Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.
Ülésnapok - 1906-190
404 190. országos ülés 1907 Julius 3-án, szerdán. Egy hang: Miért utasította el ? (Zaj.) Szkicsák Ferencz : A felebbezés most is a táblánál van. Azonkívül az történt. . . (Felkiáltások : Hol a pénz ? I) Ivánka Milán : Udvary elvitte volna. Szkicsák Ferencz: Az történt, hogy ugyanazon egyén, kit mi pénztárosnak választottunk meg, miután üzletember, mint azelőtt is, váltókra kölcsönöket adott. Azon kívül betéteket is fogadott el (Zaj.), de azokat a mi bankunkba, a mely már megvan Námesztón, helyezte el és minden betevő megkapta a mi bankunktól a betétkönyvecskét. Ha elfogadták a betétkönyvecskét, meg is voltak elégedve. (Zaj és derültség. Az elnök csenget.) Ugyanez történt a váltókkal is. ö közvetítette az üzletet a mi bankunk számára, még pedig nem az alakuló uj bank számára, hanem egy másik bank számára, a melynek czége be van jegyezve. (Zaj.) Hogy helyes volt-e vagy nem, azon ne vitatkozzunk, majd a miniszter ur el fogja dönteni. Elég az hozzá, hogy ezen a czimen azt az embert — nem a bankot, mert a bank nem létezik még (Derültség.) — körülbelül 3000 korona birsággal sújtották. Ép azért kötelességemnek tartottam összehivni a részvényeseket június 16-ára, hogy tudomásukra hozzam, mi történt azzal az alakuló bankkal és hogy 3000 koronányi bírság is terhel bennünket. Azt hiszem, hogy ezt valóban a részvényesek érdekében tettem meg. Azonban alig hogy mi annak a Pekarcsik nevű kereskedőnek privát lakásán arról tanácskoztunk, hogy mit tegyünk, egyszerre berontott egy fiatal szolgabiró, a kinek még alig pelyhesedik a szakála. (Derültség.) Ez vasárnap délután volt. (Zaj és felkiáltások : Hány órakor ?) Nem akartunk vele gorombáskodni, hát megadtuk neki a tiszteletet és beengedtük. Ö leült szépen, hagytuk, hadd hallgassa meg, miről tanácskozunk, ámbár azt hiszem, hogy semmiféle joga nem volt neki hozzánk berontani. (Zaj.) Ez képezi sérelmem tárgyát is. Egy hang (balfe 1 ől) : Volenti non fit injuria Szkicsák Ferencz: Elég az hozzá, hogy mi tanácskoztunk és én felvettem. . . Förster Ottó : A pénzt! (Élénk derültség.) Szkicsák Ferencz : Horváth képviselő ur fogja bizonyítani, hogy nekem igenis nagy jövedelmeim vannak. (Derültség.) Horváth József (marosujvári) : Háza van ! Szkicsák Ferencz: A tanácskozáson felvettünk jegyzőkönyvet arról, hogy ki volt jelen és mit határoztunk. T. i. ott előadtam a dolgot, hogy az alakítás körül ez meg ez történt, hogy a törvényszék nem vette tudomásul a czégjegyzést, mi azt megfelebbeztük és hogy 3000 koronával megbírságoltak illetékkihágás czimén. A részvényesek tudomásul vették ezt, és azon felszólításomra, hogy van-e egy részvényes is, a ki ezen jelentésemet nem veszi tudomásul, nem jelentkezett senki. Felszólítom erről a helyről is bármely részvényest, hogyha ő ezen működésünkkel nem volna megelégedve, fizetünk neki ezer koronát! (Élénk derültség.) Éber Antal : Nem való a képviselőházba az ilyen beszéd. Szkicsák Ferencz: Mikor bevégeztük ezt a tanácskozást, feláll a házigazda és azt mondja : »Kedves barátaim, részvényesek, maradjatok nálam egy kis ozsonnára. (Derültség. Zaj.) Akkor megkezdődött a szabad társalgás, ugy mint bármely más társaságban. Magától értetődik, miután ott volt a kerület képviselője is. (Derültség. Éljenzés. Zaj. Elnök csenget.) Politikáról is kezdtek beszélni. (Zaj.) Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urat, tessék kissé rövidebben beszélni. Szkicsák Ferencz : Egyebek közt azt mondtam : Lám, ilyen a szolgabirák helyzete, mikor vasárnap van, akkor is van idejük kirándulni, a mi nem is csoda; van sok oly intézmény, példáid a kerületi szolgabirósági számvevők intézménye, a szolgabirák elmennek és helyettük a számvevők dolgoznak. (Folytonosan tartó zaj. Elnök csenget.) Erre a szolgabiró, a ki ott jelen volt, felpattan, hogy ő politikáról nem engedi meg a beszédet. Elment és elküldte a csendőrséget. Es mikor a házigazda azt kérdezte, hogy mit akarnak önök az én házamban, azok azt felelték, hogy ők a szolgabirótól azt a szóbeli parancsot kapták, hogy ezt a gyűlést oszlassa fel. A csendőrség tehát ennek a polgárnak privát lakásába betört és ezen t. gyülekezetet (Elénk derültség. Zaj.) karhatalmilag feloszlatta. Ez az én sérelmem, t. képviselőház és ezt jelentem be, hogy a belügyminiszter ur indítsa meg a vizsgálatot és ha igazam van, akkor a törvénynek, a szabadságnak szolgáltasson elégtételt. (Zaj.) Interpelláczióm második pontja arra vonatkozik, hogy egy Kovalik József nevű zubriczai lakost, mert az állami népiskola felállítása ellen felszólalt, 25 K. pénzbirságra Ítélték. Felkiáltások : Okosan tették. Miért nem felebbezett ?) Nem fogadták el a felebbezését A dolog a következőképen történt. Alsó-Zubriczán — és ez a második sérelem — állami iskolát akartak felállítani. Egy hang (balfelöl) : Okosan ! Szkicsák Ferencz: Hogy okosan van-e vagy nem, az nem tartozik a dologhoz. Elég az hozzá, hogy ott állami iskolát akartak felállítani, s ezt a szokásos módon a templom előtt tudtul adták a polgároknak. Minthogy a község vagy tíz kilométernyi területen fekszik, tehát a templom előtt az istentisztelet után adják tudomásul a népnek a szokásos jelentéseket, ott jelentik a polgároknak, hogy ez meg ez fog történni. Tehát a községnek a tanfelügyelő ilyen módon azt az indítványt tette, hogy ottan egy állami iskola állittassék fel. Erre egy Kovalik József nevű ottani lakos azt mondotta, semmi mást nem mondott, ezt bátor leszek tanukkal is bizonyítani, a tanuk a következők: Karkoska Ignácz, Hedura Ignácz, Pavlyák András stb., ő egyebet nem mondott,
