Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-242

342. országos ülés 1907 deczember 12-én, csütörtökön. 335 a kormánynak vagy esetleg egy más kormánynak lesz hivatása ezen aggodalmas pontokra nézve más megegyezést létesíteni. De ha előttünk áll a nemzetközi megegyezések óriási komplexuma és nekünk nincs módunk kifejteni azt, hogy melyik pontra nézve vannak kifogásaink, melyikre nézve kívánunk más megegyezéseket kötni, akkor a törvényhozásnak alkotmányos befolyása a nemzetközi szerződésekre nézve meghiúsul. Különben az a kérdés, vájjon a nemzetközi és különösen az Ausztriával kötendő szerződéseknél van-e részletes vitának helye és szüksége, már hazánkban is eldöntés tárgyát képezte. 1878-ban Tisza Kálmán volt az, a ki gróf Apponyi Albert urnak az álláspontjára helyezkedett és azt vitatta, hogy nem érdemes részleteiben a kiegyezés kérdésével foglalkozni. Akkor olyan tekintélyek, mint Szilágyi Dezső és az ő kilépett társai, hivatkoztak arra és bizonyitották be, hogy igenis szükség van a részletes tárgyalásra, mert ez fogja majd az ország óhajait kifejezni Ausztriával szemben, a melyek megvalósitása aztán a mindenkori kormány feladata. Ám ha mindettől eltekintünk, ha el is fogadjuk azt, hogy nemzetközi egyezményeknél ez a szokatlan és különös forma elfogadható, a mely a külföldön nem divik sehol, s amely eddig nálunk szintén nem volt szokásban ; tény az, hogy midőn a képviselőház semmiféle fentartást ezen törvény megalkotásánál nem lát szükségesnek és ki nem jelenti, hogy ez csak nemzetközi szerződésekre vonatkozhatik, akkor egy olyan preczedens alkottatik, a mely a mi parlamentarizmusunkat végveszedelembe döntheti. Az egész parlamentarizmus nem törvényekben gyökerező jogcsoport, hanem preczedensekből alakul össze. Mindenütt, a hol igazi parlamentarizmus uralkodik, a preczedensek sora alkotja meg azt az elvet, a melyet parlamentarizmusnak nevezünk. S ez a preczedens bizonyára még végzetes következményű lehet a mi parlamentarizmusunkra nézve. Hiszen van-e garanczia arra, hogy mikor nem ez a nemzeti kormány, hanem esetleg az általános választói j og behozatala után egy oly kormány fog itt ülni, a mely talán a nemzeti kisebbséggel szemben akar törvényeket alkotni, nem fog-e abba a kedvező helyzetbe kerülni, hogy hivatkozván a nemzeti kormány által felállított alapelvekre, hivatkozván azon kijelentésre,'melyet épen a ház elnökének a szájából ma hallottunk, hogy t. i. ez a törvényalkotási mód a képviselőház házszabályaiba nem ütközik, olyan törvényeket fog reánk oktrojálni, a melyek, miután akkor már a házszabályok módosítva lesznek, az egész országot egyetlen és legfőbb kincsétől, szabadságától, alkotmányától, függetlenségétől megfosztják. Miután kétségtelenül megállapítható, hogy a törvényalkotásnak ezen szokatlan formája a parlamentarizmusba ütközik, miután mindenki kénytelen elismerni, hogy a törvényjavaslatok oly komplexumához, a mely itt szőnyegen forog, részleteiben alaposan hozzászólni fizikai lehetetlenség és miután ebben a törvényalkotási módban mi, a függetlenségi pártból legutóbb küépett képviselők, aggodalmas preczedenst látunk, ennélfogva kénytelenek vagyunk ezen törvényj avaslat részletes vitájától tartózkodni, (Helyeslés.) és egyúttal ünnepélyes óvást emelni a törvényalkotásnak ezen módja ellen, hogy legyen nyoma a képviselőház naplóiban annak, hogy ilyen módon Magyarországon törvényeket a múltban nem hoztak és a jövőben sem hozhatnak. (Helyeslés.) Elnök : Ki következik ? Hammersberg László jegyző: Zagorac István! Zagorac István (horvátul beszél). Elnök : Ki következik ? Hencz Károly jegyző: Muacsevics Vazul! Muacsevics Vazul (horvátul beszél). Elnök : Ki következik ? Hencz Károly jegyző: Tuskan Gergely! Tuskan Gergely (horvátul beszél). Elnök : Ki következik % Hencz Károly jegyző: Eojc Milán ! Rojc Milán (horvátul beszél és befejezi beszédét). Elnök : Ki következik ? Hencz Károly jegyző: Budiszavljevics Búdé! Budiszavljevics Búde (horvátul beszél). Elnök: Kérem, méltóztassék hangosabban beszélni. Budiszavljevics Búde (folytatja beszédét). Elnök : Ki következik 1 Hencz Károly jegyző: Banyanin János! Banyanin János (horvátul beszél). Elnök: Szólásra senki sincs följegyezve. Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Szó illeti még az előadó urat. Az előadó ur nem kíván szólni; tehát a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Sándor Pál képviselő ur indítványt nyújtott be, azonban ez teljesen azonos azzal az inditványnyal, a mely már az általános vita során a ház által elvettetett. A házszabályok 238. §-a alapján ezt az indítványt a mostani ülésszakban szavazás alá bocsátani újból nem lehet. (Elénk helyeslés.) Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a most tárgyalás alatt lévő szakaszt változatlanul elfogadni a pénzügyi bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem 1 (Igen ! Nem !) Kérem azokat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Kijelentem, hogy a képviselőház a tárgyalás alatt lévő szakaszt változatlanul elfogadta (Éljenzés és taps a bal- és a jobboldalon.) a pénzügyi bizottság szövegezése szerint. E szerint a t. ház a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben is letárgyalván és elfogadván, javaslom, hogy annak harmadszori olvasását méltóztassék a t. háznak a legközelebbi ülés napirendjére kitűzni. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni 1 (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Az igazságügyminiszter ur kivan szólni.