogi kifejezéseket, nem következik (Zaj. Elnök csenget.) az, hogy elkövessük azt a hibát, a melyet a szabadelvű párt, a 67-es pártok azelőtt elkövettek. Ennek a parlamentnek most 48-asokból áll a többsége, tehát joggal elvárja a nemzet ettől a parlamenttől azt, hogy a többségben levő 48-as párt szorosan ragaszkodjék a mi magyar alkotmányunkhoz. Erre annál is inkább van ok, mert hiszen az osztrák 1867. deczember 21-iki törvény (Zaj. Elnök csenget.) az összmonarchiáról beszél, azt mondja az a törvény, hogy az összmonarchiához kétféle államcsoport tartozik, a magyar szent korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, tehát az ő törvényes magyarázatul?: szerint is az osztrák császárságban benne van ez a kétféle államcsoportosulás. Á mikor soha nem látjuk az osztrák császári fekete-sárga lobogó mellett a magyar királyság szineit mint egyenrangú tényezőt szerepelni, ilyen irányzattal szemben nagyon is kötelességünk nekünk vigyáznunk az állami szuverenitásunkra és kifejezni azt már ebben a törvényben, hogy nem vagyunk benne az osztrák császárságban. Ezért, t. képviselőház, kérem, hogy a szakaszba »ugy a magyar szent korona országai, mint a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok<< helyett tétessék ez a kifejezés : »ugy a magyar állam, mint az osztrák császárság*. Végül pedig közös államháztartásról beszél ez a törvényjavaslat. Ennek az az értelme, mint hogyha egy állam volna, a melynek közös háztartása van. Már pedig nemcsak hogy tiltakoztunk ez ellen sokszor, de dicséretreméltó példaként már ez a kormány a kereskedelmi szerződésben — elismerem, hogy helyesen tette — kifejezte állami önállóságunkat és már nem két államfélről, hanem két államról beszél. Épen azért, t. képviselőház, inditványozom, hogy ezen kifejezés helyett: »közös államháztartás^ tétessenek e szavak: »a két állam közös háztartása«. (Mozgás és derültség a baloldalon. Felkiáltások balfelől: Ez ugyanaz ! Halljuk az előadót! Zaj. Elnök csenget.) Elnök : Csendet kérek ! Bozóky Árpád : Kijavítom én is. Ne beszéljünk közös háztartásról, hanem legyen a szöveg igy (olvassa) : »hogy a két állam közösügyi kiadásai fennakadást ne szenvedj enek«. (Helyeslés a baloldalon. Félkiállások balfelöl: Halljuk az előadót

I) Hoitsy Pál előadó: T. képviselőház! Csakugyan helyettesíthető egy jobb kifejezéssel ez a kifejezés : »közös állam háztartás«. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: Tévedés! Hoitsy Pál előadó : Ez nem felel meg egészen annak, a mit gondolunk. Az első módosítás, a melyet beadott Bozóky Árpád t. képviselőtársam, a hogy hallomásból emlékszem, nem egészen megfelelő ; a másik már inkább megfelel. De a helyett talán lehetne ily módon is : »a közösügyi költségek fedezése*. (Helyeslés a baloldalon.) Bozóky Árpád: Hozzájárulok, de nem vonom vissza az egészet, hanem csak az utolsó tételre vonatkozó módosítást. (Zaj a baloldalon.) Ugron Gábor: Bocsánatot kérek, a kérdés feltételéhez akarok szólni. Elnök : Még nem zártam be a vitát. Szólásra senki sem lévén feljegyezve, ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Következik a szavazás. A kérdés feltételéhez Ugron Gábor képviselő ur kért szót. (Halljuk 1 Halljuk! a baloldalon.) Ugron Gábor : T. képviselőház ! Bozóky Árpád ké]3viselő ur indítványa két részből áll. Az első rész ugyanazt tartalmazza, a mit az imént szavazás utján a ház már eldöntött. Miután a házszabályok azt rendelik, hogy ugyanazon ülésszakban ugj*anazon indítvány nem tárgyalható és szavazás alá. nem vehető, a mely egyszer a ház által elvettetett: kérem a t. házat, hogy ezen indítványnak első részét szavazásra feltenni ne méltóztassék. Bozóky Árpád: A kérdés feltevéséhez kérek szót. Elnök : Tessék ! Bozóky Árpád: T. képviselőház! Először is én azt a módosítást az imént az 1. §-hoz adtam be, most pedig a 2. §-hoz adok be módosítást. Az egyes szavaknak más az értelmük, hogy ha egy más mondatban foglalnak helyet. E mellett nem egészen egyforma az én indítványom. Az imént csupán »a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok« kifejezést kifogásoltam és kívántam pótoltatni, most pedig azt kívánom, hogy a magyar szent korona országai és >>a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok* kifejezéstek helyett tétessék : »a magyar állam és az osztrák császárság«. A két indítvány nem mindegy. Méltóztassék ezért indítványom első részét szavazás alá bocsátani. Elnök : A kérdés feltevésére vonatkozólag szabadjon nyilatkoznom. (Halljuk ! Halljuk !) En Bozóky Árpád t. képviselő urnak mostani módosítását nem találom teljesen megegyezőnek az 1. §-nál előterjesztett módosításával. (Helyeslés.) Bizonyos, hogy ő ugyanazon intenczióval terjeszti elő ezen indítványát is, hogy t. i. az »osztrák császárság* kifejezés tétessék ezen kifejezés helyett: »a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok,« azonban némi különbséggel, a mennyiben itt nem a magyar szent korona országairól, hanem a magyar államról kíván beszélni. Ez a módosítás, azt hiszem feltellető szavazásra és igy is szándékozom a kérdést feltenni. (Általános helyeslés.) Felteszem a kérdést: minthogy az előadó urnak is van egy módosítása, a melyhez Bozóky képviselő ur hozzájárult azzal, hogy módosításának ugyanezt czélzó második