Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.
Ülésnapok - 1906-191
191. országos ülés 1907 július í-én, csütörtökön. 461 Ellenben nincs szabályozva a megkeresési eljárás azon esetekben, a midőn közigazgatási hatóságok jogkörébe utalt kihágásokról van szó, pedig ily esetekben az eljárásnak lefolytathatásához épen ugy szükséges a ház határozata a mentelmi jog felfüggesztése iránt; éjien ugy vizsgálandó, vájjon illetékes hatóság intézte-e a megkeresést: igy tehát ezen esetekre vonatkozólag is szükséges egy általános ós a közigazgatási hatóságokat kötelező rendelkezés. A mentelmi bizottság alábbi javaslatánál azon alapgondolatból indult ki, a mely a törvényhozót a büntető per rend tartás 40. §-nak megalkotásánál vezérelte. Ezen alapgondolat pedig az, hogy a megkeresési jogot egységesíteni, konczentrálni, nem pedig deczentralizálni kell, oly kézbe, a mely kifelé is képviseleti jogkörrel bir. Ha büntettek, vétségek és a királyi bíróságok elbírálási jogkörérc utalt kihágások esetében a büntető perrendtartás 40. §-a akként rendelkezik, hogy a mentelmi jog felfüggesztése végett a megkeresést az illetékes bíróság, a kir. főügyész, tehát a közvád főhatósága és főképviseleti hatósága utján terjeszti a ház elé: teljesen indokolt, hogy a közigazgatási hatóságok elé utalt kihágások eseteiben a hasonló irányú megkereséseket kifelé való képviseleti jogkörrel bíró hatóságok és egyének tehessék meg. Ha indokoltnak látszott, hogy bűntettek, vétségek és a kir. bíróságok hatáskörébe utalt kihágások esetében a köz vád főhatósága vizsgálja felül a nyomozás adatait, mielőtt az ügy parlamenti vita tárgya lesz: épp ugy okadatolt, hogy a közigazgatási hatóságok elé utalt kihágási ügyek esetében, a kihágási iratokat, mielőtt azok a ház elé kerülnek, egy, képviseleti jogkörrel bíró hatóság, közeg birálja felül. Ha az elsősorban említett bűncselekményeknél nem az ügy elsőfokú elbírálására hivatott hatóságot ruházta fel a törvény a megkeresés jogával, nincs semmi indok arra, hogy a közigazgatási hatóság elé utalt kihágások esetében más eljárás követtessék és ezen esetekre vonatkozólag az mondassék ki, hogy a megkeresésre illetékes mindazon hatóság, mely kihágásokat első fokon elbírálni jogosítva van. Technikai okoknál fogva sem kívánatos, de meg a törvényhozás közjogi állásának sem felel meg, hogy a míg a ház az elsőfokú királyi bíróságokkal mentelmi ügyekben közvetlen összeköttetésbe nem juthat, addig jü. az ország összes főkapitányaival, főszolgabíróival, sőt községi bíráival is ilyen közvetlen összeköttetésben fennálljon. Igaz ugyan, hogy a képviselőház eddigi gyakorlata szerint, a közigazgatási hatóságok jogkörébe, akár a törvény, vagy miniszteri rendelet vagy törvényhatósági szabályrendelet folytán utalt kihágások esetében, — az első fokon ítélkező közeg közvetlen megkereséseit elfogadta: a mentelmi bizottság azonban a nézetben van, hogy ezen gyakorlat a fentebbi indokoknál fogva is továbbra ne tartassék fenn és a kérdés a következőkép szabályoztassék: »Az 1879 : XL. t.-cz. (kihágási büntetőtörvénykönyv) szerint a közigazgatási hatóságok elé utalt kihágási ügyekben a mentelmi jog felfüggesztése iránti megkereséseket az illetékes hatóság a kir. főügyész utján, a kir bíróságok jogkörébe utalt jövedéki (pénzügyi) kihágási ügyekben a mentelmi jog felfüggesztése iránti megkereséseket az illetékes hatóság szintén a kir. főügyész utján terjeszti a ház elé.« Méltóztatnak látni, hogy a kihágási büntetőtörvénykönyv alá tartozó összes kihágások esetében proponálva van a királyi főügyész, úgyszintén a jövedéki kihágások azon eseteiben, a melyek bírói útra tartoznak. (Ugy van! jobbfelöl.) Ellenben, t. képviselőház, nem a kihágási büntetőtörvénykönyv által, hanem más törvény vagy miniszteri rendelet avagy törvényhatósági vagy községi szabályrendelet által a közigazgatási hatóságok elé utalt kihágási ügyekben a mentelmi jog felfüggesztése iránti megkereséseket a bizottság javallata szerint intézné : Budapesten a polgármester, vármegyei törvényhatóságokban — ideértve természetesen a rendezett tanácsú városokat is — az alisj:ián, városi törvényhatóságokban a jxtlgármester . . . Zakariás János: Kendezett tanácsú városban nincsen alispán! Baloghy Ernő előadó : Bocsánatot kérek én nem azt mondtam, hogy a rendezett tanácsú városokban van alispán; én épen olyan jól tudom, mint a képviselő ur, hogy nincs; hanem azt mondtam, hogy a rendezett tanácsú városokra vonatkozólag az alispán. Zakariás János: Az más! Baloghy Ernő előadó: És végül Fiúméra nézve a polgármester. Nem a királyi bíróságok jogkörébe utalt jövedéki kihágások esetében — mert hiszen ilyenek is vannak — a mentelmi jog felfüggesztése iránti megkereséseket az illetékes hatóság a királyi pénzügyigazgató, Budapesten pedig a királyi adófelügyelő utján terjeszti a képviselőház elé. A mentelmi bizottság kéri a t. házat, méltóztassék ezt a javaslatot elfogadni és egyúttal, a mennyiben ezen javaslat elfogadtatik, méltóztassék kimondani, hogy a m. kir. kormány a további intézkedések megtétele czéljából ezen határozatról értesittetik. (Helyeslés.) Elnök : Kivan valaki szólni ? Visontai Soma: T. ház! Itten törvényt pótló határozatról van szó. En elismerem, elhiszem, hogy a t. mentelmi bizottság nagy körültekintéssel és gondossággal tárgyalta ezt a kérdést, de azért azt hiszem, mindenki be fogja látni, hogy a mikor a háznak egy ilyen fontos határozatáról van szó, a melynek czélja, hogy