Képviselőházi napló, 1906. XII. kötet • 1907. julius 5–október 11.

Ülésnapok - 1906-193

193. országos ülés 1907 Julius 6-án, szombaton. 53 büntetőtörvénykönyv 269. §-a értelmében adandó felhatalmazás tárgyában és ezt követőleg a kérvények 32., 33., 34., 35., 36., 37., 38., 39., 40., 41., 42. és 43. sorjegyzéke. Méltóztatnak hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor a legközelebbi ülés idejét és napirendjét ekként megállapítom. Most következik a belügyminiszter ur válasza Brediceanu Koriolán képviselőnek a KrassóSzörény megye területére katonaság és csendőrség kirendelése és a választók sanyargatása tárgyában előterjesztett interpellácziójára. Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: T.ház! Brediceanu Koriolán képviselő ur 1906 Julius 4-ikén a következő interpellácziót intézte hozzám (olvassa): »Kinek rendeletéből lett Krassó-Szörény megye több községében katonaság és csendőrség kirendelve, mi okból és mi czélból? »Van-e tudomása a miniszter uraknak, hogy a csendőrök éjjel-najmal sanyargatják a választókat, kérdezve, hogy miért szavaztak a nemzetiségi párt jelöltjére? Ki tanította őket arra? » Van-e tudomásuk arról, hogy ezen vallatások és a főszolgabirák üldözései egyrészről azért történnek, hogy a panaszszal megtámadott három Krassó-szörénymegyei mandátum megsemmisítésére a bizonyítékokat teremtsék elő; másrészről, hogy az esetleges uj választásokra a választókat megfélemlítsék ? »Mikép tartják a vizsgálat elfogulatlanságával összeegyeztethetőnek, hogy ugyanazon szolgabirák vezessék az állítólagos választási visszaélések miatt a nyomozást, kik a lefolyt választásnál az ellenpárt kortesei voltak? »Szándékoznak-e a miniszter urak ezen abnormális állapotot minél előbb megszüntetni és a katonaságot és rendőrséget visszavonni.« Erre az interpelláczióra válaszom a következő: (Halljuk! Halljuk f

) Már többször volt alkalmam hasonló interpellácziókra válaszolva kijelenteni, hogy a csendőrség nem azért küldetett oda, hogy befolyásolja a választás eredményét, hanem kizárólag csak azért, hogy a rendet és békét fentartsa és a nemzetiségi képviselő urak terrorizmusát ellensúlyozza. (Hosszantartó élénk helyeslés.) Igen sok példa van arra, hogy ha nincsen elég csendőr, akkor összeütközések vannak, vérengzések történnek és a kormánynak kötelessége, hogy megelőzze az ilyen eseteket. (Elénk helyeslés.) A hol, sajnos, ilyen választások folynak, ott azok körülbelül polgárháború számba mennek. Mind a két fél, a magyar épen annyira, mint a nemzetiségi, fanatizálva egymás ellen tör és ily viszonyok között a kormánynak kötelessége kellő erővel ott lenni, hogy megelőzhesse az összeütközést. (Elénk helyeslés.) A szolgabíró erőszakos beavatkozására vonatkozó pontja az_ interpellácziónak szintén téves, szintén arra vezethető vissza, hogy a szolgabíró, mint a rend őre, igen gyakran kénytelen beavatkozni, nem azért, hogy korteskedjék X. vagy Y ellen, hanem azért, hogy a rendet fentartsa. Hogy ez speczialiter ebben a választásban így volt, azt bizonyitják az eredmények. Mert ezen vizsgálat következtében nem a közigazgatási hatóság, hanem a bíróságok elitéltek már régebben — azóta pedig még több ítélet hozatott — 15 különböző oláh lelkipásztort, jegyzőt, különböző oláh választót: elitélte őket a független bíróság. Ez is bizonyítja, hogy itt nem részrehajló közigazgatási hatóságok eljárásáról van szó, de a bíróságnak eljárása bizonyítja, hogy ez az egész beavatkozás azért volt szükséges, mert az oláh képviselőjelöltek kortesei meg nem engedett módon avatkoztak bele a választásba. (Ugy vau!) Azt kérdi a képviselő ur, mit szólok ahhoz, hogy a szolgabíró, annak daczára, hogy kortes volt, később nyomozást folytatott. Hát más, mint szoigabiró, nyomozást nem folytathat a törvény értelmében. Ha kortes lett volna, akkor el kellett volna mozdítani helyéről és uj szolgabiróra kellett volna bízni a nyomozást. Tekintettel azonban arra, hogy ilyen adat nem merült fel és hogy ellenkezőleg, kiderült az, hogy ő nem avatkozott bele a választási eljárásba, ezt nem tehettem; ő tehát helyén megmaradván, neki kellett a vizsgálatot teljesíteni. (Élénk helyeslés.) Hasonló természetű a t. képviselő urnak második interpellácziója, a melyre azonban már a választ tulaj donképen érdemlegesen megadtam. O januárban intézte hozzám ezt az interpellácziót, februárban ugyanazon ügyben egy másikat, a mely tartalmilag teljesen azonos ezzel; ott is csak általánosságban panaszkodott a t. képviselő ur, hogy a csendőrség azért van kirendelve, hogy befolyásolja a választások eredményét. (Felkiáltások: Nem áll!) Én akkor azt a választ adtam, hogy ez nem felel meg az igazságnak és hogy szigorú utasítást adtam a csendőröknek, hogy be ne avatkozzanak a politikába. A képviselő ur ezt a választ akkor tudomásul is vette, ugy, hogy most, azt hiszem, nem szükséges uj, érdemleges választ adnom. (Helyeslés.) Kérem a t. képviselőházat, méltóztassék a két interpelláczióra adott válaszomat tudomásul venni. (Elénk helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Brediceanu Koriolán: T. ház! Mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy én, a ki 35 év óta állandóan a román nemzetiségi pártnak a jelöltje voltam, sohasem hallottam még egy szolgabirótól, még egy községi bírótól sem azt a kijelentést, a melyet a miniszter ur itt tett, hogy t. i. a román képviselőjelöltek terrorizáltak. (Derültség. Felkiáltások: Természetes, hogy tőlük nem hallotta!) Én tudomásul veszem;