Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.
Ülésnapok - 1906-206
102 206'. országos ülés 1907 október 30-án, szerdán. Hivatkozom itt Berzeviczy ő exczellencziájára, a ki a magvar nyelv tanitásáról szóló törvényj avaslat beadásakor a j avaslat indokolásául azt mondta, hogy ime 18 éve, hogy megalkottuk a törvényt a magyar nyelv tanitásáról, ennyi meg ennyi pénzt áldoztunk állami iskolákra, tanítókra, pedagógiumokra stb. és az eredmény 18 év múlva — semmi. (Zaj, Elnök csenget.) íme konstatálva lett, hogy 18 évi működés és fennállás után a régi törvénynek semmi eredménye. Legyenek meggyőződve, t. képviselő urak, hogy annak a törvénynek, a melyet gróf Apponyi Albert ő exczellencziája szerkesztett, éppen a magyar nyelv érdekében, a magyar nyelv kötelező tanitása érdekében, 24 esztendő múlva szintén ennyi eredménye lesz s majd egy másik Berzeviczynek kell konstatálnia, hogy 24 év multán, a mióta életbeléptettük a törvényt, az eredmény semmi. Sümegi Vilmos: Majd meglesz a kötelező állami oktatás. Lukács László : Aztán majd jövünk mi, nemzetiségek és megmondjuk, hogy mi kell. (Nagy zaj. Elnök csenget.) Markos Gyula : Nem kell oly sokáig várni. Elnök : Markos Gyula képviselő urat figyelmeztetem, hogy ne zavarja a szónokot. Lukács László : Sokat kellene még a t. háznak elmondanom, de nem akarom b. türelmüket tovább igénybevenni. (Helyeslés.) Különösen szerettem volna Wekerle ő exczellencziája tegnapi beszédének némely paszusára reflektálni, de lesz alkalmam, bővebben nyilatkozni, mert nem hagyhatom szó nélkül azt, hogy a t. ház abban a borzasztó tévedésben legyen például a magyar nyelvnek Románáiban való oktatására nézve, mint azt a t. miniszterelnök ur előadta. Majd én számadatokkal és más adatokkal fogom a kérdést megvilágítani és meg fogjuk látni, mi a különbség az állapotok közt itt és odaát. Éber Antal : Románia védője ! Lukács László : T. ház ! Mi nagyon óhajtjuk, ennek az országgyűlésnek nemzetiségi pártja nagyon óhajtaná hazafias szellemtől vezéreltetve azt, hogy együtt működhessék a t. többséggel és e t. kormánynyal a haza, a közjóiét, a közvagyonosodás, hazánk dicsőségének előbbre vitelében, de a kifejtett indokok, nézetek miatt most, sajnos, nem vagyunk abban a helyzetben. De nem esem kétségbe, tudom, hogy el fog jönni ez az idő ; mert ismerem kedves magyar népemet, illetőleg a kedves magyar népet, (Mozgás.) a mint kedves román népemet ismerem (Zaj. Elnök csenget.) és tudom annak a felfogását és ismerem és tudom, hogy a józan gondolkozású, szerető szivü, hazafias magyar nép nem osztozik ám mindenben azon nézetekben, melyeket önök itt a nemzetiségi kérdésben kifejtenek. (Zaj és elUnmondÁs.) Éber Antal: Vonja vissza a memorandumot! (Nagy zaj.) Nagy György: (közleszól.) Elnök (csenget) : Nagy György képviselő urat figyelmeztetem . .. Lukács László : A memorandumról. . . Elnök (csenget) : Kérem a szónokot, tessék a csengetyüszóra elhallgatni. Nagy György képviselő urat figyelmeztetem, hogy ne zavarja a szónokot. Tessék folytatni. Lukács László : Ha a memorandumról szólnak, akkor visszavágok azzal, hogy én ugyebár mint a memorandumnak egyik elsőrendű szereplője vagyok ismeretes ? Hát tudja meg a képviselő ur, hogy a kolozsvári magyar asszonyoktól és leányoktól kajjtam a legszebb csokrot. Ezt jegyezze meg magának a képviselő ur. Sümegi Vilmos: Hát a börtönt miért kapta ? Lukács László : ök hozták és adták át, és én megköszöntem. Ezzel tartoztam a közbeszóló képviselő urnak. Hiszem hazám, szeretett hazám, Magyarország érdekében, hogy nincs messze és eljön az idő, midőn meg fogjuk érteni egymást, és ezen hazafias eszmék alapján majd együtt fogunk működni. De ha nem lesz igy, nem mi leszünk az okai, hanem a t. pártok, kik az intranzigens sovinisztikus álláspontot foglalják el a haza nagy kárára és minket a hazafiatlanság szinében tüntetnek fel. Természetesen a felelősség is azokat fogja terhelni. Nem fogadom el az indemnitást. (Helyeslés és taps a középen.) Elnök : Az idő előrehaladván, a tanácskozást félbeszakítjuk. Mielőtt az interpellácziókra áttérnénk, javaslatot óhajtanék tenni a ház legközelebbi ülésének idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését holnap, csütörtökön, 1907. évi október hó 31-én d. e. tiz órakor tartsa ; ennek napirendje a következő lenne : 1. Elnöki előterjesztések és irományok bemutatása. 2. Az 1908. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. 3. A magyar királyi közigazgatási biróság hatáskörének kiterjesztéséről a belügyminiszter törvényjavaslata. 4. A hatásköri biróságról a belügyminiszter törvényjavaslata. 5. Az állami és törvényhatósági alkalmazottak nyugdij viszonosságának szabályozásáról a belügyminiszter törvényjavaslata. 6. A vármegyei közigazgatás rendezéséről szóló 1891. évi XXXIII. t.-czikk hatályon kivül helyezéséről a belügyminiszter törvényjavaslata. Ä 1 Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen !) Ha igen, akkor a határozatot igy mondom ki. Következnek az interpellácziók. Soron van ? Hammersberg László jegyző: Hodzsa Milán! Hodzsa Milán : T. képviselőház! Az elmúlt vasárnap, október 27-én négy rózsahegvi pap . . . (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Hodzsa Milán : . . . ezek között ketten a szepesi püspök megbízásából megjelentek a liptóvármegyei Csernova községben azon czélból, hogy az ott nemrég felépitett templomot felszenteljék. Szmrecsányi György : Ez már nem igaz ! (Zaj.) Sümegi Vilmos : Kár, hogy nem te voltál ott!