Képviselőházi napló, 1906. XII. kötet • 1907. julius 5–október 11.

Ülésnapok - 1906-193

193. országos ülés 1907 Julius 6-án, szombaton. 51 azóta egyhangú a magyarországi katholikusoknak azon óhaja, hogy ők is autonómiát nyerjenek. (Elénk helyeslés.) Azok az aggodalmak, a melyek egyik-másik részről felmerültek, mint hogyha akár egyházi, akár állami szempontból ez a kivánság a királyi felségjogok vagy helyesebben a legfelsőbb patronátus, a kegyurság szempontjából nehézségbe ütköznék, azt hiszem, meg nem állhat akkor, a mikor Erdélyben ugy a latin szertartású, mint a görög szertartású róm. katholikusoknak megvan az ő autonómiájuk. Ezzel kapeoslatosan, azt hiszem, azon szükséglet is elvitázhatatlan, hogy a róm. katholikus papságnak kongruája is rendeztessék. (Helyeslés.) Ennek folytán, azt hiszzm, hogy a t. háznak jóindulatába ajánlhatom a bizottságnak azt a javaslatát, a mely szerint ezen kérvény pártolólag adassék ki a vallás- és közoktatásügyi miniszternek. (Helyeslés.) Elnök : Hozzájárul a t. ház a bizottság javaslatához ? (Igen!) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: 15 törvényhatóság felirata sztrájk esetén a katonaságnak aratási munkára való átengedése iránt. Giesswein Sándor előadó : Miután hasonló természetű kérvények tárgyában a ház már határozott, a házszabályok 246. §. értelmében a bizottság ezeket a háznak tudomásvétel végett bejelenti. Elnök : Hozzájárul a t. ház ? (Igen !) Akkor ily értelemben mondom ki a határozatot. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző (olvassa) : »Temes vármegye, Gömör-Kishont vármegye, Kassa sz. kir. város, Békés vármegye, Pécs sz. kir. város és Hont vármegye kérvényei a munkásbajok orvoslása iránt«. Giesswein Sándor előadó: T. képviselőház ! Azon bajok, a melyekről e kérvények csak általánosságban beszélnek, részben már tárgyaltattak és orvoslást is nyertek e házban ; nevezetesen áll ez arra a kérésre, mely a mezei munkások és a cselédek jogviszonyairól szóló törvény revízióját illeti. Minthogy azonban e kérvények a munkásbajok kérdésében felvetnek néhány más dolgot is, a bizottság javasolja, hogy szakszerű megvizsgálás végett adassanak ki a munkásügyi bizottságnak. Elnök : Hozzájárul a t. ház ? (Igen!) Akkor ez értelemben mondom ki a határozatot. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző (olvassa): Sopron sz. kir. város. Udvarhely vármegye, Pécs sz. kir. város, Zombor sz. kir. város, Torontál vármegye, Alsó-Fehér vármegye, Orsz. Ker. Szövetség és Szabolcs vármegye kérvényei a sajtószabadságnak törvény utján leendő szabályozása iránt. Giesswein Sándor előadó: T. képviselőház! Az előttünk fekvő kérvények mind arra az álláspontra helyezkednek, hogy a sajtószabadság egyik legerősebb védőbástyája az alkotmányos szabadságnak, (Ugy van !) azonbon hangoztatják, nevezetesen Sopron vármegye, hogy a sajtószabadságnak nem képezi elég védelmét az az egyszerű elvi kijelentés, a mely az 1848-iki törvényhozásban foglaltatik ; ennélfogva paragrafusonként való körülirását kívánják. Hangoztatják továbbá, hogy minden szabadság legbiztosabb őre és védője az, hogy ha a vele való visszaélés korlátoztatik. Ezen indokoknál fogva a bizottság azt javasolja, hogy e kérvények adassanak ki az igazságügyminiszternek. Elnök : Hozzájárul a t. ház ? (Igen!) Akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: 24 törvényhatóság felirata a nemzetiségi izgatások ellen. Giesswein Sándor előadó : T. képviselőház ! Ezen kérvény egy társadalmi bajra mutat rá, a mely, a mint e kérvények részletezik, bizonyos terrorizmusban nyilvánul, a mennyiben nemcsak a szabad meggyőződést, hanem még a választói jog gyakorlását is akadályozza. Bármennyire óhajtjuk is azonban e bajok orvoslását, azok a részben reakczionárius orvoslatok, a melyeket e kérvények tartalmaznak, a bizottság nézete szerint nem alkalmazhatók. így pl. Tenies vármegye azt kérelmezi, hogy népgyüléseket ne lehessen a templom előtti téren tartani, mert azt a románok szent helynek tekintik. A templom előtti téren vásárokat is szokás tartam és, azt hiszem, ha a vásár nem szentségteleniti meg a templomot, akkor a népgyűlés sem. Hozzájárul ehhez az is, hogy akárhány helyen nem is találkozik más hely, a hol népgyűlést lehetne tartani. Ezeknél fogva a bizottság javaslata a következő (olvassa) : »Kivételes törvényt ugyan mellőzendőnek tartunk, de a mennyiben e kérvények a polgárok választójoga ellen elkövetett erőszakosságot, nemkülönben vallás-, osztály- és fajgyűlölet mesterséges szitását panaszolják fel, figyelembevétel végett az igazságügyminiszternek kiadatnak.« Elnök: Hozzájárul a t. ház ? (Igen !) Akkor ily értelemben mondom ki a határozatot. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző (olvassa) : »Zólyom vármegye kérvénye a sajtószabadság visszaélései ellen való védekezés tárgyában; különös tekintettel a nemzetiségi sajtó izgatásaira.« Giesswein Sándor előadó: Az előbbi pontnál emiitett indokoknál fogva véleményem az, hogy a kérvény adassék ki az igazságügyminiszternek. Elnök: Hozzájárul a ház 1 (Igen!) Akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző (olvassa) : Budapest székes-főváros felirata, a nemzeti szempontból veszélyeztetett területekre nézve a nemzetiségek gazdasági térfoglalásával szemben az elszegényedett földmivelő, kisbirtokos és munkásnép helyzetének javítása érdekében. (Helyeslés.) Elnök : Az előadó urat illeti a szó. Giesswein Sándor előadó : Azon meggyőződésből kiindulva, hogy a nemzetiségi kérdés nagy részben egyszersmind szoeziáüs kérdés, és hogy a szocziális-bajok okozzák sokszor a nemzetiségi kérdésnek elmérgesedését, a bizottság véleménye oda terjed, hogy a kérvény épen ezen szocziális szempontokból való megvizsgálás végett adassék ki a munkásügyi bizottságnak. 7*