Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-191

191. országos ülés 1907 Julius h-én, csütörtökön. 441 Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 2. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 3. §. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző (olvassa a 3. %-t). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 3. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a 4. §. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző (olvassa a 4. %-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 4. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik az 5. §. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző (olvassa az 5. %-t). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e az 5. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Elnök: Ezzel, t. ház, a fogaras—brassói helyi érdekű vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslat általánosságban és részleteiben letárgyaltatván és elfogadtatván, javaslom a t. háznak, hogy a javaslat harmadszori olvasását méltóztassék a ház legközelebbi ülése napirendjére tűzni. (Helyeslés.) Méltóztatnak ehhez hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a kereskedelemügyi miniszter ur törvényjavaslatának tárgyalása a szlavóniai— drávavidéki helyi érdekű vasút részvénytársaság részére engedélyezett vasutvonalak engedélyokiratának és engedélyokirati függelékeinek egyesitése, továbbá a vasúthálózat kiegészítéseként Beliscsétől Eszékig és a moslavina—vörösmajori iparvasut felhasználásával Moslavina tói—Vörösmajorig tervezett vasutvonalak engedélyezése (írom. 489, 546.) tárgyában. Az előadó urat illeti a szó. Sümegi Vilmos előadó: T. ház! A kereskedelemügyi miniszter ur törvényjavaslatot terjeszt be »a szlavóniai drávavidéki helyi érdekű vasút részvénytársaság részére engedélyezett vasútvonalak engedélyokiratának és engedélyokirati függelékeinek egyesítéséről, továbbá a vasúthálózat kiegészítéseként Beliscsétől Eszékig és a moslavina—vörösmajori iparvasut felhasználásával Moslavinától Vörösmajorig tervezett vasutvonalak engedélyezésérők. A kereskedelemügyi miniszter javasolja, hogy a szlavóniai drávavidéki helyi érdekű vasút hálózatát képező beliscse—viljevo—kapelnai, viljevo— kapelna—noskovcei, humljani—drenovaci, vörösmajor—orahoviczai és vörösmajor—vocsini vasútvonalakra nézve kiadott engedélyokiratnak, illetve engedélyokirati függelékeknek egyesitése, valamint a beliscse—eszéki és a moslavina—vörösmajori iparvasut felhasználásával tervezett moslavina— vörösmajori helyi érdekű vasutvonalak engedélyezése tárgyában előtere] sztett engedélyokirat jóváhagyatván, beczikkelyeztessék. KÉPVH. KAPLÓ. 1906 1911. XI. KÖTET. Az uj engedélyezés tárgyát képező 28-7 kilométer hosszú beliscse—eszéki és a 24-5 kilométer hosszú moslavina—vörösmajori l0 méteres nyomtávval épitendő helyi érdekű vasutvonalak a szorosan vett helyi érdekek kielégítésén kivül főleg arra lesznek hivatva szolgálni, hogy az általuk átszelt vidéken elterülő nagy kiterjedésű erdőségek termékeinek a beliscsei fűrésztelepre és egyéb feldolgozó helyekre való szállítását biztosítsák. Az állam részéről a beliscse—eszéki vonal javára külön állami segély czimén törzsrészvények ellenében 208.200 korona biztosíttatnék, mig a postának az engedély egész tartama alatt ingyen leendő szállítása fejében a beliscse—eszéki vonal után 50 éven át évi 5400 korona, a moslavina— vörösmajori vonal után pedig 50 éven át évi 1200 korona járulék engedélyeztetnék olyképen, hogy a postaszállitás czimén fizetendő évj áradé kok a vasút üzleti számlája javára fordíthatók. Ezen állami hozzájárulások az 1888. évi IV. törvényczikkben megszabott hozzájárulás maximális határát meg nem haladják, miután a beliscse— eszéki vonalra kilátásba helyezett külön állami segély a vonal 2,082.000 koronát tevő tényleges építési és üzletberendezési tőkéjének 10%-át, a postahozzájárulás tőkeértéke pedig a beliscse— eszéki vonalnál a tényleges tőke 5'1%-át, a moslavina—vörösmajori vonalnál pedig 1,151.500 korona tényleges tőke 2'0%-át teszi. Az engedélyezésnek a törvényjavaslat indokolásában jelzett egyéb feltételei ugy a helyi érdekű vasúti, mint az egyéb törvényekkel mindenben megegyeznek. A vasút engedélyokiratának és engedélyokirati függelékeinek egyesitése, minek folyománya a különböző engedélytartamok, valamint az adózási kedvezmények különböző lejárati határidőinek egyesitése is, azért kívánatos, mert ekként az állami háramlási, illetve megváltási jognak ez összes vonalakra nézve azonos időpontban való gyakorolhatása lehetővé válik, viszont pedig az adózás alap helyesen megállapítható és a különböző lejáratú adózási kedvezményekkel járó számadási nehézségek kiküszöbölhetők lesznek és ezenfelül az alaptőkére vonatkozólag egységes részvénytőke és egységes kisorsolási terv is megállapítható leend. Az egyesítésben rejlő előnyök biztosítása czéljából az egyesítés, az alább ismertetett módozatok mellett, oly módon vétetnék tervbe, hogy a létesítendő ujabb vonalak engedélyezése is a kiadandó egységes engedélyokriat keretébe vonatnék be. A beliscse—eszéki, valamint a moslavina— vörösmajori uj vasutvonalakra megállapított engedélyezési feltételek lényegesebb határozmányait a következőkben bátorkodom ismertetni: A tisztelettel csatolt helyrajzi vázlatban feltüntetett 28'7 kilométer hosszú beliscse—eszéki és a 245 kilométer hosszú moslavina—vörösmajori TÓ méter nyomtávval létesítendő vasutvonalak akként rendeztetnének be, hogy azokon a gőzmozdonynyal vontatott vonatok óránként legfeljebb 30 kilométer sebességgel, ellenben a 56