Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.

Ülésnapok - 1906-206

206. országos ülés 1907 október 30-án, szerdán. 107 volna rendre a háborgó népet. Azonban, hogyha konstatálható, hogy a sebesülteken és a halottakon ilyen dulakodásoknak nyoma nincsen, akkor vere­kedés egyáltalában nem volt. (Halljuk ! Halljuk ! Elnök csenget.) Az volt mondva, hogy . . . Elnök : A t. képviselő ur akként adja elő interpelláczióját, hogy az egy jogos védelemnek ad helyet, annak t. i. hogy a képviselő ur szándéka az, hogy a többi interpelláló ne juthasson szóhoz. (Igaz! ügy van! Felkiáltások a közéfen : Joga van beszélni I Zaj.) Kérem, méltóztassék gyor­sabban beszélni, és ne tessék olyan óriási héza­gokat tartani. (Helyeslés.) Ugron Gábor: Adjunk neki Ferencz József keserű vizet, hogy gyorsabban beszéljen. (Zaj.) Hodzsa Milán : T. képviselőház ! (Zaj. Elnök csenget.) Minden félreértés kikerülése végett köte­lességemnek tartom kijelenteni, hogy én semmi­féle jogos vélelemnek nem akarok helyt adni és azért beszélek lassan, mert kénytelen vagyok jegyzeteimbe igen gyakran betekinteni. Onnan olvasom az adatokat. Elnök : Most pl. a képviselő ur nagyon szépen folyékonyan és gyorsan beszélt. Kérem igy foly­tatni. (Derültség.) Hodzsa Milán : Ezekből tehát kitűnnék az, hogy a csendőrök és parasztok között verekedés egyáltalában nem volt és hogy különösen — a mi teljesen ki van zárva — valótlan az a hirlapi köz­lemény, a mely szerint a csendőröknek a parasz­tok mentek volna neki és szuronyaikat ők fogták volna meg. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) T. képviselőház ! Arról is olvastam hírt, hogy egy Uhrin nevezetű ember az első sortűz után izgatta volna a tömeget, hogy ; Ne féljetek emberek, ezek csak vaktöltések lesznek! (Felkiáltások: Ezt mind olvastuk!) Erre az Uhrinra mi nagyon keservesen fogunk hivatkozhatni, mert bizony, szegény, szintén áldozata lett a következő sor­tűznek. (Zaj. Halljuk!) A sortűzre vonatkozólag még más hirek is keringenek. A hirek egyik része ugyanis letagadja azt, hogy sortűz lett volna. Ezek a hirek azt mond­j ák, hogy verekedés közben, a mikor a nép rátámadt a csendőrökre, akkor nem vezényszóra, hanem mindenki önvédelemből, tehát rendszertelenül lőtt. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Az első hir szerint tehát sortűz egyáltalában nem volt, hanem önvédelmi lövés. Másodszor azt mondják a hirek, hogy a sortűz első izben felfelé irányitott puskákkal adatott volna. Ezt is ugyanaz a híradás mondja. Melyik tehát az igaz : volt-e sortűz, vagy sem ? Szmrecsányi György: Azt majd a vizsgálat dönti el! (Felkiáltások: Nem tartozik a ház elé! Halljuk az interpellácziót!) Hodzsa Milán : T. képviselőház! Én azért tartottam kötelességemnek egynéhány ilyen fel­tűnő hirre reflektálni itt, (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) mert egypár budapesti lap legutóbbi számában egyenesen rémhireket közöl arról, hogy a cser­novai vérengzés voltaképen zendülés volt, volta­képen izgatás következménye. (Igaz ! ügy van !) Es hogy a sajtónak egynéhány orgánuma ezt a feltevést támogassa : rögtön hozzá is teszi azt. hogy a tót nemzeti párt sietett ebből a vérengzés­ből politikai tőkét kovácsolni magának. (Igaz! ügy van !) Pl. azt olvasom a Budapesti Hírlapban (Nagy zaj. Olvassa) : » Vasárnap . . . (Nagy zaj.) Zlinszky István : Ennyire visszaélni a ház türelmével már mégis arczátlanság! Hodzsa Milán: ...este épen akkor, mikor a csernovai esetnek híre futott, szini előadás volt Turócz-Szent-Mártonban a dombon, hol Dula Máté ügyvéd tartott lázitó beszédet az egybegyűl­teknek. A beszéd hiteles szövegét még nem ismer­jük, de tudósítónk bemondása szerint hasonlított az előbb említett jjánszláv újság . . . (Nagy zaj és mozgás.) Szmrecsányi György: Olvassa fel azt is! (Zaj.) Elnök csenget. Nagy zaj. Halljuk! Hall­juk !) Hodzsa Milán : Erre nézve kötelességem­nek tartom . . . Lovászy Márton : Fejezze be és adja elő az interpellácziót! Elnök (csenget) : Kérem, itt nem Dula Máté­ról van szó, hanem a csernovai vérengzésről. Ez nem tartozik a tárgyhoz. És ha a t. képviselő ur nem tudja magát szigorúan a tárgyhoz tartani, meg fogom tőle vonni a szót. (Zajos helyeslés és taps.) Hédervári Lehel: Visszaél a ház türelmével. Burgyán Aladár : Fejezze be ! Elnök (csenget) : Ez az eset elég szomorú, hogy ne legyen arra való, hogy a képviselő ur itt czinikusan tárgyalja. (Igaz! ügy van! Taps.) Tessék az interpelláczióra áttérni. (Zajos helyeslés.) Hodzsa Milán : Visszautasítom, a mit az elnök ur mond . . . (Nagy mozgás.) És miután nem engedi meg, hogy indokoljam, hát előterjesztem az interpellácziót további indokolás nélkül. Elnök : A képviselő urat ezért rendreutasítom, és ha még egyszer ily nyilatkozatot mer tenni, a házszabályok 255. §-át fogom ellene alkalmazni. (Zajos helyeslés. Folytonos zaj és mozgás.) Lovászy Márton : Adja elő az interpelláczióját és üljön le. Ugron Gábor: Elég volt egy óra! Hodzsa Milán : Az ellen kellett tiltakoznom, hogy Magyarországon volna párt oly hitvány, a mely ily ügyből politikai tőkét kovácsoljon. (Nagy zaj.) Ugron Gábor : Egy órája beszél! Szamár, a ki nem tudja fél óra alatt elmondani. Hédervári Lehel : Kidülleszti a mellét! A pofonról beszéljen. (Zaj. Elnök csenget.) Hodzsa Milán : Ugy tüntetik fel a dolgot. . . Ugron Gábor : Egy órája beszél ostoba módon. Hodzsa Milán: ügy tüntetik fel a dolgot, hogy izgatás műve' 5 'a csernovai eset, és hogy a magyar állameszme^ellen irányul. (ügy is van !) Engedelmet kérek, hiszen ott a magyarság nem 14*

Next

/
Thumbnails
Contents