Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-239

294 239. országos ülés 1907 deczember 9-én, hétfőn. Polónyi Géza: Rátérek most annak konstatálására, hogy ez a törvényjavaslat beleütközik a törvényekbe, a házszabályokba, s czélját nem éri el. Igyekezni fogok igen rövidre fogni érveléseimet. T. képviselőház! Mivel beszédemnek ez a része is alapos félreértésekre adott okot, csak röviden jelzem, hogy az én álláspontom szerint ez a törvényjavaslat jelenlegi alakjában azért ütközik a házszabályokba és a törvényekbe, mert ez a törvényj avaslat nem ugy, a mint czime szól: »a gazdasági viszonyok rendezéséről* szóló törvényjavaslat, hanem törvényjavaslat öt más törvényjavaslatnak jóváhagyása iránt, olyképen, hogy ha az a jóváhagyás kimondatik. akkor ezek a törvények részben mint nemzetközi egyezmények, részben mint különálló magyar törvények nemcsak elfogadtatnak, de véglegesen életbe is lépnek, a nélkül, hogy — nem ez az egyszakaszos törvény, a mint azt szívesen értették félre, hanem öt törvényjavaslat, a melynek jóváhagyását ez a törvényjavaslat kéri, beczikkelyeztetnék és kihirdettetnék. (Zaj.) Kelemen Samu: Ha be volna czikkelyezve, akkor nem kellene jóváhagyást kérni! (Elnök csenget.) Polónyi Géza: Bocsánatot kérek, hát miből áll a kereskedelmi egyezményeknél a törvényalkotás? Áll az másból, mint azoknak jóváhagyásából? Áll az másból, mint azoknak ratifikálásából ? Hiszen épen ez az, t. uraim, a mit én mondok, hogy mert ez a törvényjavaslat öt más törvényjavaslatnak — köztük a nemzetközi egyezményeknek — ratifikálását kéri, tehát az csak ugy keletkezhetik és csak ugy lehet törvényereje, ha maga a ratifikáczió is törvénynyel publikáltatik, promulgáltatik, és nem rendelettel, mint a hogy az most tervbe van véve. És ha már, t. képviselő urak, alkotunk törvényeket, a melyekben kimondatik az, hogy más törvények azzal a törvénynyel jóváhagyatnak, akkor az én posztulátumom az, hogy ez a jóváhagyás, ez a törvényalkotás — mert hiszen a nemzetközi viszonylatokra vonatkozó szerződések tekintetében a jóváhagyásból áll a törvényalkotás — csak ugy lehet keletkezésében érvényes, ha a házszabályoknak és az e részben fennálló törvényeknek megfelel. Ezért mondottam és mondom — a részletes vita során majd ki fog ez derülni — hogy törvényt alkotni törvényerővel Magyarországon csak ugy lehet, ha annak keletkezése a házszabályok 208., 211. és 235. §§-nak megfelelőleg: először az általános vitán, másodszor a részletes tárgyaláson keresztül megy s ha végül, harmadszori olvasás alá is esik. Egy hang: Meglesz ez is! Polónyi Géza: Mi lesz meg, t. uraim? Ha ez meglesz, akkor retirálok. De a t. urak szerint csak az lesz meg, hogy ez az egyszakaszos törvény és annak egy szakasza részletesen fog tárgy altatni. (Zaj a baloldalon.) Bocsánatot kérek, ez a kérdés. Mihelyt a képviselő urak engemet és a házat megnyugtatják az iránt, hogy annak a részletes tárgyalásnak során az ott, ezen egy szakaszban felsorolt öt törvényjavaslat az ő részleteiben szakaszonkint tárgyaltatni fog, (Ellenmondás a baloldalon) a hogy a törvény rendeli, akkor elesik ez az ellenvetés. Kérem, megengedem, a törvénytelenség nem maradhat törvénytelenség, akárhogy néz ki. Én arról beszélek, hogy a törvényjavaslatok szándékoltatnak jóváhagyatni; azok a törvényjavaslatok szándékoltatnak törvényerővel felruháztatni; máskülönben nincs értelme az egész törvénynek. Ez a törvényalkotás pedig a házszabályaink szerint nem lehetséges máskép, mint a részletes tárgyalás utján, ugy, hogy szakaszonként tárgy altatnak a javaslatok. Az első szakasznál felteszem majd a házszabályok alapján a kérdést, hogy mihez szabad nekem az első szakasznál beszélnem. Kelemen Samu: Beszéltünk a tranzitó tarifáról, a kassa-oderbergi vasútról! Polónyi Géza : Nekem, hogy a 255. §. szankcziója alá ne essem, tudnom kell, hogy mikor térek el a tárgytól. Nekem tudnom fog kelleni, melyik tárgy az, a mely napirenden van; majd megkérdezem annak idején, ha a helye itt lesz. De, t. uraim, akármi történik velem, azt nem fogom tűrni és a magam részéről mindent el fogok követni arra nézve, hogy oly veszélyes precedens alkotása ne engedtesssék meg, hogy egy törvényjavaslattal öt törvény intéztessék el végleges hatálylyal, (Mozgás.) akként, hogy annak részletes vitája a háznak lehetetlenné tétessék és állitassék fel aztán az a tétel: de a kormány fel van hatalmazva ezeket a törvényeket végleg életbe léptetni, a törvényhozó testületnek pedig megmarad a vigasz, hogy karácsony után beszéljünk arról, hogy mit lehetett volna változtatni a törvényjavaslatokon, de változtatni többé nem lehet. (Mozgás). A részletes vitánál felvetjük majd a kérdést. De most nem folytatom a vitát, csak konstatálni kívánom a következőt: Először is Magyarországon nemzetközi szerződéseket rendeleti utón életbe léptetni végleges hatálylyal nem szabad, nem lehet, törvény tilalmába ütközik. T. uraim, először is megállapítottam már a múltkor, hogy a beczikkelyezésre nézve mily törvények állnak fenn. De megállapítottam még azt is, — ez is félreértetett, — hogy az 1867: XII. törvényczikk 61. §-a törvényerővel írja elő a részletes javaslatok előterjesztését és törvénybeiktatását. Már most, a mikor azt mondottam, hogy a compaciscensnek is joga lesz diffikultálni, hogy nem a törvénynek megfelelőleg jelenik meg a törvény, nem a törvényjavaslatok tárgyalásának megfelelő módon keletkezett, akkor azt mondta a szakértő, hogy én Ausztria beavatkozási jogát akarom promulgálni. A mint