Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.
Ülésnapok - 1906-200
20 "200. országos ülés 1907 is nyertük, hogy Oderbergben egy teherpályaudvar fog Krisehaunél létesíttetni és ez a teherpályaudvar összeköttetésbe hozatik az oderbergi fejállomás elkerülése mellett Armaberggel, másrészt direkt a kassa-oderbergi vasúttal ugy; hogy a közvetlen összeköttetés is biztosítva van ; miután végül azt a biztosítást is nyertük és szerződésileg kikötöttük, hogy 94 vonat biztosíttatik részünkre a kassa-oderbergi vasúton naponta a mai 60 helyett, a mi, ha leszámítom a 28 személyvonatot, az áruforgalomban kétszer annyit jelent; miután ezen forgalmi berendezések által áruink gyorsabb szállítása is biztosítva van, s kiköttetett egyúttal szállítmányaink kezelésének egyformasága és a dziedzici vonalra nézve szintén tarifális biztosítékokat nyertünk, ugy hogy a tarifaképzés előnyei is a szerződés tartamára biztosítva vannak : el merem mondani, hogy a kassa-oderbergi vasút kérdését ugy oldottuk meg, hogy azok a forgalmi akadályok, a melyek a múltban, különösen a múlt télen előállottak és oly hátrányosan befolyásolták a mi gazdasági életünket, többé elő nem fordulhatnak és hogy a kassa-oderbergi vasút a szerződési idő tartama alatt várható legnagyobb forgalom akadálytalan lebonyolítására képesítve lesz. (Elénk helyeslés. Halljuk ! Halljuk !) A vasúti forgalommal kapcsolatosan kívánok megemlékezni a mi gazdasági és különösen legvitálisabb mezőgazdasági érdekeinknek, állatforgalmunk akadálytalan lebonyolításának kérdéséről. (Halljuk! Halljuk!) Lényegében és részleteiben azt az egyezményt tartottuk fenn, a melyet a korábbi kormány kötött. Értékes kiegészítést nyert ez azonban két irányban. Először a tekintetben, hogy megoldottunk egy régi vitás kérdést, hogy t. i. azon külállamokkal szemben, a melyekkel az állatforgalomra nézve szerződésünk nincsen, minő magatartást kövessünk azon hátrány elhárítására, hogy az egyik államnak szigorítását a másik állam enyhébb intézkedések által kontrakarirozhatja. Szerződésileg biztosítottuk az egyforma eljárást a külállamokkal szemben. Másodszor a tenyész- és a növendékinarh áícra nézve biztosítottuk azt, hogy jellel láttassanak el, hogy ezek a jelek a marhalevelekben is kifejezésre jussanak és ezáltal azon hátrányoknak eleje vétessék, a melyek a marhalevelek kicserélésekor az eladót, tehát minket értek. (Helyeslés.) Lényegileg a legfontosabb intézkedés azonban az, hogy az egyezmény magában a szerződésben biztosíttatik (Elénk helyeslés jobbjelől.) és hogy egyúttal azon sertésvágóhidakat is megjelöltük, a melyekre bevitelünk még a fertőzött területekről is biztosítva van. Ezek a sertésvágóhidak ugyan a korábbi szerződésekben is meg voltak jelölve, de az azokra való bevitel tényleg életbeléptetve nem volt, ugy hogy a szerződés által biztosított ez a kedvezmény, a mely most életbe lép: kivitelünk ujabb megkönnyítésének tekintendő. És most áttérek a pénzügyi természetű kérdésekre. (Halljuk ! Halljuk !) október 16-án, szerdán. Az egyenes adók körében ugyanazt az egyezményt tartottuk fenn változatlanul, a mely a korábbi egyezményeknek alapját képezte. Ez három tekintetben érdemel felemlitést. Először, hogy a közös vállalatok adójának mikénti megosztását tészletesen szabályoztuk és a vállalatok kettős adóztatásának elkerülése végett egyezményt kötöttünk; másodszor, hogy megszüntetjük a gőzhajózási szállításra nézve a szállítási adót, a mely saját érdekünk is, mert a mi hajózásunkat is igen érzékenyen sújtja, sőt jobban sújtja, mint az idegen hajózást, mert azon rendelkezés, hogy ez nemcsak a szoros értelemben vett gőzhajózási szállításra, hanem egyúttal a gőzhajók által vontatott egyéb vízi járművekre is kiterjed, egyedül a mi hajózásunkat terhelte. És harmadszor, hogy állampapírjaink részére a járadék-adómentesség Ausztriában biztosíttatik (Helyeslés.) és egyes zálogleveleinkre nézve szintén adózási könnyebbség engedélyeztetik nemcsak az állami adókra, hanem az állampapíroknál az állami adók alapján kivetett pótlékokra nézve is. (Helyeslés.) A fogyasztási adók tekintetében a lényeges újítás abban áll, hogy fentartottuk szabad rendelkezési jogunkat az adótételek megállapítására nézve, ugy felfelé, mint lefelé mindazokra a fogyasztási adókra, a melyek a termelésnél szedetnek, tehát : a szeszadóra, a söradóra, a petroleumadóra, és a czukoradóra nézve. A szeszadónál ezenkívül az eddig együttesen megállapított kontingenst önmagunk állapithatjuk meg, azzal a kötelezettséggel, hogy az a fogyasztáshoz alkalmazkodjék és évről-évre állapíttassák meg, a megelőző két évi fogyasztásnak megfelelően. A másik államnak beleszólása ebbe csak akkor lehet és a kontingens leszállítását csak akkor követelheti, ha az egyik államból a másik államba vitt szesz meghaladja saját kontingensének l 6 / 0-át. A szeszadóra nézve továbbá tökéletesen szabad kezet tartottunk fenn magunknak a gyümölcsfőzdéknek általányozása és megadóztatása tekintetében, (Helyeslés.) azzal az egyedüli korlátozással, hogy a mai általányozásnál enyhébbet nem állapithatunk meg, de azt szigoríthatjuk és más adózási nemekre térhetünk át, mint a melyek most alkalmazásban vannak. Fontosnak tartom ezt, t. képviselőház, nemcsak pénzügyi szempontból, — mert hisz az általányozás mellett működő gyümölcsfőzdék a mi szesz-kontingensünknek bizonyos években egy negyedével, de átlag közel egy ötödével felérő szeszt termelnek, aminek ma csak egy harmada van megadóztatva — de még fontosabbnak mezőgazdasági szempontból, mert ez a mérsékelt adózás nem a termelőknek, hanem a közvetítőknek és kif őzöknek szokott előnyére válni. Mezőgazdasági érdekeink megóvása szempontjából kell tehát a megoldásnak oly módozatait választanunk, hogy a mezőgazdasági termények valóban belértéküknek megfelelő értékesítést nyerjenek. De fontos ez a kérdés főleg azért, mert a szesz-adó jobb ki| használásának, jelesül a monopólium behozhatásá-
