Képviselőházi napló, 1906. XII. kötet • 1907. julius 5–október 11.
Ülésnapok - 1906-193
48 193. országos ülés 1907 csak a 43. sorjegyzék kapcsán fognak a t. ház elé terjesztetni. Ennélfogva javaslom, méltóztassék e kérvényeket a határozatból kikapcsolni, a többi kérvényeket pedig a 246. §. alapján egyszerűen tudomásul venni, mert mindannyi felett a ház a jelen ülésszak folyamán határozott. Tisztelettel kérem, méltóztassék ezt elfogadni. Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem : méltóztatnak-e az előadó ur indítványához hozzájárulni, nevezetesen, hogy a 66—86. számú kérvények majd a 43. sor jegyzéknél tárgy altassanak és itt kihagyassanak, a többire nézve pedig a házszabályok 246. §-a alapján egyszerűen tudomásulvétel mondatik ki. (Igen!) Ha igen akkor ily értelemben mondom ki a határozatot. Következik a 30. sorjegyzék. (írom. 490.) Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Hatvannégy törvényhatóság kérvényez uj választási törvény alkotása iránt. Elnök : Az előadó urat illeti a szó. Becsey Károly előadó : T. ház ! A jegyzékben felsorolt törvényhatóságok és törvényhatósági joggal felruházott városok eme felirataikat az 1902., 1903. és 1904. év folyamán adták be. Minthogy azóta az ország vezetését egészen uj kormány vette át, a melynek programmjában a választási törvény módositása, illetve uj választási törvény alkotása fel van véve, ennélfogva minden külön indokolás nélkül kérem, méltóztassék a bizottságnak következő véleményét elfogadni : Minthogy az uj választási törvény megalkotása a nemzeti közvélemény ez irányban történt megnyilatkozása következtében a kormány programmjában benne foglaltatik és a törvényjavaslat előkészítése folyamatban is van, a kérvények riártolólag adatnak ki a belügyminiszter urnak. (Helyeslés.) Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Hodzsa Milán ! Hodzsa Milán: A bizottság véleményével szemben minden további indokolás nélkül a következő inditványt adom be : »A kérvények azon utasitással adatnak ki a belügyminiszter urnak, hogy az általános, egyenlő, titkosan és községenként gyakorlandó választói j ogról szóló törvényjavaslatot a háznak 1907. október 15-éig terjeszsze be.« (Nagy mozgás. Felkiáltások: Nyohz nap alatt, végrehajtás terhe alatt I) Elnök : Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Hodzsa Milán: Több időt engedek. Október 15-éig. (Felkiáltások: Milyen kegyes!) Hódy Gyula: A Tátra-bank igazgatóságában határozták ezt el ? Elnök: Szemben a bizottság véleményével Hodzsa Milán képviselő ur elleninditványt adott be. Fel fogom olvastatni. Hammersberg László jegyző (olvassa az inditványt). Elnök: Szembe fogom állitani a bizottság véleményes javaslatát Hodzsa Milán képviselő indítványával, és igy teszem fel a kérdést. A mennyiben méltóztatnak a bizottság véleményéhez hozzájárulni, akkor Hodzsa Milán képviselő július 6-án, szombaton. ur inditványa elesik. (Helyeslés.) Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a bizottság véleményéhez hozzájárulni, igen vagy nem? (Igen 1) A ház többsége hozzájárulván, a határozatot ily értelemben mondom ki. Hodzsa Milán képviselő ur inditványa elesett. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző (olvassa) : Csanád vármegye a harmadik egyetemnek Szegeden leendő felállítását kéri. Becsey Károly előadó : T. ház ! A Délmagyarországi Közművelődés Egyesület 1904. évi október 2-án Szegeden közgyűlést tartott és onnan feliratot intézett az országgyűléshez, hogy a harmadik egyetem Szegeden állittassék fel. Ezen feliratot egyszersmind megküldötte a többi törvényhatóságoknak, többek közt Csanád vármegyének is. Csanád vármegye tárgyalta ezt az átiratot és elfogadta a Délmagyarországi Közművelődési Egyesületnek azt a javaslatát, hogy a harmadik egyetem Szegeden álüttassék fel. (Felkiáltások balfelóí : Nagyon helyes !) Miután hasonló tárgyú kérvények már intéztettek a t. házhoz, és különösen egyik város mellett sem foglalt állást a t. ház, azért bátor vagyok a bizottságnak azon véleményét ajánlani elfogadásra : méltóztassék jelen kérvényt a vallásés közoktatásügyi miniszter urnak kiadni. (Élénk helyeslés baljelol.) Elnök : Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e elfogadni az előadó ur javaslatát, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor a ház határozatát ennek alapján mondom ki. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző (olvassa): AbaujTorna vármegye, Békés vármegye, Maros-Torda vármegye, Sopron vármegye, Kolozs vármegye. Borsod vármegye, Háromszék vármegye, Bars vármegye, Zemplén vármegye, Esztergom vármegye, Győr vármegye, Csik vármegye, Trencsén vármegye, Szilágy vármegye, Liptó vármegye, Komárom vármegye, Csanád vármegye, TordaAranyos vármegye, Sopron vármegye, Szeged sz. kir. város, Hódmezővásárhely th. város, Szatmárnémeti sz. kir. város, Kassa sz. kir. város, Arad sz. kir. város, Győr sz. kir. város, Komárom sz. kir. város, Kolozsvár sz. kir. város, Pécs sz. kir. város és Debreczen sz. kir. város uj választási törvény megalkotását és abban annak kimondását kéri, hogy : »választói joggal csak az birhat, ki az állam hivatalos nyelvét érti, azon irni és olvasni tud, s hogy azok, a kik az uj törvény életbelépte előtt választójoggal birtak, az állam hivatalos nyelvének nem tudása czimén a választói jogtól el nem eshetnek.* Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Becsey Károly előadő: T. ház! A kassai közművelődési egyesület megkereste Abauj-Torna vármegye törvényhatóságát aziránt, hogy feliratot intézzen a képviselőházhoz arra nézve, hogy az uj választási törvény megalkotásakor a választói jogosultsággal birok közé felvétessenek azok, kik