Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.

Ülésnapok - 1906-213

213. országos ülés 1907 november 9-én, szombaton. 221 Kiviteli relácziónkban szintén figyelmet érdemel az, hogy a mi kivitelünkkel szemben 20.000 kocsink van állandóan a külföldön . . . Hódy Gyula: Ez a baj! Nem küldik vissza! Wekerle Sándor miniszterelnök: Tessék türelemmel lenni. Higyje el a képviselő ur, egy órával sem küldik vissza hamarabb, ha türelmetlenkedik. Mondom, húszezer kocsit kell kiküldenünk, viszont nálunk csak kilencz- tízezer kocsi van. Igen nagy a hiány a külföldön is. A megfelelő egyezmény szerint kötelesek a kocsit visszaküldeni és ha nem küldik vissza,

n bizonyos időn túl kölcsöndijat kell fizetniök. Ok tehát inkább fizetik a kölcsöndijat, mintsem hogy a kocsikat visszaküldjék. Ez egy olyan forgalmi berendezés, a melyen lehet elégedetlenkedni, de ezen segíteni egyelőre nem lehet, hacsak a kivitelünket nem akarjuk korlátozni. A harmadik ok, t. ház, az, hogy a hazai magánvasutakat is ki kellett segítenünk. Azoknak sincsen elég kocsijuk, úgyhogy 1850 kocsink van három nagyobb magánvasutnál, és még az apróbb vasutaknál mintegy 500, a melyeket azoknak voltunk kénytelenek kölcsön adni. 4300 kocsink van állandóan javítás alatt, mert annyira ki vannak használva kocsijaink, hogy gyors és folytonos javítást igényelnek. Azután az sem hagyható figyelmen kivül, hogy több osztrák vonalon a forgalom az ottani vasúti alkalmazottak viszonyai miatt most lassittatott, fennakadás van, úgy, hogy a torlódás folytán fennakadt kocsijaink is szenvednek, és nem továbbittatnak, — mint mondom — az ottani vasúti alkalmazottak magatartása miatt. Végül felemlítem a fő indokot. Egy örvendetes jelenség, hogy a mi vasúti forgalmunk az utolsó két esztendőben óriásüag emelkedett. 1906-ban és 1907-ben vasúti forgalmunk 24°/o-kal emelkedett; 24 százalékkal, t. ház, tehát majdnem egy negyedével a korábbi vasúti forgalomnak. Bocsánatot kérek, a mi rövid működésünk tartama alatt ezen előre nem látott körülményre berendezkednünk csakugyan nem lehetett. Én csak azt vagyok bátor megjegyezni hogy mihelyt elfoglaltuk helyünket, első kötelességünknek tartottuk a vasúti közlekedési eszközöknek szaporítását, és pedig nemcsak a kocsiknak a szaporítását, hanem egyúttal a mozdonyokét is. A t. ház előtt tudva van, hogy az egyévi mozdonykészitést 150-re rendeztük be a magyar államvasutak gépgyárában, ugy hogy évenként 150 mozdonyt készíthetnek ottan. Azonkívül megrendeltünk ezen másfél év alatt 5500 teherkocsit, hogy készítsék a waggongyárak, és megvettük mind a rendelkezésünkre álló készleteket ugy, hogy a kölcsönkocsikat is megvettük, a mit a költségvetés során leszünk bátrak a t. képviselőháznak bejelenteni. Én csak annyit vagyok bátor bejelenteni, hogy mi másfél év alatt 9215 kocsit vettünk, tehát többet, ^mint a megelőző egész tíz esztendő alatt. (Mérik helyeslés a jobb és baloldalon.) A helyzet némileg javulni fog, mert először is a t. képviselő ur által felpanaszolt romlandó áruknak, — amilyen ez a káp>oszta is, — a szállítása most befejeződik, ez a szezonszállitás tehát mostanában megszűnik. Másodszor azért, mert a fiumei szénszállítás is megszűnik legalább nagyrészben, tehát ott is állanak majd kocsik rendelkezésünkre. A megvett kocsikból 1400 és egynehányat most a napokban fogunk megkapni; januárban, ismét egy részt, körülbelül 800-at, ugy hogy remélhető, hogy ha állandó kocsihiányunk lesz is és forgalmi zavaraink lesznek, de legalább a kiáltó bajokat orvosolni leszünk képesek. A másik oka a kocsik jól ki nem használásának pályáink berendezése. Pályáink ugyanis ilyen fokozott forgalomra nem voltak berendezve; kitérőink, állomásaink alig képesek a hosszú tehervonatok közlekedését lebonyolítani, ugy, hogy forgalmunkon csak ugy segíthetünk gyökeresen, ha ezen pályakiegészitéseket is foganatositjuk és ezen pályakiegészitéseket a lehető legnagyobb gyorsasággal, a mint csak lehet, már is foganatosítottuk. (Helyeslés a baloldalon.) Legyen azért megnyugodva a t. képviselő ur, hogy itt nem lesz szükség arra, hogy a dalmát vasutakra szánt összeget — nem is akkora, hanem épen két akkora összeget méltóztatott fölemlíteni, mint a mennyibe kerül — visszatartsuk. Becsülettel meg fogjuk azt is építeni, ki fogjuk elégíteni a forgalmi igényeket, és teljesíteni fogjuk azokat a beruházásokat, a melyeket okvetlenül teljesiteni kell. (Mérik helyeslés.) T. ház ! Csak annyit hozhatok fel, hogy mi évek hosszú során át elkövetett mulasztásokat — nem is akarom mulasztásnak nevezni, hanem inkább annak, hogy a forgalom ilyen növekedésére nem számíthattak és így intézkedéseket nem tettek — rövid idő alatt nem voltunk képesek pótolni. Mindent elkövettünk a tekintetben, hogy a mennyire lehet, a szükséges teendőket megtegyük. Valamennyi rendelkezésre álló kocsit megszereztük. (Élénk helyeslés.) Méltóztassanak elhinni, hogy tudomásunk szerint nemcsak megvehető, de kikölcsönözhető kocsi sincsen Európában. Elkövettünk mindent a pályaberendezés által, elkövettünk mindent az által, hogy a kocsiintézőségct ugy rendezzük be, hogy a kocsiknak lehető gyors szétosztása, az üres kocsiknak a beosztása mielőbb megtörténjék és semmi késedelmet ne szenvedjen. Gr. Batthyány Tivadar: A vaskalapot kell egészen félretenni! Wekerle Sándor miniszterelnök: Nem helyezhetem kilátásba, hogy rövid idő alatt a bajokon segítve lesz, de mindenesetre kalmirozni fogjuk azokat és megteszünk mindent, hogy ezen, közgazdaságunkra nézve káros anomáliák kiküszö-