Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.
Ülésnapok - 1906-188
321 vették, a mely szerint a czimben kifejezetten meg kell jelölni, kogy a javaslat mely területekre terjed ki. Én azt kiszem, kogy ka ez a javaslat azon vasutasokra vonatkozik, a kik Horvát- és Szlavónországban vannak, kogy ezt akkor már a javaslat ezimében szabatosan meg kell jelölni. Ez okból bátorkodom indítványozni, kogy kihagyassanak azok a szavak, a melyek eredetileg a törvényjavaslatban voltak, jelesül ez : »a vasúti rendtartásról szóló törvényj avaslat«, s kogy ezen szavak helyébe jöjjön a következő : »A paritás alapján szabályozott vasúti szolgálatbeli kötelességekről szóló törvény magyar-horvát- és sziavon királyságok részére«. Én azt kiszem uraim, kogy az ilyen szabatos megjelöléssel nemcsak a formának, kanem a közöttünk fennálló jogi álláspontnak is megfelelnénk és elég volna téve azon eredeti feltételnek is, a melyre az egyezmény alkotói gondoltak. Elnök : Másodszor figyelmeztetem a képviselő urat, kogy a kiegyezési törvényről, mint olyanról, nem leket most beszélni. (Helyeslés.) Muacsevics Vazul : T. káz ! Én azt kiszem, hogy az szoros összefüggésben áll azzal, a mit a kölcsönösségről mondani akartam, mert a mi álláspontunkat csak igy indokolhatjuk meg. Azért kérem, kogy ezt az indítványomat, a mely Zagorac, Lukinics és Liszavac urak indítványainál szabatosabb, elfogadni méltóztassék, mert a javaslat tartalmának teljesen megfelelő czimet ad, tekintettel a köztünk fennálló közösségre. Azért ismételten kérem, méltóztassanak inditványomat elfogadni, mely igy kangzik (olvassa) : »Inditványozom, kogy a vasúti szolgálati rendtartásról szóló törvényjavaslat módosittassék olyformán, kogy azok a szavak : »a vasúti szolgálati rendtartásról szóló törvényjavaslat* kikagyassanak és helyükbe ezek a szavak tétessenek : »A paritás alapján szabályozott vasúti szolgálatbeli kötelességekről szóló törvény magyar-, horvát és sziavon királyságok részére.« Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Tuskán Gergely ! Tuskán Gergely : Hogy milyen fontos a törvénynél annak a czime, azt már az előttem szóló képviselőtársaim fejtették ki. (Zaj.) Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urat, szíveskedjék előre fáradni. Tuskán Gergely: Nem akarom ezen törvényjavaslatnak a fontosságát kimutatni, mert erről már mások beszéltek én előttem, csak azt akarom mondani, kogy a törvényjavaslat czimének olyannak kell lenni, kogy belőle kiolvasható leg3 r en mindaz, a mi ezen czim alatt áll, a mi ebben a törvényben foglaltatik. Hogy milyen fontos a törvénynek a czime, azt senki se tudja jobban, mint mi jogászok, a küinek sokszor csupán a törvény kikeresésével van már bajunk és pedig azért, mert a törvénynek nincsen olyan czime, a mely az ügy állásának és a törvény tartalmának megfelelne. Az előterjesztett törvényjavaslatnak a ezime az én nézetem szerint nemcsak kogy nem felel meg a törvény tartalmának, hanem még azt mondhatnám, kogy az ellenmondásban van a törvény tarKÉPYH. NAPLÓ. 1906 1911. XI. KÖTET. talmával. A czim a vasúti szolgálati rendtartásról beszél. Tékát valamely dolognak a szolgálatáról, kolott tényleg személyek szolgálatáról intézkedik ez a törvényjavaslat. Egyedül a czimből kiindulva, azt mondkatnám, hogy ez a törvényjavaslat azon szolgálatra vonatkozik, a melyet a gépek végeznek, vagyis azt mondkatnám, kogy ez a törvényjavaslat a vonatokra vonatkozik, jelesül arra, hogy mikor érkeznek és mikor indulnak el a pályaudvarból s mikor a személy- és mikor a tehervonatok és igy tovább. Nem pedig arra, kogy a személyekre vonatkozik, kivált nem azon értelemben, a mint az a törvényben foglaltatik. (Zaj. Elnök csenget.) Ezen törvényjavaslat czime szerint rendeztetnék a vasúti szolgálat, valójában azonban rendeztetnek azon viszonyok, a melyek szorosan véve nem is tartoznak a vasúti szolgálatra, illetőleg a melyek semmi viszonyban nem állanak a vasutaknál végzett szolgálattal. Ezzel a törvényjavaslattal rendeztetnek a szocziális, a politikai és úgyszólván az illető alkalmazottaknak a családi viszonyai és a czimben erről még sincs szó. Helyesen véve tékát, kogy ha ezen törvényjavaslatnak a czime a törvény tartalmának megfelelne, akkor annak ugy kellene szövegezve lennie, hogy mindenki előtt, a ki a czimet elolvassa, világos kell, kogy legyen, kogy ez a törvény azokra vonatkozik, a kik a vasúti szolgálatban vannak. T. ház ! Képviselőtársaim a czimnek többféle módosítását indítványozták, mindenki a saját véleménye szerint. Én nem osztom azt a nézetet, hogy egy törvénynek a ezimében kellene megoldania akár szocziáks, akár politikai, akár családi, még kevésbbé pedig áliamjogi kérdéseket, mely utóbbi tekintetben, sajnos, ez a törvényjavaslat vétett az által, kogy államjogi kérdésekre vonatkozik, mert ka ez a törvényjavaslat nem igy intézkednék, szükség sem volna erre a vitára, melyet mi ma itt folytatunk. Ezen törvényjavaslat czimének egészen egyszerűnek kellene lennie, jelesül olyannak, a mely azon viszonyoknak felelne meg, a melyekre ez a törvény készült. Ez pedig az, hogy szabályoztassanak a munkaadó és a munkás közti viszonyok. Különösen nem tehetem magamévá azt, a mit ezen törvényjavaslatra nézve dr. Mazsuranics ur kivan, mert ő ezzel nagyon röviden végzett, már természetes felfogása szerint mint orvos, a kinek mindent röviden és kamar kell megtennie és én azt kiszem, kogy egy olyan czim, a mely a vasúti hivatalnokok valamely viszonyát rendezné, nem felelne meg ezen törvényjavaslatnak. Én azt hiszem, kogy ezen törvényjavaslatnak nem felelne meg egy olyan czim sem, a mely a Magyar- és Horvátország közti viszony fennállását mintegy magában foglalná, mert az egy áliamjogi kérdés eldöntése volna, a mi pedig ezen törvényjavaslatba nem tartozik, még kevésbbé annak a czimébe. Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, a ki azt mondotta, kogy nem látta a beadott indítványt, a mely a Horvátország és Magyarország közti viszony szabályozásáról vonatkozik, kogy azt alá 41