Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-249

444 249. országos ülés 1907 deczember 20-án, pénteken. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. Következik a szavazás. Két oldalról húsznál több képviselő névszerinti szavazás elrendelését kívánja, (Zaj) ezért a házszabályok értelmében a névszerinti szavazást elrendelem. Egyszersmind azonban húsznál több képviselő kéri a szavazásnak a legközelebbi ülés napirendjére való kitűzését. (Zaj és felkiáltások balfelől : Itt vannak-e ?) Konstatáltam, mert addig egyáltalában elő sem terjesztettem volna mig nem konstatáltam, hogy itt vannak mindazok, a kik aláirtak. Ennéltogva tehát a házszabályok értelmében kimondom, hogy a névszerinti szavazás általánosságban ezen törvényjavaslat felett a ház legközelebbi ülésén fog eszközöltetni. Most pedig napirend szerint következik a konzuli biráskodás szabályozásáról szóló 1891. év XXXI. t.-cz. hatályának meghosszabbításáról (írom. 661, 673) szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Bizony Ákos előadó : T. képviselőház ! A konzuli biráskodás szabályozásáról szóló 1891. évi XXXI. t.-cz. hatálya a folyó év végével lejár. (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Méltóztassanak helyüket elfoglalni. Bizony Ákos előadó: Ugyanis az 1891. évi XXXI. t.-cz. csak január 1898.1-én lépett hatályba, miután az előkészitő intézkedések megtétele huzamosabb időt vett igénybe, tartama pedig tíz évben lett megállapítva. A mint méltóztatnak tudni, a konzuli biráskodás főképen az ozmán birodalomhoz tartozó tartományokra terjed ki. Van ugyan ezenkívül még egy pár keleti ország, valamint Marokkó, a melyben szintén életben van a konzuli biráskodás, de — mondom — főképen az ozmán birodalom egyes tartományaira terjed Id. Keletkezésének oka a passzaroviczi béke, a mely 1718-ban köttetett. A konzuli bíráskodást az 1891 : XXXI. t.-cz. meghozatala előtt. . . (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Bizony Ákos előadó: ... az 1855. január 20-án kibocsátott császári nyilt parancs szabályozta, a melynek értelmében 23 konzuli hivatal volt teljes és 70 korlátolt bírósági jogkörrel felruházva. Mint másodfokú bíróságok egynéhány császári királyi főtörvényszék, mint legfőbb bíróság pedig a bécsi császári királyi legfőbb törvényszék jártak el. Ezen helyzettel szemben az 1891 : XXXI. t.-cz. mindenesetre haladást képezett ugyan, azonban ennek rendelkezései sem feleltek meg Magyarország állami önállóságának, igazságügyi szuverenitásának. Épen azért az igazságügyminiszter ur törvényjavaslatának indokolásában maga is kijelenti, hogy az 1891 : XXXI. t.-cz.-ben történt rendezését a konzuli bíráskodásnak az igazságügyi kormány maga sem tekinti kielégítő megoldásnak és szándékában van annak törvényhozási utón való megváltoztatását kezdeményezni. Miután azonban erre vonatkozólag a többi érdekelt kormányokkal való tárgyalások még eredményre nem vezettek, . . . (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Bizony Ákos előadó : ... a konzuli bíráskodás zavartalan menetét pedig mindenesetre biztosítani kell, ennélfogva nem térhetünk ki az elől, hogy a konzuli biráskodás szabályozásáról szóló törvény hatálya bizonyos időre meghosszabbíttassák. Erre vonatkozólag a kormány két évet hoz javaslatba, a mely valószínűleg elegendő lesz arra, hogy addig a kormányok közt a tárgyalások befejeztethessenek és akkor azután egy minden tekintetben kielégítő törvénynyel szabályoztassék a konzuli biráskodás. Az igazságügyi bizottság a két esztendőt szükségesnek, de egyszersmind nem tuihosszunak találván, azt elfogadásra ajánlja, valamint elfogadásra ajánlja ebben a törvényjavaslatban azt a változtatást, illetőleg kiegészítést is, a mely szerint a konstantinápolyi főtörvényszék elnökére és főbiráira vonatkozólag kimondatott azon szabályozás, miszerint azok, ha magyar állampolgárok, alkalmaztatásuktól kezdve itt fizetés nélkül bizonytalan időre szabadságoltatnak, akkor pedig a midőn ezen kirendeltségük megszűnik, előbbeni állásuknak és fizetésüknek megfelelő állásokba visszahelyeztetnek, esetleg, ha ez meg nem történhetnék, a szabályok értelmében nyugdíjaztatnak. Ez a szabály kiterjeszkedik az Egyptomban időközben felállított vegyes bíróságnál alkalmazott két igen érdemes hazánkfiára is, a kik ott, az egyik pláne mint alelnök, tiz év óta a legnagyobb megelégedésre működik és a iriknek sorsa eddig szabályozva nem volt. Ezek tehát ugyanazon helyzetbe fognak jutni, mint a konstantinápolyi főtörvényszék elnöke és főbirái. Ajánlom a javaslatot általánosságban elfogadásra. (Helyeslés.) Elnök : Kivan valaki szólani ? Szent-Királyi Zoltán jegyző: Polónyi Dezső! (Felkiáltások : Nincs itt !) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan újból szólani. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem!) Kérem azokat, a kik azt elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Többség. Kijelentem, hogy a képviselőház a konzuli biráskodás szabályozásáról szóló 1891 : XXXI. t.-cz. hatályának meghoszszabbitásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Most következik a részletes tárgyalás. Felkérem Szent-Királyi Zoltán jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat czrmét felolvasni.