Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-228

228. országos ülés 1907 november 27-én, szerdán. 19 helyesen van-e fegyverül választva a kitűzött czél elérésére, nem ütközik-e alkotmányunkba? Elérhető-e vele a kitűzött czél; mert hiszen ez a fődolog. Sok minden meg van engedve a törvényhozásnak egy szükséghelyzetben. De ha azután a szükséghelyzetben esetleg oly intézkedéseket tesz, a melyek az alkotmányba is ütköznek és a melyek magát a czélt, a melyet el akar érni, nem szolgálják, akkor nem helye3 ez az álláspont. Már most az előttünk fekvő törvényjavaslat rövidre vont szövegében mit tartalmaz ? Tartalmazza az itt felsorolt törvényjavaslatok tekintetében annak kimondását, hogy a képviselőház ezen törvényjavaslatokat jóváhagyja és hogy egyúttal meghatalmazást ad a kormánynak további intézkedések tételére. Kétségbevonhatatlan világossággal jelzi tehát a javaslat, hogy itt a czim szerint felsorolt, de előttünk nem fekvő, mellékletként sem csatolt törvényjavaslatok jóváhagyatnak, hiszen a t. előadó ur is utalt arra, hogy a történeti előzmények szerint voltak egyparagrafusos törvények, a melyekhez azonban mellékeltetett az illető törvényjavaslat, a melyre vonatkozólag a törvényhozás jóváhagyását kérték. Ezenkívül ezen törvényjavaslatnak indokolása tartalmazza azt a tényt, hogy meghozatik ugyan ez a törvény, azonban Törvénytárba felvéve nem lesz. (Mozgás a baloldalon.) Az indokolás mondja ezt és hogy félreértések ne merüljenek fel, kénytelen leszek felolvasni . . . (Zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Elnök (csenget): Csendet kérek. Polónyi Géza (olvassa): » ... de nem nyer felhatalmazást a kormány arra, hogy mindezeket a törvényeket a Törvénytárba be is iktathassa«. Sághy Gyula: Addig nem lehet beiktatni, mig nem törvény! Csak akkor lehet beiktatni, ha megcsinálják! (Zaj.) Polónyi Géza: Ez egy igen fontos kérdés annak megbirálásánál, hogy vájjon czélt fog-e érni ez a javaslat, igen vagy nem ? Már most tovább is megy ez a javaslat. Az indokolás még azt is mondja, hogy a beczikkelyezés most meg nem történik, a későbbi tárgyalásokon ezen beczikkelyezés felett a képviselőház egy úgynevezett tanácskozási vitát folytathat, azonban a már véglegesített, (Zaj.) véglegesen életbe is léptetett javaslatoknak részletei semmiféle érdemleges módosítást többé nem tűrnek. Kmety Károly: Ez a nemzetközi szerződés természete! (Folytonos zaj a baloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek. A képviselő urnak joga lesz felszólalni és a maga indokait a képviselőházzal megismertetni, de ahhoz nincs joga egy képviselőnek sem, hogy folytonos közbeszólásokkal zavarja a szónokot. Kijelentem egyébként, hogy ha tovább folytatják a képviselő urak a közbeszólásokat, névszerint fogom a közbeszólókat megnevezni. Polónyi Géza: Azt hallom, hogy nemzetközi szerződésekről lévén szó, azokon változtatni ugy sem lehet. Hát bocsánatot kérek, tényként állapitható meg, hogy ezen egyszakaszos javaslatban nemcsak nemzetközi szerződések és egyezmény foglaltatnak, hanem szól ez a törvényjavaslat a gőzhajózási adóról és a vasúti tarifákra vonatkozólag két olyan törvényjavaslatról is, a melyek nem képeznek nemzetközi egyezményt, illetőleg nem alapulnak nemzetközi egyezményen, hanem kizárólag a magyar törvényhozásnak saját törvényalkotási jogkörébe tartoznak. (Igaz! Ugy van! bal felöl.) De ezen distinkcziótól is bátran el lehet tekinteni annak a kérdésnek megvitatásánál, hogy vájjon lehetséges-e, helyes-e, czélravezető-e a törvényalkotásnak ezen módja, a mely egy szakaszszal való jóváhagyását czélozza törvényjavaslatoknak a nélkül, hogy azok előttünk feküdnének . . . Ugron Gábor: Előttünk feküsznek! (Zaj.) Polónyi Géza: .... és a nélkül, hogy azok beczikkelyeztetnének. Már most én valamikor — meglehetős régen, de azóta sem változott a tantétel — ugy tanultam, hogy törvény alatt értjük azt a jogszabályt, a melyet a törvényesen egybehívott országgyűlés az alkotmányos tárgyalásra előirt szabályok mellett és 0 felsége a király által történt szentesítés után kihirdet. Feltétele tehát a törvényalkotásnak az, (Zaj. Halljuk! Halljuk!) hogy az törvényesen egybehívott országgyűlés legyen, az alkotmányos tárgyalásra előirt szabályok megtartása mellett alkottassák meg a törvény, szentesittessók és kihirdettessék. A nemzetközi szerződésekre vonatkozólag pedig a magyar közjog azoknak beczikkelyezését követeli, mint a hogy azt a t. képviselőház az 1608. koronázás előtti II. törvéiryezikkből, továbbá az 1647: V. t.-cz., az 1868 : XII. t.-cz. 8. §-ából bőven meg fogja látni. Már most, hogy ez a javaslat törvónynyó lehessen és törvény erejével hirdesse azokat a tételeket, a melyek a törvényalkotásnak ismert feltételei, hogy t. i. a törvény legyen parancsoló, legyen tiltó, vagy legyen megbízó törvény — jogviszonyok szabályozásánál, — ismernünk kell annak megalkotása tekintetében, hogy léteznek-e ezen javaslattal szemben azok az előfeltételek, a melyek a törvény erejét biztosítják igen vagy nem? Hogy törvényesen egybehívott országgyűlés előtt állunk, ez nem képezi vita tárgyát. Azonban rátérek arra, vájjon megfelel-e a törvényalkotás ezen módja a házszabályoknak és a törvényalkotás tekintetében előirt azon jogszabályoknak, a melyek alkotmánybiztositókként élnek és csak akkor engedik meg valamely jogszabály törvényerővel való felruházását, ha az ezen szabályoknak megfelelően keletkezett. A magyar törvényhozást én nem szeretem, azaz nagyon szeretném Anglia törvényhozásá3*