Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-188

311 vényjavaslat czime legyen : »Vasuti pragmatika*. S ezt azzal indokolta, hogy az a szó : pragmatika, már mintegy népszerű lett, s hogy ezen szó alatt: »vasutak«, már a vasutaknál alkalmazott összes személyek értetnek. T. ház ! Én több okból ellenzem ezt, de mindenekelőtt azért, mert részletesen és szabatosan nem tartalmazza mindazt, a mi a törvényben foglaltatik. Ellenzem ezt azért is, mert azt a szót: »pragmatika«, bár populáris, népszerű és társadalmunk magasabb és intelligensebb rétegeinek érthető, még sem értik és nem ismerik társadalmunk szélesebb rétegei. T. ház ! Már korábban mondottam, hogy a czimnél vigyázni kell arra, hogy népszerű legyen, és hogy tartalmazza csupán azt a törvényes javaslatot, melyre a törvény hivatkozik. Ha dr. Mazsuranies képviselőtársam azt mondja, hogy az s szó : »j3ragmatika« néj)szerű . . . Elnök : A szót megvonom a szónoktól. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Ki következik ? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: BrlicsVatroszláv! Brlics Vatroszláv: T. ház ! A t. ház asztalán fekvő törvényjavaslat ellen annak idején általánosságban álláspontunk értelmében kifogások emeltettek és ez aUtalommal magát a törvényjavaslatot jogi szempontból megbírálom, különösen pedig azt az egyezményi törvény 1. §-a szerint jellemeztük, a mely azt mondja, hogy Horvát-Szlavonés Dalmátországok egyrészt, Magyarország másrészt ugyanazon állami közösséget képeznek. Ezen oldalról tekintve, oda kell hatnunk, hogy magában a czimben ezen álláspontunk kifejezésre jusson. Azt látom, hogy társaim inditványai odatörekednek, hogy ezen álláspont precziziroztassék. Hédervári Lehel : Gyorsabban beszéljen. Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Brlics Vatroszláv: Az én módositásom mindazt tartalmazza, a mi ezt a törvényjavaslatot illeti. Én t. i. azt tartom, hogy a t. ház bizottsága által javasolt czim nem világos, hogy nem teljes és hogy egyáltalában nem emliti azt, a mit kellene, hogy ezt a törvényjavaslatot jellegezze, hogy kifejezésre juttassa a jellegét, mely magában a törvényj avaslatban benfoglaltatik. (Felkiáltások : Halljuk !) Több olyan mozzanattal találkozunk ebben a törvényjavaslatban, melyeknek kell hogy kifejezésre jussanak ugy államjogi, mint szocziális és politikai tekintetben, miután ez a javaslat mindezeket a kérdéseket érinti. Az én módositásom arra irányul, hogy mindazt tüzetesen meghatározza. A bizottság javaslata szerint még az sincs meghatározva, hogy a törvényjavaslat magánvasutakra vonatkozik. Vájjon csak az áUami vasutakra-e ? Avagy vonatkozik-e a magánvasutakra is, a magántársulatok, egyesek stb. vasutaira is 1 Minderre, a mi ebben a törvényjavaslatban benfoglaltatik, ez a czim nem ad felvilágositást s az, a ki a czimet elolvassa, nem fog áttekintést nyerni arról, hogy ez a törvényjavaslat mit tartalmaz. Ki én módositásom arra irányul, hogy már a czimében mondassék ki ezzel a törvényjavaslattal, hogy milyen a karakterisztikuma, milyen a jellege és milyen a tartalma. Az én módositásom következőleg szól (olvassa) : »Törvény az alkalmazottak szabályozásáról*, mert magában a törvényjavaslatban ugyanis valóban erről van szó, hogy t. az alkalmazottak és a hivatalnokok miként alkalmaztassanak és hogy ez miként szabályoztassék. így például a törvényjavaslat 4., illetve 5. §-ában taxative fel van sorolva . . . Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak, mert képtelen vagyok a szónokát hallani, Brlics Vatroszláv : Én azt hiszem, hogy ennek már magában a czimben kellene benfoglaltatnia, hogy lássék, hogy a törvényjavaslat miről szól. Azután továbbá azt mondom (olvassa) : »Törvény a magyar királyság és a horvát- és sziavon királyságok állami vasutai, valamint egyéb vasutak hivatalnokai és alkalmazottai jogairól és kötelességeiről, a fegyelmi hatalomról, a fegyelmi felelősségről, a szolgálati vétségekről, a szolgálati viszony megszűnéséről.« Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a házszabályok értelmében beszédét olvasni tilos. (Élénk helyeslés balfelől.) Brlics Vatroszláv: Ez az én módositásom. Én ezt az egész czimet betéve nem tudhatom. Elnök : Bocsánatot kérek, a házban ez szokás, hogy az inditványt a beszéd végén olvassák fel. Méltóztassék ehhez tartani magát. (Zaj.) Brlics Vatroszláv : Miért beszélek én a módositásomban a jogokról és a kötelességekről. Beszélek azért, mert a törvényjavaslat kifejezetten arról szól, hogy a vasúti alkalmazottakat milyen jogok illetik meg, s mik a kötelességeik. Az általam javasolt czimben továbbá a fegyelmi eljárásáról és a fegyelmi felelősségről van szó. Ez a czimben szintén kitüntetendő, mert ha olvassuk a törvényjavaslatot, látni fogjuk, hogy az a fegyelmi eljárást és az egyes vasúti alkalmazottak személyes felelősségét állapítja meg. Én azt hiszem, hogy ha ezt tüzetesen állapítjuk meg, hogy ezzel csak azt mozdítjuk elő, hogy a javaslat, illetve annak tartalma már magával a czimmel karakterizáltassék. Továbbá szó van a szolgálati vétségekről. Ezt azért hozom javaslatba, mert a mint mondtam, a törvényjavaslatban a hivatalnokok és alkalmazottak vétségeiről is van szó. A t. képviselő urak között talán találkozni fognak olyanok, a kik azt fogják tartani, hogy ez felesleges és túlterjedelmes, de én azt tartom, hogy az én módositásom a törvényjavaslatban foglalt határozmányoknak inkább felel meg. Magában a törvényjavaslatban szó van az egyes hivatalnokok és alkalmazottak szolgálati viszonyainak megszűnéséről is. Én kifejezetten hangsúlyozom és emelem ki módosításomban, hogy a hivatalnokok és alkalmazottak szolgálati viszonyai megszűnéséről van szó, mert azt akarom, hogy ez kitüntettessék, miután maga a javaslat is a hivatalnokokról és az alkalmazottakról szól és a vasúti alkalmazottak ezen két osztályát különbőz-