Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.

Ülésnapok - 1906-202

46 202. országos ülés 1907 október 22-én, kedden. adminisztráczió reformjával és egyszerűsítésével kialakuló valódi helyhatósági szükségletek alapján lehet ezeknek a szolgáltatásoknak átfogó reíormálására gondolni, addig csak a túlságos teher könnyítése végett az általam, beszédem elején jelzett segélynyújtásokra leket szorítkozni. De nem tekintem az egyenes adók reformját önmagában véve sem befejezettnek; befejezve az majd csak akkor lesz, ha a helyhatósági szolgáltatások reformjával kapcsolatosan a modern államok mintájára mérsékelt, de fokozódó vagyonadóval lesz betetőzve. Engedje meg nekem a t. ház, hogy ezek után áttérjek a költségvetés végeredményeinek ismertetésére. (Halljuk ! Halljuk !) Végeredményében 22 ezer korona fölösleggel záródó költségvetésünkben 103,513.000 K-val magasabban irányoztuk elő rendes évi kiadásainkat. Ezzel szemben 99,000.000 K emelkedést mutatnak rendes bevételeink. A rendes bevételek emelkedéséből nem egészen 3,000.000 K az adminisztratív bevételek természetes növekedésére esik, 33.000.000 K-t a közszolgáltatásoknál irányoztam elő magasabb összegben az eddigi eredmények alapján, 63,000.000 K-t az állami üzemek több bevételéből. T. ház! Ez a 103,000.000 emelkedés egy esztendőben (Halljuk ! Halljuk !), a költségvetésben az egy intő szózatot rejt magában, azt az intő szózatot, hogy ily méretekben lehetetlen a mi költségeinket emelni. (Helyeslés.) Most, midőn tehetségünk engedi, a legkiadóbb mértékben akartuk honorálni közszükségleteinket, de utóvégTe is tisztában kell lennünk azzal, hogy ezt az ütemet betartani képesek nem vagyunk, és hogy mértéket kell tartanunk a közszükségletek fokozatos kielégítésében. (Helyeslés.) A súlyt azokra a kiadásokra kell fektetnünk, a melyek gazdaságilag közvetlenül gyümölcsöznek. Ezen kiadások fedezésében azonban, ha okszerűen járunk el, nem szabad az állam rendes vagy rendkívüli bevételeire szorítkozni, hanem, ha közvetlenül gyümölcsözők a kiadások, a gazdasági élet fellendítése végett kölcsön utján is meg kell szerezni az azokhoz megkívánt eszközöket. Már a múlt évi költségvetés előterjesztése alkalmával voltam bátor ismertetni a t. házzal azokat a föltételeket, melyek között én egy állami kölcsön igénybevételét lehetőnek tartom, és ha azok a föltételek beállanak, az állami kölcsön igénybevételével nem is fognék késni, Immár 350,000.000 koronát tesz ki az az összeg, melyet a törvényhozás hitelműveletek utján való fedezésre utalt. Eddig ezzel a felhatalmazással nem éltünk és kölcsönöket kötni a közelebbi jövőben — egy kisebb tranzakcziótól eltekintve, melyet az államvasutak egy magas kamatozása kölcsönének konvertálására tervezünk — kölcsönöket igénybe venni és ujabb kölcsönért egyáltalában a pénzpiaczra apellálni legalább is egy év folyama alatt nem szándékozunk. (Helyeslés.) Abban a meggyőződésben vagyok, hogyha rendkívüli viszonyok be nem állnak, állami bevételeink, meglevő készpénzeink képesítenek benbünket arra, hogy ne csak a folyó szükségleteket fedezzük, hanem az addig okszerűen létesíthető beruházások fedezésére is elegendő segélyforrást találjunk. (Helyeslés.) De ez nem taithat vissza bennünket attól, hogy akkor, midőn állami bevételeinket ilyen határig veszszük igénybe, ne gondoskodjunk bevételeink növelésére, államháztartásunk rendezettségének minden körülmények közt való biztositására. (Helyeslés.) Végre is nem szabad felednünk, hogy az állami bevételeket már előirányoztuk addig a határig, hogy titkos rezerváink nincsenek, több bevételre itt nem számithatunk. Meg van ugyan egy bizonyos expanziója állami rendes bevételeinknek, mely évenkint 20 milliót tevő összeget meghalad, de ne feledjük azt, hogy az expanzió jelentékeny részéről lemondunk az egyenes adók reformja által, sőt hogy még az itt előálló hiányt is más utón keU pótolnunk. Fogyasztási adóink természetes expanziója ugyan folytonosan haladó irányt mutat, de itt is tisztában kell lenni azzal, hogy egyes czikkeket érintő adókat közélelmezési szempontokkal, részint pedig az értékesítési viszonyokkal kellene! már közelebb helyes összhangzásba hozni, ugy hogy a bevételek expanzióján kívül tulajdonképen csak a szeszadónál ma adózatlanul termelt mennyiségnek a megadóztatásában és ezen adó kulcsának emelésében kereshetjük a mi állami jövedelmeinknek legkiadóbb emelkedő tételét. De a modern pénzügyi irány nem is az adótételek emelésében, hanem a közgazdasági erők feltárásában, fejlesztésében és megerősítésében (Elénk helyeslés.) keresi az állami jövedelmek fokozásának kulcsát, az állami háztartás rendezésének biztosítását. Ebben látjuk, ebben keressük mi is a mi állami bevételeink emelkedésének államháztartásunk rendezettségének legfőbb biztositékát. T. képviselőház ! Midőn ezelőtt másfél esztendővel ezeket a székeket elfoglaltuk, kötelező programmként állítottuk oda azt, hogy »küldetésünknek átmeneti jellege nem menthet fel bennünket az alól a nagy kötelezettség alól, hogy teljes erővel munkáljuk hazánk gazdasági és kulturális fejlődését*, (ügy van ! ügy van ! Helyeslés.) Sivár. száraz matériát lát a költségvetés felhalmozott számadataiban a felületes szemlélő, de ezeknek a számoknak a logikája a kormány politikájának irányára, a kormányzati szellemre nézve ad útmutatást az alapos bíráló kezébe. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy közéletünk egész terén, nemzeti és kulturális haladásunknak, gazdasági fejlődésünknek és megerősödésünknek, társadalmi átalakulásunknak egész terén mindenre kiterjedő organikus, jól átgondolt és következetesen megtartott programm irányítja tevékenységünket, sőt hogy a társadalmi nagy átalakulás terén talán oly áldozatokat hoztunk, talán oly nagy utat irtunk le rövid idő alatt, a milyen békés viszonyok között páratlan a népek történetében, (ügy van ! ügy van !) El merem mondani, hogy kormányzati