Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.
Ülésnapok - 1906-200
18 200. országos ülés 1907 október iB-án, szerdán. Kiindulási jjontunkat csak az Ausztriával fennálló tényleges helyzet és azok az egyezmények képezhették, a melyeket a korábbi koimányok kötöttek, de a melyek csak részben — e részben is csak rendeletileg — voltak életbeléptetve, igen jelentékeny részökben pedig, fájdalom, csak papiroson maradtak. Ezekre a korábbi egyezményekre nézve, engedje meg nekem a t. ház, hogy megjegyezzem azt, hogy nézetem szerint azok az akkori viszonyok között tökéletesen megfeleltek gazdasági érdekeinknek (Ugy van !), sőt gazdasági fejlődésünknek nem egy, igen nyomós, hanem igen sok nyomós és u] biztositékát rejtették magukban. De a változott viszonyok között e keretek szűknek bizonyultak arra, hogy a gazdasági élet egész terén megteremtsék a nyugalmat és biztonságot. Ezért a gazdasági érintkezés terén ujabb kérdéseket kellett e keretekbe vonnunk, hogy minden irányban biztosítsuk a békét és a gazdasági megerősödést. Mindenekelőtt arról kellett gondoskodnunk, hogy a recziprotitás helyett szerződéses állapot által biztosítsuk érdekeinket s ne labilis alapra fektessük gazdasági helyeztünket. Gondoskodnunk kellett arról, hogy egyes elvi kérdések a gyakorlati kivitelben részletesebben is szabályozhassanak, hogy egyes ott lefektetett elveket — hogy igy fejezzem ki magamat — aprópénzre váltsunk fel, a mely a gyakorlati életben alkalmazható és használható. Gondoskodnunk kellett arról, hogy a felmerülő ellentétek ne hosszú iratváltásnak és tárgyalásoknak végtelen pórázára utaltassanak, hanem hogy egy választott biróságot létesítsünk, a mely eldöntse a vitás kérdéseket és gyakorlatilag igénybevehetővé tegye biztositott jogainkat. (Élénk helyeslés.) Gondoskodnunk kellett arról, hogy államháztartásunk folytonosan növekedő szükségleteivel szemben szabad kezet biztositsunk magunknak az állami jövedelmek azon ágára nézve, a mely nézetünk szerint a közel jövőbenaz egyedüli kiadó forrást képezi: a fogyasztási adókra nézve. (Helyeslés.) Iparunk fejlesztése érdekében gondoskodnunk kellett több tekintetben az önálló intézkedésekről, hogy a biztos fejlődésnek rakhassuk le alapjait. És végül gondoskodnunk kellett arról, hogy államjogi helyzetünknek megfelelőleg szerződéses formába öntsük ezt az egyezményt, hogy ezen egyezményben államjogi helyzetünknek megfelelő kifejezések használtassanak és mindenekfelett azt, hogy 1917-en tul önálló rendelkezési jogunkban kötve ne legyünk, hogy az, ha igénybe kivánjuk venni, feltétlenül biztosittassék. (Élénk helyeslés.) Hogy ezeket az irányokat és szempontokat mennyire sikerült gazdasági és politikai téren megvalósítanunk, ennek a megvilágítására (Halljuk! Halljuk!) engedje meg nekem a t. ház, hogy a megegyezésnek főbb vonásaiban részleteit is ismertessem. (Halljuk! Halljuk!) Az ipari és kereskedelmi térre nézve mindenekelőtt meg kivánom jegyezni hogy a korábbi egyezményekben is elfoglalt állásponthoz képest ezen szerződési idő tartamára nem érintettük a tiroli gabnavámot, de a dalmát lisztvámra nézve kiköttetett, hogy 1910 végével megszűnik vagy pedig az ott gyártott lisztre a beviteli vámhoz hasonló adótétel alkalmaztatik. Másodszor a házalási és vándoriparra nézve kikötöttük szabad és önálló rendelkezési jogunkat. Harmadszor a szabadalmi ügy terén a szabadalmi ügyekben biztositottuk teljesen önálló jurisdikcziónkat az u. n. közös szabadalmak felett. A védjegy és a mustraoltalom tekintetében felszabadult törvényhozásunk önállósága és az önálló jurisdikczió az Ausztriában és a konzuli bíráskodási területeken lajstromozott védjegyekre nézve is kiköttetett. Biztosíttatott visszavetési jogunk is az osztrák védjegyekre nézve, ha azok magyar érdekekbe ütköznek (Helyeslés.) a külföldi védjegyekre és mintákra nézve pedig megállapittatott, hogy azok Magyarországon külön önálló elbírálás alá fognak kerülni. (Helyeslés.) Egyetértő eljárást állapítottunk meg a tisztességtelen versenynyel szemben. (Helyeslés.) Ezzel kapcsolatosan fel kivánom említeni, hogy a mit rég czélba vettünk a tisztességtelen verseny ügyében és a természetes bor védelme tekintetében, azt szerződésileg is biztosítottuk Ausztriának, hogy t. i. szigorítani fogjuk bortörvényünket, viszont azonban megköveteltük, hogy a mi szigorú bortörvényünknél enyhébb elbírálás alá a szerződés tartama alatt ne vehesse Ausztria sem az ottani borokat. Ezenkívül a szerződésben külön védelmet biztosítottunk a tokaji borvidék borai részére. (Helyeslés.) Miután a meg nem engedett üzérkedést minden téren korlátozni kívántuk (Helyeslés) és miután kormányzati programmunknak is egyik alkatrésze, bogy a budapesti tőzsde áruforgalmát törvényhozásirag újból szabályozzuk, ennélfogva akkor, midőn azt láttuk, hogy az osztrák tőzsdékről kitiltott játékügyletek lebonyolításának színhelyévé kezd válni a budapest tőzsde (Igaz ! Ugy van !), kijelentettük azt is és erre kötelezettséget is vállaltunk, hogy a budapesti tőzsde áruforgalmának szabályozásánál az a szempont fog minket vezérelni, hogy az irreális és különösen a játék-ügyleteket megakadályozzuk s a nélkül, hogy a lajstromozási kényszert behoznók, — igyekezni fogunk arra, hogy a tőzsdeügyletek kötése az arra hivatottak körére szorittassék. (Helyeslés.) A hajózási és közlekedési ügyekben biztosítottuk szabad és önálló rendelkezésünket a tengerészeti magánjog, a tengerészeti rendtartás, a kikötői rendtartás, a hajósok betegsegélyezése és balesetbiztosítása ügyében. Az állam által segélyezett folyamhajózási vállalatokra a paritásos eljárást szerződésileg kikötöttük, azután ugy a forgalmi vonalak, valamint a tarifák tekintetében részletesen szabályoztuk a vasúti ügyet. Miután a vasúti ügyek képezték a leglényegesebb eltérési pontokat, engedje meg a t. ház, hogy ezekről részletesebben nyilatkozzam. (Halljuk! Halljuk!) Tudva van a t. ház előtt, hogy Horvátország egyik legelhagyatottabb vidékének, a Likának,, vasúti vonallal való ellátása Horvátországnak egyik legrégibb
