Képviselőházi napló, 1906. XII. kötet • 1907. julius 5–október 11.

Ülésnapok - 1906-193

193. országos ülés 1907 Julius 6-án, szombaton. 61 lások folyamatban és nagyon előrehaladott állapotban vannak. Tudtommal még csak az adó- és illetékmentességi kérdések megoldása van hátra. Remélem, hogy t. barátom, valamint a t. ház is, ezt a válaszomat tudomásul fogja venni. (Helyeslés.) Weresmarthy Miklós : A miniszter ur válaszát köszönettel tudomásul veszem. Elnök: A ház a választ tudomásul veszi. Következik Hodzsa képviselő ur interpellácziója. Hodzsa Milán: Daczára annak, hogy az idő nagyon előrehaladt, interpellácziómat mégis elő fogom terjeszteni, de igyekezni fogok, hogy lehető legrövidebben tisztán a száraz adatokat mondjam el. Annak idején, lehet egy esztendeje, kérdést intéztem volt a belügyminiszter úrhoz a nyitravármegyei választók névjegyzékei tárgyában. Tudomására hoztam akkor azt, hogy a jegyzék hiányosan van vezetve, hogy ott a bevezetett nevek különféleképen vannak irva és valószínűleg ennek a körülménynek is tulaj donitható, hogy a választások alkalmával tömeges szavazat-visszautasitások fordulnak elő. Az adatok alajüán, a melyeket előadtam, kértem a belügyminiszter urat, hogy ezt az ügyet vizsgálat tárgyává tegye. Folyó évi május hó 25-én a miniszter ur, interpellácziómra adott válaszában kijelentette, hogy ő ebben az ügyben a vizsgálatot meg nem indítja, egyrészt, mert Nyitravármeg}

r

ében 23.000 választó lévén, ez a vizsgálat igen nagy munkát venne igénybe és zaklatást jelentene a vármegyével szemben, másrészt pedig és főleg abból az okból nem hajlandó a vizsgálatot elrendelni, mert ugy látta, hogy az én adataim nem egyeznek az övéivel és ebből egyszerűen azt következtette, hogy az én adataim alaptalanok. Mivel pedig alaptalanok, nagyon valószínű, hogy ezután az egész vizsgálatnak egyáltalában értelme nem volna. Annyira ellentétben vannak azonban, t. képviselőház, az én adataim azokkal az adatokkal, a melyeket ő itt hivatalos informáczió utján előadott, hogy én ebben az ügyben kénytelen vagyok még egyszer vizsgálatot kérni. Én azt adtam volt elő, hogy az egyik választáson 450, a másik választáson 650 választó utasíttatott vissza jogtalanul. A belügyminiszter ur erre azt mondotta, hogy ha tényleg oly nagy ez a szám, akkor megérdemelte volna, hogy ez a dolog vizsgálat tárgyává tótessék, de, úgymond (olvassa): »Ezek az állitások teljesen légből kapottak (Felkiáltások: Mint rendesen!) — és a miniszter ur visszamondta: »mint rendesen«. Szeniezen, mondja a belügyminiszter ur, csak 83, Verbón 8 szavazat utasíttatott vissza.« T. képviselőház! Ezekkel az adatokkal szemben kénytelen vagyok eredeti okiratokkal állani elő és ezekkel igazolni azt, a mit különben az interpellácziómra adott válaszra már megjegyeztem, hogy az én adataim sokkal közelebb állanak a valósághoz, mint a belügyminiszter ur adatai. Kezemben van a névjegyzéke azoknak a választóknak, a kik Nyitra vármegye Szeniczi választókerületéből, számszerint 266-an, a nyitrai ügyészséghez feljelentések adtak be a választási elnökök ellen azon az alapon, hogy jogtalanul fosztattak meg választói jogosultságuktól; tehát nem 83, a mint a belügyminiszter ur mondotta, természetesen a hivatalos adatok alapján, hanem 266. Hányan vannak pedig, a kik panaszszal nem éltek! Ez egészen megváltoztatja a helyzetet. A belügyminiszter ur előadása szerint ugyanis, ha nem is utasították volna el a szavazatokat, akkor sem lett volna kilátása a kisebbségben lévő jelöltnek, hogy megválasztassék, mert az ellenjelölt többsége 141, mivel azonban a visszautasított szavazatok száma nem 83, hanem 266, tehát világos dolog, hogy akkor a megválasztott jelöltet nem választották volna meg, hanem az ellenjelöltnek lett volna 125 szavazat többsége. Ezt tehát a t. miniszter urnak szives tudomására hozom. Mivel azonban ezek a panaszok, az eredeti okiratok a nyitram egyei törvényszéknél vannak, nem volt módomban azokat megszerezni és azért interpelláeziómban a másik választási ügyre szorítkozom, még pedig a Nyitra vármegyei verbói kerületi választásra. Erre nézve a belügyminiszter ur azt mondta, hogy itt nem, a mint én előadtam 650, hanem nyolcz • szavazatot utasítottak csak vissza. Nem tudom, milyen okból adták Nyitra vármegye urai a belügyminiszternek ezt az informácziót, azonban a kezeim között lévő eredeti okiratból megállapíthatom hogy ott valóban nem nyolcz szavazatot utasítottak vissza. A két küldöttség jegyzékei szerint — hivatalos másolatból olvasok — mindössze 80 szavazatot utasítottak vissza. Azonban ez sem teljes, mert ez a hivatalos adat sem helyes. Kezemben vannak eredeti okiratok, a melyekből bebizonyítom, hogy a verbói választókerületnek 280 választója nyilatkoztatja ki, hogy választói jogától jogtalanul fosztották meg. A nyilatkozat igy szól (olvassa) : » Alulírott — következik a név — az 1906. évre érvényes országgyűlési képviselőválasztói állandó névjegyzékben felvett választó, ezennel ünnepélyesen kijelentem és esküvel is megerősíteni bármikor kész vagyok, hogy az 1906. évi május hó 17-én Verbón megtartott országgyűlési képviselőválasztás alkalmával dr. Markovits Gyula orvos, vágujhelyi lakos, képviselőjelöltre akartam, szavazni, e czélból a szavazási helyiségben meg is jelentem és dr. Markovits Gyulára szavaztam volna, ha engem szavazati jogom gyakorlásában a szavazatszedő-küldöttség elnöke jogtalanul meg nem akadályoz, illetve szavazatomat törvény-