Képviselőházi napló, 1906. XIII. kötet • 1907. október 12–november 26.

Ülésnapok - 1906-212

184 212. országos ülés 1907 november 8-án, pénteken. Elnök : A jelentések ki fognak nyomatni, a ház tagjai közt szét fognak osztatni és az osztá­lyok mellőzésével annak idején napirendre fognak tűzetni. Következik az 1908. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadá­sokról (írom. 596, 606) szóló törvényjavaslat tár­gyalásának folytatása. Ki van soron ? Hencz Károly jegyző: B. Dániel Tibor! Supilo Ferencz : Szót kérek a házszabályokhoz. Elnök : Tessék. Supilo Ferencz: A házszabályok 215. §. c) pontjához kérek szót. T. képviselőház ! Az elnöki székből tegnap oly kijelentést hallottam, a mely kényszerit arra, hogy a házszabályokhoz kérjek szót. A mikor társam, dr. Lorkovics Iván, a ház­szabályokhoz kért szót, az elnök ur kijelentette, hegy ezt nem engedi meg, miután a horvát nyelvet nem érti. Csakugyan furcsa kissé, hogy az elnökségnek egyetlen egy tagja egy szót sem tud azon a nyelven, a melyen szintén jogos e házban a tárgyalás. (Mozgás.) De utóvégre az a t. elnökség tagjainak a dolga, hogy gondoskodjanak arról, hogy ezen esetben miként oldják meg a dolgot. Nekünk itt nem az a fő, hogy az elnökség ért, vagy nem ért-e horvátul, (Nagy zaj. Ohó ! Elnök csenget.) hanem jogainkról van szó. Az alaptörvénynek, a magyar­horvát kiegyezésnek 59. §-a világosan és érthetően mondja a következőket: Kijelentetik, stb., hogy Horvát-Sziavon országok képviselői ugy a magyar országgyűlésen, mint annak delegácziójában a horvát nyelvet is használhatják. (Élénk felkiál­tások balfélől: Is ! Is !) T. ház ! Mi mindent mond ez a szakasz ? Azt mondja, hogy Horvát-Szlavonországok egy poli­tikai nemzetet képeznek, külön saját territórium­mal : hogy ezen országgyűlés akkor, mikor mi, Horvát-Szlavonországok képviselői benne vagyunk, közös országgyűlés. Végül azt is mondja, hogy mi, a horvát-szlavón királyságok kiküldöttei, használ­hatjuk anyanyelvünket, a horvát nyelvet. (Élénk felkiáltások : Is !) De használhatjuk ! Felhívom figyelmüket ezen törvénynek ugy magyar, mint horvát eredetijének pontos és két­séget kizáró szövegezésére. Nem mondja ez a törvény, hogy csak beszélhetnek vagy csak Írhat­nak, hanem hogy használhatják a horvát nyelvet. (Felkiáltások: Is!) Használhatni: minden jogász­ember, sőt minden épeszű ember előtt annyit jelent, hogy nekünk jogunk van itt ugy szóval, mint Írásban a hoTvát nyelvet használni. (Zajos ellenmondás.) A »használhat<< szó annyit jelent, mint beszélni és írni. (Nagy zaj és ellenmondás.) Szokoly Tamás : Haza irhattok horvátul! Supilo Ferencz: Tehát nem csak horvátul beszélhetünk, hanem horvát előterjesztést is tehe­tünk. A törvény továbbá sehol semmivel sem álla­pítja meg azon határokat, a melyekig mi horvát nyelvünket használhatjuk. A t. elnök ur tegnap kijelentette ugyan, hogy nekünk jogunk van hor­vátul beszélni, de a házszabályokhoz nem szabad horvátul szólni. (Ugy van 1 balfélől.) A t. elnök ur erre vonatkozólag semmiféle törvénybeli rendel­kezést nem említett fel, mert ^ nem is hozhatott fel, mert ilyen rendelkezés nincs. Azok a nyelvre vonatkozó törvények, a melyekre, mint gyakran halljuk, e t. ház másik felén ülő urak hivatkozni szoktak, nem vonatkoznak Horvát-Szlavonor­szágra, hanem csak Magyarországra, és ha jól megnézik azon törvényeket, olyan szakaszokat találnak bennük, hogy ezek a törvények nem érin­tik és nem érinthetik a magyar-horvát kiegyezés rendelkezéseit. Azok e t. házban csak akkor lehet­nek érvényesek, ha ez nem közös országgyűlés. Csakhogy ma közös ügyek tárgyaltatnak benne, a melyeknél nekünk is jogunk van részt venni; ez az országgyűlés tehát most, a hogy az alaptörvény kimondja, közös országgyűlés, melyen a mi nyel­vünket illetőleg csak az alaptörvény 59. §-ának rendelkezései mérvadók. A felhozottakból következik, hogy nekünk, a Horvá.t-Szlavon királyságok delegátusainak, nem­csak jogunk van ez országgyűlésen a horvát nyelvet szóban és írásban használni, (Mozgás.) hanem jogunk van azt használni az összes parlamenti tárgyalásokban, a melyek e t. házban az alap­törvény által megállapító tt viszonyok folytán keletkezhetnek ; tehát természetesen a házszabály­vitában is. Nekünk semmi közünk ahhoz, hogy az igen t. elnök ur nem tud horvátul; ez tisztán az ő magánügye. Azt hiszem, hogy nem is kellene mon­danom, hogy a törvénynek nem szabad alkalmaz­kodnia azokhoz, a kik annak végrehajtásával vannak megbízva, hanem hogy nekik kell a törvényhez alkalmazkodniuk. Hogy mi itt horvátul beszélünk és mennyit beszélünk horvátul, az a közös kormánynyal szemben való politikai hely­zetünk dolga. (Zaj balfélől.) Gaal Gaszton : Közös kormány nincs; magvai kormány van! Supilo Ferencz: A horvát kiegyezési törvény 59. §-a. képviselő ur. Mi e tárgyalásoknál szigorúan ragaszkodtunk a házszabályhoz és a törvényhez. Végül kijelentem, hogy ezen rendelkezéseket nem áll hatalmában a háznak egyszerű szavazással megváltoztatni és hogy az ilyen pillanatnyi és időleges határozatoknak nincs semmiféle hatályuk, ha azok ellentétben állanak a szentesitett alap­törvényekkel, melyek csak a regnikoláris bizott­ságok utján változtathatók meg. (Taps a jobb­középen.) Ugron Gábor (szólásra jelentkezik). Elnök : Mihez kivan szólni a képviselő ur % Ugron Gábor: A házszabályok kérdéséhez. Elnök: Kérem. Ugron Gábor: T. ház! Az előttem szóló képviselő ur kifogásolja azon intézkedését a tegnapi ülés elnökének, Návay Lajos képviselő-

Next

/
Thumbnails
Contents