Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-228

22 228. országos ülés 1907 november %7-én, szerdán. figyelmébe ajánlom t. háznak azt, hogy az előttünk fekvő szerződéses javaslat nemcsak I. czikkének szövegében, de indokolásában is súlyt helyez arra, hogy ez a szerződés beváltása legyen az 1867: XII. t.-czikkben elvállalt kötelezettségünknek, hogy t. i. megpróbáljuk Ausztriával a gazdasági ügyeknek időszakonkint való rendezését elintézni. Már most, t. képviselőház, azt mondani, hogy mert szerződésről van szó, ez az 1867: évi XVII. t.-cz. 61. §-ának diszpozicziója alá nem tartozik, nagy tévedés lenne, mert más szakasz, a mely az Ausztriával való viszonyoknak rendezését tartalmazná, erre vonatkozólag nincs is, mint az a 61. §. a melyet aztán a 68. §. megfelelően czitál. (Zaj.) A dolog tebát ugy áll, hogy a szerződés és szövetség közötti különbségre nézve, ha a 61. §-nak a diszpozicziója alapján akarnánk eljárni, akkor a kornpaciscensnek a hozzájárulása is, szükséges volna. (Kmety Károly közbeszót) Én felvilágosítom közbeszóló t. barátomat, a ki ezt az elméletet vallotta, hogy a kompaciscens egészen más állásponton van. (Kmety Károly ismételten közbeszól.) Kérem, tudom, de irányadó az osztrák törvény. Kmety Károly: Az sem! Polónyi Géza: A deczember 21-iki osztrák törvény 36. §-a semmiféle disztinkcziót nem ismer . .. Kmety Károly: Eánk ez sem irányadó! Polónyi Géza: . . . a szövetség vagy a szerződés tekintetében. A 61. §-nak a rendelkezése ép ugy fennáll a szerződésre, a mint fennáll a szövetségre. Ez a 61. §. pedig szószerint rendeli (Halljuk! Halljuk! balfelöl. Olvassa): »A szövetség megkötése kölcsönös alku által történnék, oly módon, mint két egymástól jogilag független ország hasonló egyezkedései történnek. A két fél felelős minisztériumai közös egyetértéssel készitsék meg a szövetségi részletes javaslatot sterjeszszeazt mindenik az illető ország gyűlése elé.« T. képviselőház! A részletes javaslat a ház előtt felolvasva nem lett. A ház ezt a javaslatot, ha az elfogadtatik, tárgyalni nem is fogja. Ennek folytán nemcsak a házszabályoknak, de magának ezen törvénynek értelméből folyólag is aggodalmam van a tekintetben, hogy ez a törvény hatályosan, a házszabályoknak megfelelőleg keletkezhessek. (Mozgás.) De, t. képviselőház, mit szóljak ahhoz, hogy alkottatik egy törvény, a mely indokolásában egyenesen elismeri azt, hogy ezek a javaslatok, a melyek most jóváhagyatnak, nemcsak beczikkelyezve nem lesznek, de még a törvénytárban való megjelenésük is ki van zárva. Hát hogyan lesznek ezek törvények Magyarországon, ha ki sem hirdettetnek? (Ugy van! balfelöl,) Hiszen, t. képviselőház, a mint voltam bátor előterjeszteni, a törvénynek, hogy törvényerejű legyen, promulgácziója oly alapfeltétel, a mely nélkül sem az alattvalók, sem mások közjogi hatálylyal nemcsak nem respektálják, de nem is respektálhatják, mert tudomásuk sincs róla és igy különösen azt emlitem fel, hogy ha e javaslatok be nem czikkelyeztetnek, ki nem hirdettetnek, akkor az osztrákkal szemben és a bankkal szemben sincsenek ám kihirdetve. (Igaz! a balközép hátsó padjain.> Mindjárt felvetem a kérdést: A javaslat azt czélozza, az a fő indoka, hogy 1907 deczember 31-én be ne következzék, — borzasztó nagy dolog, — be ne következzék, hogy a közös jegybank szabadalma megszűnjék. Vájjon bekövetkezik-e, ha csak e törvény alkottatik, az, hogy meg nem szűnik a bankszabadalom ? Méltóztassék az 1899 : XXXVII. t.-cz. idevágó 8. §-át kezükbe venni és elolvasni. Az a bankszabadalom csak abban az esetben nem szűnik meg deczember 31-én, ha legkésőbb deczember 31-ig terjedő időben a két állam törvényhozása a vámok közössége tekintetében törvényt alkotott. (Mozgás.) Csak akkor nem szűnik meg. Nos, t. ház, hát most alkotnak önök egy egyszakaszos törvényt, a melynek feltétele az, hogy ez be ne czikkelyeztessék, az a jóváhagyott törvény ne promulgáltassék, vagyis, hogy ne legyen törvény. Méltóztassék nekem megengedni, a bankszabadalom megszűnése esetén kikerül a politikusok kezéből. Az a kérdés, hogy január elsején a bankjegy pénz-e, fizetési eszköz-e, igen vagy nem, annak magánjogi és büntetőjogi vonatkozásaiban, az többé nem a paragrafuscsinálók és, mondjuk, elcsavarok, nem a politikusoknak lesz többé kenyerük és feladatuk, hanem lesz a biróságok kérdése. Éber Antal: Az a szerencse. Polónyi Géza: Az .a szerencse. Én is azt mondom, mert a t. képviselő ur az első sommás birósági Ítéletnél meg fog győződni, hogy ha hivatkozik a birónál ki nem hirdetett törvényre, akkor a biró ki fogja oktatni a t. képviselő urat arról, hogy »e törvényről nekem tudomásom nincs, sőt mint esküt tett birónak nem is szabad arról tudomásomnak lennie«. (Igaz! Ugy van! a balközép hátsó 'padjain. Nagy zaj). Hogyan akarják önök a bankszabadalmat meghosszabittatni egy törvénynyel, a mely kihirdetve senkinek nem lett? Méltóztassék megengedni, a választott eszköz keletkezésének okából, a házszabályok megkerülése szempontjából nem egészen megengedett parlamentáris eszköz ; a törvényalkotás alapfeltételének a házszabályok szerinti tanácskozó rendnek lényeges alkotmánybiztositókát képező szabályaiba ütközik; azonfelül hatályában teljesen lehetetlen, végrehajthatatlan. De, t. ház, hogy is lehet statuálni, hogy Magyarországon legyen az első parlament, a mely ismerni fog tanácskozó országgyűlést hatá-