Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.

Ülésnapok - 1906-212

196 212. országos ülés 1907 november 8-án, pénteken. elfogadtatván, (Éljenzés.) javaslom, hogy ezen törvényjavaslat harmadszori olvasása a legközelebbi ülés napirendjére tűzessék ki. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor igy mondom ki a határozatot. Következik az állami és törvényhatósági alkalmazottak nyugdíj viszonosságának szabályozásáról (írom. 584, 610) a belügyminiszter ur törvényj avaslata. Az előadó urat illeti a szó. Czobor László előadó: T. ház! (Halljuk! Halljuk !) A napirenden lévő törvényjavaslatnak előzményei vannak, melyeknek szálai visszanyúlnak 1885-ig, a mikor a törvényhozás először foglalkozott rendszeresen az állami alkalmazottak nyugdíj ügyével. Az 1885 : XI. t.-czikkben vannak lefektetve azok az intézkedések, a melyeknek alapján a törvényhozás a 8. §-ban kimondotta, hogy az államnál eltöltött szolgálati idő tizedik esztendeje után beszámítandó a nyugdíjba az az idő is, melyet az illető átlépett tisztviselő a törvényhatóságok szolgálatában töltött el. Nem kívánok hosszasabban foglalkozni ezzel a kérdéssel azon indokok után, melyekkel a belügyminiszter ur a törvényjavaslatot e ház elé terjesztette. (Helyeslés.) A közigazgatási bizottság behatóan foglalkozott a törvényjavaslattal, a maga részéről azt elfogadásra ajánlotta, és én is, mint e törvényjavaslat előadója, kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot elfogadni és törvényerőre emelni. (Elénk helyeslés.) Engedje meg azonban a t. ház, hogy a tárgyi okok mellett, melyek ezen törvényjavaslathoz kapcsolódnak, egy érzelmi momentumra, (Halljuk ! Halljuk!) arra a jóakaratra és rokonszenvre is hivatkozhassam, melyet a belügyminiszter ur e törvényjavaslat elkészítésénél azon törvényhatósági tisztviselők iránt tanúsított, kik a megpróbáltatás nehéz napjaiban férfiasan megállották helyüket a hazafiasság próbakövén, mert midőn választaniuk kellett a kenyér és becsület között, (Igaz! XJgy van! Éljenzés.) a nehéz viszonyok mellett is készek voltak inkább megválni a megélhetés kenyerétől, csakhogy megóvhassák tiszti becsületüket és hazafiságukat. (Élénk éljenzés.) Ezeket kívántam a t. háznak előterjeszteni. Kérem, méltóztassék a javaslatot a maga egészében, általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki a javaslathoz általánosságban hozzászólni ? (Senki !) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Felteszem tehát a kérdést, elfogadja-e a képviselőház a törvényhatósági alkalmazottak nyugdijviszonosságának szabályozásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem ? (Igen I) Ha igen, akkor ezt határozatilag kimondom. Következik a részletes tárgyalás. Hencz Károly jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök: Kivan valaki szólni ? Senki sem kívánván szólni, a czimet elfogadottnak jelentem ki. Hencz Károly jegyző (olvassa az 1. %-t). Elnök: Kivan valaki az 1. §-hoz szólni ? Senki sem kívánván szólni, azt elfogadottnak nyilvánítom. Hencz Károly jegyző (olvassa a 2. %-t). Elnök : Kíván valaki a 2. §-hoz szólni ? Senki sem kívánván szólni, azt elfogadottnak jelentem ki. Hencz Károly jegyző (olvassa a 3. %-t). Elnök: Kivan valaki a 3. §-hoz szólni % Senki sem kivan szólni, azt elfogadottnak nyilvánítom. Hencz Károly jegyző (olvassa a 4. %-t). Elnök: Kivan valaki a 4. §-hoz észrevételt tenni ? Senki sem kívánván szólni, a 4. §-t elfogadottnak nyilvánítom. Hencz Károly jegyző (olvassa az 5. §-í/ Elnök: Kivan valaki az 5. §-hoz szólni? Senki sem kívánván szólni, azt elfogadottnak nyilvánitom. Hencz Károly jegyző (olvassa a 6. %-t). Elnök: Kivan valaki hozzászólni ? Miután senki sem kivan hozzászólni, a 6. §-t elfogadottnak jelentem ki. Hencz Károly jegyző (olvassa a 7. %-t). Elnök : Kivan valaki a 7. §-hoz hozzászólani ? Senki sem kivan hozzászólani, a 7. §-t elfogadottnak jelentem ki. Hencz Károly jegyző (olvassa a 8. %-t). Elnök : Kivan valaki a 8. §-hoz hozzászólani ? Senki sem kivan hozzászólani, elfogadottnak jelentem Id. Ezzel az állami és törvényhatósági alkalmazottak nyugdijviszonosságának szabályozásáról szóló törvényjavaslatot a képviselőház ug}r általánosságban, mint részleteiben elfogadta, és javaslom, hogy a ház ezen törvényjavaslatot a harmadszori olvasás czéljából a legközelebbi ülés napirendjére tűzze ki. Méltóztatik hozzájárulni? (Helyeslés.) Ezt tehát határozatkép kimondom. Következik a vármegyei közigazgatás rendezéséről szóló 1891 : XXXIII. t.-cz. hatályon kívül helyezéséről (írom. 585, 607) a belügyminiszter törvényjavaslata. (Éljenzés.) Az előadó urat illeti a szó. Hencz Károly előadó: T. képviselőház! Az 1891 : XXXIII. t.-cz. az államosítást mondja ki elvben. Az egy olyan hatalmas eszme volt, a mely egész pártokat hozott mozgásba, és hullámzott a municzipálizmus és az államosítás körüli harcz egész a legújabb időkig. Kétségtelen tény, hogy mindkét tábornak nyomós argumentumai és érvei vannak. Az is kétségtelen tény, hogy mikor az államnak belső' konszolidácziója ziláltabb alapokon feküdt, akkor az államosítás eszméje; ha pedig kívülről fenyegetett a veszély, akkor a municzipális gondolat erősbödött. Legutóbb egy sajnos, szomorú tapasz-