Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-190

402 190. országos ülés 1907 Julius 3-án, szerdán. 3. a gazdasági bizottság jelentését a képviselőház hivatalai részére alkotott szolgálati szabályzatról; azután a gazda és a gazdasági cselédek közötti jogviszony szabályozásáról szóló törvényjavaslaton a főrendiház által tett módosításokat, a kereskedelemügyi miniszternek a karánsebes—hátszegi, az oravicza—németbogsán—resiczabányai és a temesvár—varjasi h. é. vasutak engedélyezéséről szóló törvényjavaslatait és a nagybánya—alsófernezelyi h. é. vasút engedélyezéséről szóló jelentését ; továbbá a íogaras—brassói h. e. vasutak engedélyezéséről és a Szlavónia—drávavidéki h. é. vasút részvénytársaság részére engedélyezett vasutvonalak engedélyokiratának és engedély okirati függelékeinek egyesitéséről a kereskedelemügyi miniszter törvényjavaslatait; továbbá az országos közlekedési tanácsról szóló törvényjavaslaton a főrendiház által tett módositások tárgyalását; azután a közösügyi költségekhez való hozzájárulás arányának újból való megállapítására kiküldött magyar országos bizottság jelentését; az állami vasgyárak beruházási költségeinek fedezéséről a pénzügyminiszter törvényjavaslatát, végül pedig a kész mentelmi ügyeket. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni? (IgeM !) Ha igen, akkor a legközelebbi ülés napirendjét ekként megállapítván, át fogunk térni az interpellácziókra. Ráth Endre jegyző : Szkicsák Ferencz ! Szkicsák Ferencz: T. ház! Mindenekelőtt fel fogom olvasni interpelláczióm szövegét. (Zaj. Halljuk! Olvassa) : »Interpelláczió a belügyi és a föklmivelésügyi miniszter urakhoz, Árva vármegye Alsó-Lvpnicza községe autonómiájának a főszolgabíró által való megsértése tárgyában. Miután Alsó-Lipnicza község elöljárósága első és másodfokukig is az 1888 : VII. t.-cz. 9. és 126. §-ai és az ezen t.-cz. végrehajtása tárgyában kiadott 1888. évi 40.000 sz. F. M. rendeletnek 16. §-a ellenére a marhalevél kiálhtásától törvényellenesen eltiltatott: (Mozgás és derültség.) hajlandók-e a miniszter urak ezen ügyet megvizsgáltatni és a nevezett törvénynek érvényt szerezni ?« Ezen interpellácziómhoz rövid kommentárt is bátor leszek fűzni. f'Derültség: Halljuk ! Halljuk!) ámbár én a t. ház hangulatát is tekintem — mert most már az elnöki székből is történt hivatkozás arra, hogy a ház hangulatát is tekintetbe kell venni — és e hangulatra való tekintettel megjegyzem, hogy interpelláczióm tárgya valóban igen kicsinyes, mert csak marhalevelekről van benne szó, de ez nem változtat azon a körülményen, mert az a fődolog és mindig az is marad, hogy itt egy törvény megsértése forog fenn. Legyen szabad e törvénysértéshez kommentár gyanánt egy pár szót mondanom. (Halljuk!) Mi nagyon jól tudjuk, hogy a községi autonómia egyik fontos tényezője alkotmányos életünknek és hogy ha ez alkotmányos életünk fontos tényezője, és ha én itt a házban e tényezőnek megsértése miatt elégtételt követelek, akkor azt hiszem, hogy méltán kikérhetem a t. ház figyelmét és kérem is azért, hogy fejtegetésemet türelemmel méltóztassanak meghallgatni. (Mozgás.) Legyen szabad alkotmányos életünket ugy egészben, mint annak részeiben — az autonómia is része alkotmányos életünknek — egy hasonlattal jellemezni, és pedig a következő hasonlattal. (Halljuk.) A mi alkotmányos életünk ugy egészben, mint részeiben hasonlít egy hitközséghez. (Mozgás.) Megvan a papja, temploma, megvan minden berendezkedése, hogy egyházi életét gyakorolhassa, csak az a hiánya van, hogy a templom nem fogadja be egyenlően a hitsorsosokat és hogy nincs kellően biztosítva az összes hitsorsosok egyházi élete. Olyan a mi alkotmányos életünk, hogy megvallom, igenis nekünk van mindenféle alkotmányos modern berendezésünk, egypár szépséghibán kivül, (Derültség.) ennek az alkotmányos berendezkedésnek hiánya azonban az, hogy az összes alkotmányos jogokkal egyelőre nincsenek felruházva az összes néprétegek, másrészt, a mi a legfontosabb, nincs megadva a biztosíték, hogy mindenki egyformán élvezhesse az alkotmányos jogokat és ezeknek élvezetében meg is maradhasson, (Mozgás.) nincsen meg a jogbiztonság. Ebben a tekintetben látjuk, hogy önök felfelé igenis akarják biztosítani alkotmányos életünket, de én azt kívánom, hogy lefelé is biztosított alkotmányos életünk legyen és a községi autonómiát illetőleg mutassák meg azt, a mi az önök hatalmában áll, a mi az önök ellenzéki korukban tanúsított viselkedésükből folyó erkölcsi kötelességük is, hogy lefelé biztosítsák a nép alkotmányos jogainak élvezetét. (Mozgás. Elnök ismételten csenget. Felkiáltások: Mi van a bankkal ?) A község autonómiája megsértetett, és én e szempontból kívánom, kérem, követelem, hogy igenis az autonómiát biztosító törvény a gyakorlati életben betartassék. (Mozgás.) Azt mondtam, hogy ez önöknek ellenzéki korukból való kötelességük. E tekintetben némikép fel fogom ebben az esetben menteni önöket, a mennyiben a községi autonómia elsőfokban egy oly tisztviselő által sértetett meg, a ki nem az önök táborában volt; liberális, Perczel-lovag volt. (Derültség. Elnök csenget.) E tekintetben nem fog önökre hárulni a felelősség, csak annyiban, hogy ha én felhoztam a sérelmet és ha a miniszter ur lesz szives a vizsgálatot megindítani és ha igaznak fogja találni, a mit én mondtam, akkor kapjon a törvény elégtételt. (Mozgás.) A község autonómiájának megsértése a következőképen történt. (Mozgás. Halljuk!) 1906 márczius 29-én tisztújítás volt Alsó-Lipnicza községben, a mikor is egy Jurcsák Vincze nevű polgárt választottak meg bírónak. Epén ez volt az az ember, a kiről itt már szó volt a t. házban, ez volt az, a kit tulaj donképen nem személyileg említettem föl, de a kiről annyiban szó volt, hogy Krístóffy volt belügyminiszter a főispánt arra utasította, (Mozgás.) hogy a községben ne a volt