Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-228

m. országos ülés tí07 egyengette, a mennyiben minden intézkedést megtett arra, hogy 1917-ben az önáüó gazdasági berendezkedés terére lépjünk át. Már most tessék a másik szerződő félnek lélektanába betekinteni. Az a szerződő fél mindenesetre mindent megtett, hogy az önálló gazdasági berendezkedést megakadályozza, és Ausztria már most érezteti velünk és akarja éreztetni gazdasági életünk inferioritását, földrajzi fekvésünk kedvezőtlenségét, ezt már most is érezteti velünk és azért nem volt lehetséges a magyar kormánynak oly előnyöket elérnie, a melyeket más kormány, a mely feltétlenül a közösség álláspontjára helyezkedett volna, meg vagyok róla győződve, sokkal inkább biztosithatott volna az országnak ; de a kormány arra törekedett, hogy a főczélt megvalósíthassuk 1917-ben, hogy ugyanis az önálló gazdálkodásra áttérhessünk. Ha tehát a szerződést helyes áUáspontból akarjuk megitélni, akkor nem azt a kérdést kell felvetnünk, hogy több vagy kevesebb előnyt értünk-e el más irányban, hanem azt a kérdést, hogy azt, a mit a magyar kormány akart, megvalósitotta-e, vájjon biztositva van-e az önálló gazdasági berendezkedés 1917-re, megvan-e már is az a nagyobb függetlenség, a melyre a függetlenségi párt programmja törekszik. Már most, t. ház, azok az intézkedések, a melyek a szerződésben benfoglaltatnak, kétségen kivül megfelelnek ennek a törekvésnek. (Halljuk ! Halljuk!) Tudjuk nagyon jól, hogy a szövetség helyébe lépett a szerződés. (Helyeslés.) Eelvettetett az a kérdés, vájjon a szerződés és a szövetség között tulajdonképen mi a különbség ? (Halljuk! Halljuk !) Ha visszamegyünk 1867-re, akkor látjuk, hogy az 1867 : XVI. t.-cz. következőképen szól : >>. . . a két kormánynak sikerült a szövetséget megalkotni, —már most ez szerződés által törvénybe iktattatik<<. Már most, kérem, ebből mi következik ? Ebből az következhetik, hogy nem tudtak különbséget tenni a szövetség és szerződés közt vagy pedig, a mi az én nézetem szerint a helyesebb, hogy igenis: van kétféle szerződés, van szövetségre szóló szerződés, és van közönséges szerződés, a milyen más államokkal köttetik, és az én nézetem szerint csakugyan eléretett a kormány által az, hogy mi ma ugyanazon alapon szerződünk Ausztriával, mint a hogy szerződünk a többi államokkal. (Elénk helyeslés.) T. ház ! Áz osztrák miniszterelnök, a kinek a megnyilatkozásai nagyon érdekesek és tanulságosak, erre vonatkozólag azt a megjegyzést tette, hogy tulajdonképen semmi nóvum nincsen semmi téren, hogy tulaj donképen ez azelőtt is volt, hogy a magyarok azonban súlyt helyeztek arra, hogy a világ tudja mintegy ez utón is, hogy külön állam, a mit az ő nézete szerint nem is kellett volna bebizonyítani, mert azt amúgy is mindenki tudja vagy legalább mindenkinek tudnia kell. Mi azonban tudjuk, hogy sokan nem tudják, és már ezen szempontból is nagy jelentőséget tulajdonítunk wemher 27-én, szerdán. 7 annak, hogy ez szerződési viszony. (Igaz! Ugy van ! a haloldalon.) De ennek a szerződési viszonynak mégis vannak olyan következményei, a melyek kézzel foghatók és a melyek a szövetségi viszonyból nem származnak. Ide tartozik elsősorban az, hogy a két államnak a területe, habár csak virtuális értelemben véve, külön terület, azelőtt pedig közös terület volt. (Igaz! ügy van ! a baloldalon.) Erre is az osztrák miniszterelnök azt mondja, hogy eddig is volt, hogy eddig is tulaj donképen az a konvenczionális tarifa két tarifa volt, mert különben két állam nem is köthet szerződést, mint külön tarifa alapján. Ez azonban szofizma, mert tényleg tudjuk, hogy a vámterület szervezése olyan volt, hogy az mindenben a közös vámterület természetével birt. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) Következik az én fölfogásom szerint épen a szerződési viszonyból az is, hogy Magyarország a nemzetközi szerződések megkötésénél másként lesz képviselve, mint eddig. Itt is igen érdekes az osztrák miniszterelnöknek mintegy álláspont-változása. (Halljuk ! Halljuk !) Még 1906. Julius 6-án ő azt mondta, hogy ezt a két államot kifelé csakis a külügyminiszter képviselheti. Ez volt az áüéspontja akkor tett nyilatkozatában, a melylyel visszavonta a Széll—Körber-féle egyezményt, ma pedig azt mondja, hogy mindkét állam a saját kormánya által lesz képviselve és a két állam mint nemzetközi egység lesz képviselve a külügyminiszter által. Voltak egyesek, t. ház, a kik bizonyos aggályt fejeztek ki az osztrák miniszterelnöknek ezen nyilatkozatával szemben, a ki t. i. azt mondja, hogy Magyarországnak megvan az állami önállósága, de a nemzetközi jog szerint egy egységet képez Ausztriával. Az én szerény nézetem szerint ezt el lehet fogadni, mert többet, mint állami önállóságot, én nem tudom magamnak elképzelni az állami élet terén, ez jDedig teljesen el van ismerve nemzetközi jogilag is. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Az a nemzetközi egység nem mond egyebet, mint a mi egyáltalában ilyen- nemzetközi szerződéseknek az eredménye. Tudjuk, hogy ilyen nemzetközi egységek különböző alapon léteztek a cambray-i ligától kezdve a hármas szövetségig. Hogy különböző alakulatok egységet képeznek, az az én nézetem szerint inkább megerősti azt, hogy Magyarország önálló és független áüam, mert nemzetközi egységeknél a nemzetközi jog szerint más egyedek nem is szerepelhetnek, mint önálló, független államok. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) En tehát ezen megnyilatkozásban, melyet az osztrák miniszterelnök tett, abszolúte semmit sem találok, a mi a magyar közjog szerint kifogásolható volna. Áttérek azon vivmányokra, a melyek a vámtarifának megalkotásában állnak. (Halljuk! Halljuk!) Tudjuk elsősorban azt, hogy ez magábanvéve is — mondjuk — legalább szimbolikusan kifejezi a magyar államnak kereskedelmi és vámügyekben való önállóságát. De nemcsak ezt fejezi