Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.
Ülésnapok - 1906-205
205. országos ülés 1907 október 29-én, kedden. 87 a mi népünkkel szemben, oda irányul, hogy a románságnak és a többi nemzetiségeknek képviseltetését a parlamentben lehetőleg megnehezítse, a mikor látom a tendeneziát, a mely abban kulminál, hogy lehetőleg nagy kerületeket kell a román és tót vidékeken csinálni, — valószínűleg azért, mert nagyon szereti ezeket a miniszter ur — mondom, a mikor látom ezt: akkor, t. képviselőház, tisztában lehetünk azzal a szeretettel, a melylyel a belügyminiszter ur és a kormány a nép iránt viseltetik. De tovább megyek, és még egy nagyon jellemző esetre akarom a t. ház figyelmét felhivni, a mely esetet a nép atyja, a kisember atyja, Darányi tényeiből vontam le. És ez a következő. (Halljuk ! Halljuk !) Hunyadmegyében több birtokot vásárolt telepítési czélokra a földmivelési minisztérium. Egyebek között megvette a velem szomszédos folti birtokot, a melyre két község voltaképen rá volt utalva, mert kizárólag abból élt, hogy feles gazdálkodásra vette ki bérbe a földesúr földjét. Egyedüli megélhetési forrása volt az annak a két községnek és ime, most megveszi a miniszter ur, de nem azért, hogy ennek a két községnek adja, a melyből már is tömegesen vándorolnak ki Amerikába az emberek, hanem csángókat hoz Bukovinából és azoknak akarja eladni, azon két község lakosságát pedig, ezen kormányzati tényével egyenesen rászorítja, rákényszeríti arra, hogy mind egy szálig kivándoroljon. Nagy György: Jó hazafiak azok a csángók ! Vlád Aurél : Ily körülmények között hiába mondom én és lűába mondja akárki annak a népnek, hogy a »miniszterek szeretnek téged«, mert ők látják a tényeket, a melyek az ellenkezőt mutatják. Még egy körülményre akarok rámutatni. Elnök : Kérem a képviselő urat, \wgj miután a napirend tárgyalására szánt idő már eltelt, méltóztassék rövidre fogni felszólalását. (Helyeslés.) Vlád Aurél: Készséggel fogok eleget tenni az elnök ur felszólításának és röviden még csak egy körülményre akarok rámutatni, a mely szintén világosan jellemzi, hogy mennyire szereti a jelenlegi kormány a népet. Értem a kormány adópolitikáját, a mely az adóreformról szóló törvényjavaslatokban nyilvánul meg. Ezen javaslatokban sajnálattal nélkülözzük azokat az intézkedéseket, a melyek a nép javára szolgálnának; a fokozatos adó elve csak ugy cum grano salis érvényesül benne, de igenis látjuk azt a tendeneziát érvényesülni, a mely fogyasztási adók súlyosbítására, emelésére törekszik. Hiszen a kormány a kiegyezésben is szabad kezet biztosított magának a fogyasztási adók tekintetében és miért tette ezt 1 Azért, hogy az állam terheit majd azon szegény néposztályok megadózHitelesitették: Simkó József s. k. naplóbiräló-b' tjaT}asa árán fizesse meg és mentül inkább mentesítse a gazdagokat és hatalmasokat. (Mozgás és ellenmondások a baloldalon.) Hiszen látjuk és konstatálhattuk a múltban is, hogy az adótörlések legnagyobb része épen a vagyonos, a középés a nagybirtokos osztály javára történt. Látom, hogy a t. miniszter tagadólag int, hát elmondom, hogy Hunyadmegyében történt nemrég, hogy egy pénzügyigazgató-helyettes szorgalmazni kezdte a nagyobb birtokosok tetemes adóhátralékának behajtását és mi volt ennek eredménye ? Az, hogy az egész ottani földbirtokos osztály feljött Budapestre és áthelyeztette onnan azt a pénzügyigazgató-helyettest, nehogy az állampolgári kötelességük teljesítésére kényszerítse őket. Ha statisztikát készítenének arról, hogy 1868 óta melyik társadalmi osztály élvezte az adótörléseket, akkor konstatálhatnék, hogy bizony a közép- és a nagybirtokosok részesültek ebben az előnyben, az a szegény ember pedig kénytelen volt megválni házikójától és tehenétől. (Ellenmondások balfelől.) Ugy látom, t. ház, hogy a jelenlegi kormányzat az osztályuralmat fokozottabb mérvben és kifejezettebb alakban juttatja érvényre, mint minden eddigi kormány. Én a kormány és a koaliczió politikájának következményei felől tisztában vagyok. Ezek vagy abszolutizmusra fognak vezetni, vagy forradalomra, társadalmi és nemzetiségi forradalomra. Én egy ilyen kormányzattal szemben bizalommal nem viseltetem és az indemnityt nem fogadom el. (Helyeslés a középen.) Elnök: T. ház ! Miután a napirend tárgyalására szánt idő letelt; a tanácskozást félbeszakítjuk. Bátor leszek javaslatot tenni a ház legközelebbi ülésének idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését holnap, szerdán, 1907 október 30-án délelőtt tiz órakor tartsa. Ezen ülés napirendjén legyen : elnöki előterjesztések és irományok bemutatása ; az indítvány- és interpellácziós-könyvek felolvasása, az 1908. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról a pénzügyminiszter törvényjavaslatának folytatólagos tárgyalása ; azután, a mennyiben ezt bevégeznők, a ni. kir. közigazgatási bíróság hatáskörének kiterjesztéséről és a hatásköri bíróságról a belügyminiszter törvényjavaslatai, valamint az állami és törvényhatósági alkalmazottak nyugdíj viszonosságának szabályozásáról és a vármegyei közigazgatás rendezéséről szóló 1891 : XXXIII. t.-cz. hatályon kivül helyezéséről szóló törvényjavaslatok. Méltóztatnak ezen napirendi javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen.) Ha igen, akkor e javaslatot határozaterőre emelem és az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 2 óra 20 perczkor.) Kacskovics Géza s. k. zottsági tagok.
