Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.

Ülésnapok - 1906-216

216. országos ülés 1907 november 13-án, szerdán. 263 Lorkovics Iván (horvátul folytatja beszédét). Elnök: Kérem, hangosabban méltóztassék beszélni. Lorkovics Iván (folytatja beszédét horvátul). Eitner Zsigmond : Ne olvasson! (Zajos felMáltások : Ne olvasson !) Elnök (ismételten csenget): Kérem Eitner képviselő arat, szíveskedjék csendben maradni. Lorkovics Iván (Folytatja horvát beszédét.) Felkiáltások ; Hangosan ! Nem értjük !) Elnök : Szíveskedjék előbbre jönni. Nem lehet hallani semmit. Tessék kissé előbbre jönni. Lorkovics Iván (A szélső jobboldalra megy. Felkiáltások : Még odébb menjen! Egészen ki !) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Sümegi Vilmos : Okosan és magyarul beszélj ! Lorkovics Iván (folytatja és befejezi horvát beszédét. Zsivió kiáltások a jobbközépen.) Popovics Dusán jegyző: Pribicsevics Szvetozár ! Pribicsevics Szvetozár (horvátul beszél). Elnök (csenget): Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy közjogi fejtegetéseknek nem lehet ilyen tág teret engedni. Tessék tehát a tárgyhoz szólni. Pribicsevics Szvetozár (folytatja és befejezi horvát beszédét. Taps a jobbközépen.). Elnök : Szterényi József államtitkár ur kivan szólni. Szterényi József államtitkár: T. képviselőház! (Halljuk ! Halljuk !) A ház tegnapi ülésén Surmin György képviselő ur és azóta több horvát képviselő ur is kifogást emeltek az autonóm vámtarifáról szóló törvényjavaslat indokolásának egy kifejezése ellen. Ez tegnap meglehetős nagy vihart is idézett fel a horvát képviselők padjain. Nevezetesen a 23—28. tételszámokra vonatkozó indokolás a magyar Lika-Krbava vármegyei lakosságról beszél. A t. képviselő urak szerint ez súlyos sérelem Horvát-Szlavonországokkal szemben, mintegy azt magyarázva bele az indokolásnak ezen szavaiba, hogy itt egy beolvasztási tendenczia volna, vagy pedig a horvát vármegyék önállóságának, autonómiájának, jogkörének megtagadása. Tartozom, t. ház, a horvát képviselő uraknak azzal a lojalitással, hogy beismerjem, miszerint az indokolásnak ezen szavai tévedést tartalmaznak tényleg, és ha a t. képviselő urak ezt szóvá tették volna előbb és nem azzal a nagy aplombbal, a mint történt, uj közjogi sérelmet kovácsolva belőle (Mozgás a hátsó jobbközépen.), előbb is megtettük volna azt a nyilatkozatot, a melyet most vagyok bátor megtenni, hogy igenis ez tévedés, mert Lika-Krbava vármegye horvát vármegye és ennélfogva .... Egy hang (a középen) : De magyar államterület ! Szterényi József államtitkár:... természetesen magyar államterület, Horvát-Szlavonország is a magyar birodalomnak területe. Grahovac Mirko (horvátul közbeszól. Felkiáltások balfelól: Magyarul mondja ! Nem értjük ! Zaj.) Szterényi József államtitkár: Konstatálom, hogy ez tévedés, mert Lika-Krbava horvátországi vármegyének kellene itt áUani, a mint egy második tévedést is kell konstatálnom az indokolásból, nehogy ebből is közjogi gravamen kovácsoltassék, hogy ott, a hol tengerpartról van szó, az indokolásnak egyik-másik helyén »magyar tengerpart* van, a helyett, hogy magyar-horvát tengerparti Ez tény, ebben a t. horvátországi képviselő uraknak igazuk van, mert a kormányzó is magyarhorvát tengerparti kormányzó. (Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Bocsánatot kérek, a mi helyes a mi közjogunk szerint, annak Horvátországgal szemben is helyesnek kell lenni (ügy van !) és nekünk, ha tévedés történt, azt lojálisán be kell ismernünk. (Helyeslés.) Azonban a t. horvátországi képviselő urak ebből a csekélységből, a mely tollhiba jellegével birhat legfeljebb és semmiféle tendencziaval nem bir, (Igaz I ügy van!) közjogi sérelmet kovácsolnak. Méltóztassanak nekem megengedni és első sorban a horvát-szlavonországi képviselő urak, hogy én egy olyan körülményre mutassak reá a t. ház előtt, a mely mélyen bevilágít abba az évtizedes akczióba, mely a magygr államegység ellen uj közjogi teóriák felálíitásával HorvátSzlavonországokban még hivatalos körökből is végbemegy. Grahovác Mirko (horvátul közbeszól). Szterényi József államtitkár: A mikor a statisztikai évkönyv módositásáról volt szó, és a mikor a kormány évi jelentésének kiadása a törvényhozás által is elhatároztatott, az akkori horvát bán és a magyar kormány közt egy megállapodás jött létre 1895-ben a horvát országos kormány sürgetése alapján, hogy a magyar statisztikai hivatal évkönyve, a mely természetszerűleg az egész magyar birodalom statisztikai adatait tartalmazza, hivatalos kiadásban, mint a m. kir. statisztikai hivatal kiadványa, horvát nyelven is megjelenjék. A magyar kormány akkor, elismervén HorvátSzlavonországnak ez irányú igényét, ebbe bele is ment és azóta a magyar királyi központi statisztikai hivatal évi jelentése táblázatokkal együtt horvát nyelven is, mint a hivatal hivatalos kiadványa megjelenik. Ugyanakkor megállapodás jött létre a horvát-szlavon-dalmát bán és a m. kir. kereskedelmi miniszter között, hogy a fordítást, a magyar eredetinek hű fordítását a magyar statisztikai hivatal költségén a horvát-szlavón országos statisztikai hivatal fogja végezni, de a kiadást, az imprimatúrát, miután kiadója a magyar statisztikai hivatal, ez utóbbi fogja eszközölni. A m. kir. statisztikai hivatal természetszerűleg megbízott a zágrábi országos statisztikai hivatal kötelességtudásában és megbízhatóságában, (Egy hang jobbfelöl: Csalódott! Félkiáltások : Nem lehet bennük bizni! Nem lehet rájuk bizni ! Halljuk! Halljuk!) és nem ellenőrizte soha — lehet, hogy hiba történt ebben — (Ugy van! XJgy van! a baloldalon.) nem ellenőrizte soha, vájjon a horvát fordítás, a mely eredeti kiadás