Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.
Ülésnapok - 1906-190
190. országos ülés 1907 Julius 3-án, szerdán. 407 Éber Antal: Majd ajkukon fagy a mosolyuk. Wekerle Sándor miniszterelnök: A mint értesültem, arról is szólt a t. képviselő ur, hogy egyes lapok mit irnak róluk. Hogy egyes lapok mit irnak, azért én felelni nem fogok. Én felelni fogok azért, a mit én mondattam itt és a mit én mondottam, az az, hogy jelenségeivel találkoztam annak, illetőleg arra a következtetésre kellett jutnom, hogy önöket Horvát-Szlavonország határain túl terjedő törekvések irányitják. (Igaz ! Ugy van !) Rakovszky István : Ugy van ! Ismerjük őket! Wekerle Sándor miniszterelnök: Én, t. képviselőház, nem egyeseknek külföldre irányuló tendencziájáról kivánok szólni, hanem a pártról, arról a pártról, a mely pártnak programmjában ez kifejezésre jut és a mely párt tagjainak és pártolóiknak magatartásában ez itt érvényesül. HÓdy Gyula: És Zágrábban! Wekerle Sándor miniszterelnök: A t. képviselő urak talán jobban tudják, mint én, hogy a rezoluczionisták legerősebb frakeziója az u. n. jog-párt. Ugy tudom, hogy az itt jelenlévő képviselő urak közül tizenkilenczen vallják a jogpárt programmját magukénak. Éber Antal: Úgynevezett jogpárt. Wekerle Sándor miniszterelnök: Az úgynevezett jog-párt. A politikai pártok jogositva vannak, hogy maguk nevezzék meg magukat. (Derültség.) Ugy tudom, hogy ez a jogpárt az 1904. évi programúi alapján áll. (Mozgás a jobbközépen.) Programmja kifejezésre is jut az ő hivatalos lapjukban, a »Hrvatska«-ban. Ott jutott kifejezésre a múlt esztendőben. És a fiumei rezolucziót a t. képviselő urak, ugy tudom, csak mint eszközt fogadták el programmjuk megvalósitására. Ha tehát azt a kérdést intézi hozzám a t. képviselő ur, hogy honnan tudom, hogy Horvátországban oly törekvések vannak, a melyeket az ország határai közé szándékozom szorítani, hát a t. képviselő urnak adandó válaszom az, hogy saját programmjukból és e programmnak most ujabban megkisérelt érvényesítéséből tudom. (Igaz ! Ugy van !) HÓdy Gyula: Zágrábban beszámoltak. Markos Gyula: A róka meg van fogva, saját csapdájában. Wekerle Sándor miniszterelnök: A programm e pontjai nem lesznek érdektelenek. (Halljuk! Halljuk!) »A jogpárt az állam jogi és nemzeti elve alapján állva minden törvényes eszközzel oda fog törekedni, hogy a Horvát-Szlavon-Dalmátországokban, Fiúméban és kerületében, a Muraközben, (Nagy mozgás és zaj.) Boszniában, Herczegovinában és Isztriában lakó horvát nép a Habsburg-monarchia keretében egy önálló tessté egyesittessék. (Nagy zaj.) Teljes erővel támogatják e mellett a szlovén testvéreknek (Nagy zaj.) abbeli törekvéseit, hogy a szlovén tartományok is ezen állami testhez csatoltassanak. (Felkiáltások : Szép I) A jogpárt továbbá azon lesz, hogy a horvát királyság, mint jogállam alkotmányosan és a szabadság elvei szerint szerveztessék oly módon, hogy a nemzet törvényhozási hatalmát az állami élet minden ágában a parlamentáris kormányzat elvei szerint az országgyűlésen a királylyal egyetértőleg gyakorolhassa. A horvát pragmatika szankczióból eredő (Nagy mozgás és zaj.) és az egész monarchiára vonatkozó közösügyeket Magyarországgal egyenjogú horvát királyság fogja rendezni ő felsége többi országaival. A jogpárt általában arra fog törekedni, hogy a horvát királyságnak alkotmányos szabadságát, törvényeit, függetlenségét életbeléptesse és az összes törvényes garancziákkal, különösen pedig liberális választási rendtartással, gyülekezési és egyesülési, szólás- és sajtószabadsággal biztositsa.« (Nagy zaj.) T. ház ! Ez egy hivatalos programm, (Halljuk ! Halljuk !) a melyet addig, mig akadémikus jellegű volt, nagyon természetesen, szóba nem hozhattam. De mikor a gyakorlati politika terére, lépett át, mikor — nem kell tovább mennünk — az önöket támogató lapok — és azt hiszem, e tekintetben joggal hivatkozhatom nemcsak az itt e házban elmondottakra, hanem a lapokra is — ezen programmnak érvényesítését napról-napra erősebben követelik, mikor itt olyan kifejezések használtatnak, a melyek a külön horvát államiságot akarják ebben a házban is érvényre juttatni, (Igaz ! Ugy van !) akkor talán elérkezett a tizenkettedik óra, (Élénk helyeslés.) hogy ne játszadozzunk az elvekkel, hanem mindenkitől megköveteljük azt, hogy a fórumra olyan tisztán hozza az elveit, a mint azokat azután érvényesíteni és azokhoz azután egész politikai reputáczióját fűzni kívánja. (Élénk helyeslés.) Nem lehet azt mondani, hogy ezek a törekvések Horvátország határain túl nem mennek, hiszen itt méltóztatnak szólni — és ezt ismétlik beszédeikben is — isztriai törekvésekről, a Muraközről, nem is szólva Dalmácziáról, a mely dalmát törekvések törvényeinken alajmlnak ugyan, csakhogy mikor önök a politikai fórumra léptek, azt mondták, hogy ezt aktuális kérdésnek nem tekintik. (Mozgás.) Az volt a mi megbeszélésünk, hogy ezt aktuális kérdésnek nem tekintik. Szólnak továbbá Boszniáról és Herczegovináról is. Az egész magatartás odairányul, hogy mindezekből egyesítve egy nagy és uj birodalom létesíttessék. (Igaz I Ugy van !) Hát, t. ház, én voltam már szerencsés egyszer ebben a házban Boszniát és Herczegovinát illetőleg nyilatkozni, midőn azt mondtam, hogy a berlini szerződés Bosznia és Herczegovina okkupácziójának ránk nézve nem egyedük jogczimét képezi. Most az akkor mondottakat szükségesnek tartom még kiegészíteni azzal, hogy mi ezt az okkupácziót állandó jellegűnek tekintjük és ezen külügyi politikánknak is sarkalatos elvét, hogy az állandó jellegű és mindenkivel szemben érvényesíteni is kívánjuk. (Élénk helyeslés.) Mi, t. képviselőház, Boszniára és Herczegovinára a magyar szent korona jogán tarthatunk igényt, a magyar szent korona jogán gyökerező
