Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-233

233. országos ülés 1U07 deczember 3-án, kedden. 179 Kijelentem, t. ház, hogy én nemcsak hogy kétkulacsos politikának nem tartom ezen eljárá­sukat ; nemcsak hogy erről egyetlen egy szó beszé­demből be nem igazolható, hanem csatlakozom azokhoz, a kik azt látják az ő eljárásukból, hogy helyesen cselekedtek, midőn helyükön mint tiszt­viselők megmaradtak. (Fölkiáltások a baloldalon : Hazafiasán cselekedtek!) Teljesen korrektnek tar­tom tehát álláspontjukat és eszem ágában sem volt azt e tekintetben gáncsolni. Hivatkozom egyébiránt még egyszer arra, hogy beszédemben egyetlen árva szóval sem emlékeztem meg arról, és távol volt tőlem az, (Mozgás abaloldalon.) mintha én azért támadni akartam volna Szterényi József államtitkár urat, a kit én személyesen is nagyra becsülök és a kire nézve tudomásom van arról, hogy az államtitkárságra nincs rászorulva és hogy neki sokkal nagyobb pozicziókra volt kilátása. Külön­ben hogy egyáltalában eszem ágában sem volt sze­mélyek ellen harczolni, hanem egyszerűen egy idea szolgálatában állottam. Hogy helyesen-e vagy nem : ezt önök fogják megbirálni, de legye­nek kegyesek elismerni, hogy én nem személyt, hanem magát az ideát támadtam. Hódy Gyula: Csak a függetlenségi pártot támadta ! Sándor Pál : Bocsánatot, de a függetlenségi párt elég erős számban és intelligencziában, hogy ilyen egyes embertől jövő támadást elbírjon; elbirta a szabadelvű párt is az ily támadást; egyéb­iránt azt hiszem, hogy jogom volt, még ha erősen támadtam is a pártot, véleményemnek kifejezést adni. Zakariás János : Ha igazságos volt a támadás, akkor mindig belenyugodott a párt! Sándor Pál : Ezek után azzal, a mit Szterényi József államtitkár ur mondott, igen röviden vé­gezhetek. Egyetlenegy szót sem fogok arra nézve mondani, hogy igaza van-e vagy nem ? A tegnapi ülésen történtek itt olyan közbeszólások, hogy : »Pletyka, hazugság !« Ezekre nem is reflektálok, ítélje meg mindenki maga, hogy a ki ezeket a szavakat mondotta, igazat mondott-e vagy nem azok után, a miket lesz szerencsém előterjeszteni. (Halljuk! Halljuk!) A mai lapokban ugyanis megjelent Vörös László volt darabont miniszter úrtól, a kit most már az államtitkár ur is tényleges kereskedelem­ügyi miniszterré avanzsáltatott és a kinek gentle­manlike-jét most már ő is teljesen elismeri, és én örvendek ezen haladáson . . . Zakariás János: Mi nem ismerjük el: mert most is csak darabont miniszter! Sándor Pál: . . . mondom, Vörös László volt miniszter ur a következő nyilatkozatot tette közzé. (Olvassa) : Nyilatkozat. A szerződési forma alkalmazásának eszméje tekintetében Sándor Pál országgyűlési képviselő és Szterényi államtitkár ur között a képviselőházban lefolyt vitába kény­telen vagyok beleszólni. Szterényi József állam­titkár ur a tényeknek megfelelő igazságokat jelentett ki akkor, midőn azt állitotta, hogy tőlem ő, avagy az illetékes szakosztály a szerződés­tervezet kidolgozására utasitást nem kapott és hogy a szerződéses tervezet az én miniszterségem alatt kidolgozva nem lett. Abban is igaza lehet, hogy a szövetség helyett szerződéseknek kötése már korábbi időben képezte megbeszélés tárgyát, de ugy emlékezem, hogy mindazt, a mit a szerződési forma alkalmazásának keletkezéséről a képviselőház mai ülésében az állam­titkár ur elmondott, mindjárt miniszterkedésem első idejében előttem is részletesen ismertette. Egyébiránt sohasem állitottam senki előtt sem azt, hogy a szerződési forma alkalmazásának eszméje az én agyamban szülemlett meg, de magam is abban az időben, midőn az Ausztria és Magyaror­szág közötti kiegyezés kérdésével hivatalosan kel­lett foglalkoznom, magamévá tettem a szerződési forma alkalmazását és kidolgoztattam a miniszté­rium illetékes osztálya által, a mely osztálynak csakugyan Szterényi államtitkár ur volt a veze­tője* — itt a tévedés csak abban van, hogy Hie­ronymi volt kereskedelemügyi miniszter ur egye­sitette annak idején tudomásom szerint a keres­kedelemügyi minisztériumban a kereskedelmi és ipari osztályt és mint ügyvezető államtitkár Szte­rényi József foglalt helyet a darabontok alatt a minisztériumban — (olvassa) : »illetékes osztálya által azokat az alapelveket, a melyeket a szövet­ség helyébe lépő kereskedelmi szerződésben érvé­nyesíteni kívántak. Ezen alapelvek folyományaként egyebek kö­zött a külfölddel kötött kereskedelmi szerződések­nél már érvényesített és ugy az osztrák, mint a magyar törvényhozásnak még 1903-ik évben előterjesztett uj autonóm vámtarifát tételeinek változatlan hagyásával mint külön magyar és külön osztrák autonóm vámtarifát kívántam életbeléptetni. Ebbeli javaslataimhoz a magyar minisztertanács hozzájárult s ennek megtörtén­té vel a javaslataimat az illetékes többi tényezők­kel is letárgyaltam, a miről különben Szterényi József államtitkár ur is mai képviselőházi beszé­dében kifejezetten tanúságot tesz. Hogy mi volt az én javaslataimnak részletes tartalma, több vagy kevesebb vívmány foglalta­tik-e az országgyűlés előtt fekvő kereskedelmi szerződésben, mint az általam felállított szerző­dési alapelvekben, mi volt az eredménye az illeté­kes tényezőkkel általam lefolytatott tárgyalások­nak, mindezekről kötelességem hallgatni, mert a hivatalos tárgyalások titkát eddig is megőriz­tem és továbbra is megőrizni kívánom. E nyilat­kozatommal csak a minisztériumban fekvő ira­tokból is igazolhatom, azon tényt kívántam meg­állapítani, hogy a vámszövetségi formának a szer­ződési formával való helyettesítésére az én felelős miniszteri kezdeményezésem következtében a Fej ér­váry-kormány tette meg az első hivatalos kísér­letet. Egyben szíves készséggel igazolom Szterényi József államtitkár ur azon állitásának helyességét, hogy a szövetkezett országgyűlési pártok vezér ­23*

Next

/
Thumbnails
Contents