Képviselőházi napló, 1906. XIV. kötet • 1907. november 27–deczember 23.

Ülésnapok - 1906-230

230. országos ülés Í907 november 29-én, pénteken. 97 Ma azonban hogyan áll a dolog? Ma a •nemzeti bankra nézve addig nem intézkedhetünk, a mig bizonyos kérdésekben Ausztriával meg nem egyeztünk. De arról a megegyezésben nincs szó, hogy mi történik akkor, ha ez a megállapodás és előzetes megegyezés Ausztriával nem jön létre. Mi történik akkor, miniszterelnök ur? Erre nézve semmiféle intézkedés nincs. Tehát az osztrákoknak semmi egyebet nem kell csinálniuk, mint hogy ellenezzék a megegyezést ebben a kérdésben, t. i. a szabad forgalom fentartása és a valuta esetleges differencziáinak kiegyenlítése tekintetében, és akkor -mi az önálló bankot nem tudjuk felállítani. -És hiába, a Muzsa Gyula t. képviselőtársam mosolyaival kisért ellenvetések daczára tény az... Muzsa Gyula: Aludtam, kérem. (Élénk derültséa.) Farkasházy Zsigmond : Hiszen jobbat nem is tehet, mikor ilyen kérdések forognak szóban, a melyekhez nem ért. (Elénk derültség.) Nem akarok súlyosabb megjegyzést tenni. Elég sajnos, hogy egy képviselőtársam,, a ki 48-asnak ós függetlenséginek vallja magát, ezt a kérdést elég csekélységnek tartja arra, hogy aludjék vagy nevessen ennek megvitatásánál. Muzsa Gyula: Köszönöm a kitanitást. Farkasházy Zsigmond : Akárhogy fogjuk fel a kérdést, akár tud a miniszterelnök ur módszert arra, hogy ezek a megegyezések okvetlenül létrejöjjenek, akár nem tud, az az egy bizonyos, hogy a nemzeti bank felállítása eddig mindenféle külső ingerencziától mentesen történhetett volna meg; ma pedig megegyezett a t. kormány az osztrák kormánynyal arra, hogy bizonyos megálkpodásoknak kell létrejönni előzetesen, mielőtt a nemzeti bankot fel lehetne állítani. Hogy ez igy van és hogy ennek a megegyezésnek ezt a súlyt tulajdonítja a másik alkudó fél, ezt egy authentikus fejtegetéssel tudom bizonyítani. Annak a Benediktnek lapja, a kit ebben a tekintetben az osztrák kormány és sajnos, a magyar kormány is egyedüli szaktekintélynek ismert el ... . Wekerle Sándor miniszterelnök: Nem is tudtuk! Nagy György: A Neue Freie Presse tele van vele! Olvasta a miniszterelnök ur, tud róla! Wekerle Sándor miniszterelnök: Tegnapelőttig nem is tudtam róla. Farkasházy Zsigmond: Az összes lapokban benn volt! Benedikt urnak a lapja egy vezérczikket közöl

1-, a mely a Benedikt-féle formulának Ausztriára nézve való előnyeit és az ebből Magyarországra vonatkozólag létrejött kötelezettségeket fejtegeti. Ezeket három pontban foglalja össze. E szerint . először mindkét fél elismerte e- formula elfogadásával, hogy a nemzeti bank felállítása folytán oly különbségek támadhatnak a valutában, a melyek a vám- és kereskedelmi egyezményt befolyásolják. KÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. XIV. KÖTET. Azt hiszem, ezt a kormánynak, még akkor is, ha igaz, nem lett volna szabad elismernie; ez végzetes köve'kezményékkel járhat Magyarországra nézve, mert e szerint nem állithatjuk fel a nemzeti bankot Ausztria hozzájárulása nélkül. A második konzekvencziája e formulának az, hogy az önálló jegybank létesítését okvetlenül bizonyos megegyezésnek kell megelőzni. Nem lett volna szabad elfogadni e konzekvencziát sem. A harmadik az, hogy a megegyezéseknek alkalmasaknak kell lenniök arra. hogy azokat a differencziákat, a melyek a szabad forgalmat akadályozhatnák, eliminálják. Wekerle Sándor miniszterelnök: Világos! Farkasházy Zsigmond : Ha ez világos, akkor világos a konzekvenczia, a melyet ebből a czikkiró levon, hogy már ez egyezmény magában vére biztosítja a bank-kérdésnek a jövőben is konzervatív szellemben való megoldását. Ausztriának nem kell egyebet tenni, mint az alkudozásoknál bármilyen projioziczióra azt mondani, hogy ez a szabadforgalom biztosítására nem alkalmas, evvel már lehetetlenné teszi a megegyezést, minthogy pedig a magyar kormány elfogadta, hogy e megegyezés nélkül nemzeti bankot felállítani nem lehet, evvel a nemzeti bank sorsa az osztrákok kezébe van letéve, a kik gondoskodni fognak arról, hogy teljesüljön nemcsak az ő, hanem a t. kormány egy részének is az az óhaja, hogy 1910-ben a nemzeti bank ne létesüljön. Ezt nekünk, r mint igen komoly kérdést, tisztáznunk kell. Én azt hiszem, hogyha már a magyar kormány nagy küzdelmet folytatott az osztrák kormánynyal s ha ebből győzelmesen került ki, a mint állítják, akkor ennek a győzelemnek a gyümölcse ép oly könynyen lehetett volna olyan formában való kikapcsolása a bankkérdésnek, a mely szabad kezet biztosit a kormánynak arra, hogy az őt támogató és a vele szenvedő pártoknak a tekintetben, hogy a nemzeti bank 1910-ben felállíttatik, teljes garancziát szolgáltasson. Én azt hiszem, hogy könnyen keresztül vihette volna a t. kormány azt, hogy azok az óhajok, a melyeket a függetlenségi pártnak igen tekintélyes férfiai támasztottak abban az irányban, hogy már most nyerjünk garancziát a nemzeti bank felállítására nézve 1910-re, hogy ezek az óhajok teljesüljenek és ezek a garancziák az egyezmény megsértése nélkül megadassanak. Itt csak az a kérdés, hogy vájjon csak az az osztrák kormány hibás-e abban, hogy a t. kormány e garancziát most megadni nem tudja vagy nem akarja, avagy a t. kormány kebelében érvényesült-e az az elv, hogy nekünk most többet elérnünk nem szabad, mint ^a mit a bankkérdés tekintetében elértünk ? Én, t. ház, meg vagyok győződve arról, hogy, ha a magyar kormány azt kívánta volna az osztrák kormánytól, hogy egyezzék bele, hogy itt egy határozati javaslat, a mely a nemzeti bank felállítására 13