Képviselőházi napló, 1906. XII. kötet • 1907. julius 5–október 11.

Ülésnapok - 1906-193

30 193. országos ülés 1907 Az előadó urat illeti a szó. Markhot Aladár előadó : T. ház ! (Halljuk ! Halljuk!) A magyar szent koronához fűzött hagyományos misztériumnál és közjogi jelentőségnél fogva az ország rendjeinek gondját képezte mindig, hogy a magyar állam szuverenitása szimbólumának különös ótalmát hazafiságban kipróbált családjaink Id váló tagjaira bizza. Ez vezette a jelen országgyűlést is, a midőn az 1906. évi deezember 22-iki koronaőri választásnál egyik koronaőrré b. Wesselényi Miklóst választotta meg. (Élénk éljenzés.) Jelentőségéből folyó százados hagyományonak felel meg, hogy a koronaőrválasztás országos törvényeink közzé iktattatik. Ezt czélozza a jelen törvényjavaslat is, a mely megfelelő esetekben hozott előző törvényeinkkel teljesen megegyező a miért is az igazságügyi bizottság nevében a t. háznak a törvényjavaslatot változatlanul való elfogadásra ajánlom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt általánosságban elfogadottnak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás, még pedig először a czim. Kérem gr. Thorotzkai Miklós jegyző urat, sziveskedjék a törvényjavaslat czimét felolvasni Gr. Thorotzkai Miklós Jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök : Ha szólni senki sem láván, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a törvényjavaslat czimét változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a törvényjavaslat egyetlen szakasza. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslat szövegét). Elnök ". Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslat szövegét változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki és javaslom, hogy a törvényjavaslat harmadszori olvasását a ház legközelebbi ülésének napirendjére tűzze ki. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen j avaslatomhoz hozzáj árulni ? (Igen !) Ha igen, akkor ily értelemben mondom ki a határozatot. Következik a magy. kir. központi statisztikai hivatal 1907. évi munkatervének kiegészítése tárgyában beterjesztett kereskedelemügyi miniszteri jelentés (írom. 403, 479.) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Szmrecsányi György előadó: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) A kereskedelemügyi miniszter ur az 1897 : XXXV. t.-czikk értelmében a statisztikai hivatal munkatervén időközönkint eszközölt változtatásokról jelentést terjeszt a képviselőház elé. Van szerencsém július 6-án, szombaton. ennélfogva a statisztikai hivatalnak 1907. évi munkatervére vonatkozólag (Halljuk ! Halljuk !) először a közegészségügyi, másodszor pedig a közoktatásügyi statisztika tekintetében eszközölt változtatásokat bemutatni. (Halljuk ! Halljuk !) A bábákról eddig csakis olyan adatok gyűjtettek, a melyek nem adták hű képét annak, hogy az országban tulaj donképen hány ilyen egyén látja el a közegészségügyi szolgálatot s ezért a bábaügynek küszöbön álló rendezésére való tekintettel szüksége mutatkozott annak, hogy az eddigi adatgyűjtéssel szakitva, egyéni lapok formájában gyűjtessenek össze az ezen bábákra vonatkozó adatok. A 4949. számú belügyminiszteri rendelet értelmében eddig csak okleveles bábákról gyűjtötték ezen adatokat, ellenben a parasztbábákról és az u. n. czédulás-bábákról nem. Javaslom a t. háznak, hogy miután ezt a bábaügynek küszöbön álló rendezése is feltétlenül megkívánja, hogy a belügyminiszter ur megbizható adatokkal rendelkezzék, ezen jelentést tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés.) A másik kiegészítés a közoktatásügyi statisztika keretére vonatkozik, a mennyiben a tanitó-, tanítónő- és óvónőképző-intézeteknek a jelöltekre vonatkozó egyéni lapjain eszközölt módosításokat jelenti be. Ha kívánni méltóztatik, ezen módosításokat elő is adhatom, de azt hiszem, hogy ez felesleges lesz, miután a közgazdasági bizottságban ezek már tárgyaltattak. Erre nézve szintén javaslom, hogy tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés.) A közgazdasági bizottság ezenkívül tisztelettel javasolja a képviselőháznak, hogy hivassék fel a kereskedelemügyi miniszter ur arra, hogy utasítsa a statisztikai hivatalt, hogy a jövő, azaz 1908. évi költségvetés, illetőleg a statisztikai hivatal 1908. évre vonatkozó munkatervének beterjesztésekor terjeszszen be egy munkálatot, a melyből kitűnjék, hogy miképen lehetne a jövőben olyan birtokstatisztikai adatokat összeállítani, a melyek feltüntetnék azt, hogy milyen kategóriájú és kinek tulajdonában volt birtokok évente milyen nagyságban, milyen feltételek mellett és kik között osztattak szét, illetőleg cseréltek gazdát, egyúttal pedig, hogv arra nézve is mondjon a statisztikai hivatal véleményt, hogy ezt tiz évre visszamenőleg nem lehetne-e megállapítani ? Tekintve azon fontos közgazdasági érdeket, a mely különféle szempontból ehhez fűződik, ajánlom a t. háznak, hogy a minisztériumnak ezen jelentését tudomásul venni és a bizottság javaslatát elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Ha senki szólni nem kíván, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a közgazdasági bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor ebben az értelemben mondom ki a határozatot. Egyszersmind pedig javasolom, hogy most mái e határozat a közgazdasági bizottság jelentésével együtt tétessék át a főrendiházhoz. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ?