Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-235

240 %35. országos ütés 1907 deczember 5-én, csütörtökön. ilyen többségünk nincs, de van egy fogcsikorgató szoczialista ellenzékünk, engedj tehát te. Ugy hogy, t. ház. azoknak Tan igazuk, a kik állítják, hogy ilyen állapotból nem következik, hogy az ország jogai megvédettek, hanem oda kellett adni mindent és szégyenpadra kellett hozni a függetlenségi pártot, hogy nem elég, hogy neki a rossz kiegyezést meg kell szavazni elvei ellenére, hanem a kvótát is meg kell szavaznia és még csak meg sem tudja mondani, miért csinálja mindezt. Azt mondja erre Kossuth Ferencz t. miniszter ur, hogy vannak egyes emberek, a kik szereplési viszketegből ellenzékieskednek. Somogyi Aladár: Nézz a tükörbe Zoltán! (Zaj. Elnök csenget.) Szentiványi Árpád: Ez már igaz! Lengyel Zoltán: Igen, ma ezt szereplési viszketegnek nevezik, de mikor Kossuth Ferencz csinálta és a mikor kilencz ember csinálta Ugron Gábor vezetésével, mikor csinálta egy 45, illetőleg 80 emberből álló párt, akkor az szent ihlet és lelkesedés volt. Szentiványi Árpád: Azok nem segítettek a horvátoknak. (Zaj. Elnök csenget.) Lengyel Zoltán: Nem találom meg a szószerinti szöveget, de emlékezem, hogy Kossuth Ferencz azt mondotta, hogy vannak emberek, a kik mosolyognak azon, hogy idealisták vannak, mosolyognak azon, hogy van egy csoport, a mely az elvekért lelkesedik, azért küzd és meggyőződését előbbre helyezi minden egyébnél. Azonban — mondotta — nem fog megtántorodni azon az utón, hanem tovább fog menni és ha nem tud elérni semmit, legalább példát fog mutatni másoknak. Hát ha nem lehetett akkor azt mondani, hogy egyik-másik emberben ez szereplési viszketeg, akkor nem lehet most azt mondani. Az a most felvetett szereplési viszketeg nálam sokkal nagyobb mértékben volt meg akkor, a mikor az önök élén és önökkel együtt harczoltam, (Zaj.) a mikor obsruáltunk együtt avval a kis csoporttal, a melylyel Olay Lajos képviselő úrral az élén együtt harczoltam. (Zaj.) Az azután a csoport dolga, hogy ilyen vezetői voltak. (Zaj. Elnök csenget.) Akkor ez nem volt szereplési viszketeg, pedig mondhatom, a régi jobb kiegyezés ellen kevesebben és más eszközökkel harczoltunk. Ma ez szereplési viszketeg. Kérdem, hogy mi volt akkor Kossuth Ferencz tiz esztendős politikája? Az önálló vámterületért, az önálló bankért, az önálló hadseregért, tehát ugyanazért küzdött, irt és beszélt, a miért még ma is egynéhányan harczolunk. Szereplési viszketeg ez? Ne méltóztassanak se lekicsinyelni, se lebecsmérelni azt, a-ki a függetlenségi zászlót a kezébe veszi, mert nem attól függ, hogy ki tartja a kezében, hanem, hogy milyen zászlót tart a kezében. Ha kicsi ember tartja, nem az a baj, hogy kicsi ember tartja a kezében, hanem az a baj, hogy a nagy ember nem azt tartja. (Zaj. Elnök csenget.) En nem vitatkozom azokkal, a kik a függetlenségi programmon állva megszavaznak-mindent. Hazafias kötelességet teljesítenek a maguk véleménye szerint. De miért kicsinyelnek, becsmérelnek és neveznek el mindenfélének bennünket, a kik kompatibilisek maradunk a fügetlenségi programmal. Maradjunk lojálisak egymással szemben. Ma már nem ugy van, hogy a hazafiság kizárólagos tulajdon, mint a hogyan ezt szeretnék és a miből kifolyólag nem magyarnak és hazaárulónak neveznek el mindenkit, a ki hangját felemeli. Ma már ez nincsen ugy, hanem vannak csoportok. Az egyik esetben az önök csoportja nagyobb, a másik esetben, lehet hogy nemsokára, lehet, hogy tiz év múlva, az a csoport lesz nagyobb, a mely most ellenzéki álláspontot foglal el. Hát legyünk egymással szemben lojálisak, mert önök sem tudhatják, hogy mikor kell majd az egyiknek vagy a másiknak az egyik vagy a másik miatt ezzel a csoporttal összeköttetésbe kerülni (Mozgás és zaj a baloldalon. Elnök csenget.) és akkor az az ellentót, a melyet most kiélesitenek, nem fog kamatozni. (Mozgás a baloldalon.) Egy hang (balfelöl): Majd választás előtt békülni fogsz! Lengyel Zoltán : Megmondottam, hogy én ez alkalommal kivételesen először és utoljára nem fogok a választás előtt békét kötni, mert épen ellenkezőleg azt akarom, hogy hadi állapotban folyjék le a választás. (Felkiáltások^ a baloldalon: Hát ki akar önnel békülni?) Én nagyon szívesen fogom látni a képviselő urakat a magam kerületében, de ne haragudjanak, ha majd én is látogatást fogok tenni jó barátságból egyikük-másikuk kerületében! Hódy Gyula: Nálam legyen szerencsém; ott a sváboknál! Lengyel Zoltán: Nem minden meghívást fogadok el azonban! (Nagy derültség.) Hódy Gyula: De ott szívesen látnók! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek! Lengyel Zoltán: A másik dolog, hogy gr. Apj>onyi Albert t. miniszter ur azt mondja, hogy most már nem szólamokkal kell csinálni a függetlenségi politikát, hanem tettekkel. (Élénk helyeslés bal- és jobb felöl.) Hát nem tudom, melyikünk csinálja tettekkel és melyikünk szólamokkal és mik azok a tettek, a melyek előre visznek és nem-e pusztán szólamok és még inkább szólamok, mint eddig voltak . . . (Mozgás. Zaj.) Szentiványi Árpád: Ez az igazi nagyzási hóbort! Lengyel Zoltán: . . . mert én végig hallgattam a t. miniszter ur egész beszédét, de — teljes tisztelettel a miniszter ur személye