Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.
Ülésnapok - 1906-221
221. ORSZÁGOS ULES 1907 november 19-én, kedden, Justh Gyula elnöklete alatt. Tárgyai: A legutóbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. — Elnöki előterjesztés. — Az autonóm vámtarifáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak: Wekerle Sándor, gr. Andrássy Gyula, Kossuth Ferencz, Darányi Ignácz, Günther Antal, Jekelfalussy Lajos, JosipovichGéza miniszterek és Szlerényi József államtitkár. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 30 perczkor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A •>? mai ülés jegyzőkönyvét vezetni fogja Zlinszky István ; a javaslatok mellett felszólalókat Vertán Endre," a javaslatok ellen felszólalókat pedig gróf Thorotzkai Miklós jegyző ur fogja jegyezni. Elsősorban hitelesíteni fogjuk a múlt ülés jegyzőkönyvét. Felkérem Zlinszky István jegyző urat, sziveskedjék a múlt ülés jegyzőkönyvét felolvasni. Zlinszky István jegyző (olvassa az 1907. évi november hó 18-án tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök: Kérdem a t. házat, van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyvre ? (Nincsen.) Ha nincsen senkinek észrevétele, a jegyzőkönyvet hitelesitettnek jelentem ki. Bemutatom Gaál Gyula országgyűlési képviselő levelét, a melylyel családi okokból hat heti szabadságidő engedélyezését kéri. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a kért szabadságidőt megadni ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a ház a kért szabadságidőt a nevezett képviselőnek megadja. Következik az autonóm vámtarifáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása, és pedig a IV. czikk. Ki következik ? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Popovics Dusán! Popovics Dusán (horvátul oeszél és befejezi beszédét). Elnök: Következik % Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Mazsuranics Bogoszlav ! Budiszavljevics Bude: Személyes megtámadtatás ezimén kérek szót. Elnök: Budiszavljevies Bude képviselő ur személyes megtámadtatás ezimén kivan szólni. Budiszavljevics Bude: T. ház! (Halljuk/ Halljuk!) Már néhányszor hallottam a t. ház túlsó felén néhány képviselő urnak szemrehányását, hogy pár nappal ezelőtt Belgrádban jártam. Hódy Gyula t. képviselőtársam volt az első, a ki a szemrehányást megkezdte, a tegnapelőtti ülésen pedig Ugron képviselő ur volt szíves felém röpíteni, hogy: »menjek Belgrádba, ott esküdjek össze !» (Zaj. Halljuk! Halljuk!) T. képviselő urak ! Van szerencsém kijelenteni, hogy pár nappal ezelőtt csakugyan voltam Belgrádban. (Felkiáltások baljelöl: Aha ! Zaj. Felkiáltások a horvátok padjain : Igen, igen ! Mi is ! Halljuk ! Halljuk !) Ez az utam nem volt se az első, se az utolsó. (Egy hang balfelől: Maradjon is ott!) Én oda már előbb is utaztam és manapság is utazni fogok nemcsak mint szerb, a ki szívesen látja a saját véreit, hanem mint újságíró és szerkesztő is, a ki a helyszínén és élő emberek szájából akar az ottani viszonyokról informácziókat szerezni. (Mozgás balfelől. Egy hang: Mi köze az ottani viszonyokhoz ?) Hogy ezen utamról van hivatalos értesítés Belgrádból, azt tudom, mert a szemembe mondták ezt, daczára annak, hogy ez a hivatalos belgrádi értesítés felesleges volt, mert a zimonyi állami rendőrség megengedte a Száván való átkelésemet, holott nem volt évi útlevelem. (Mozgás a baloldalon.) De nem tudtam és nem hittem, hogy ezt az utamat épen a t. ház másik feléről fogják a szememre hányni. Különben én Hódy Gyula t. képviselőtársamnak többet is mondhatok el a hivatalos értesítésnél. Még azt is megmondhatom
