Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-186

unius 27~én, csütörtökön. 228 186. országos ülés 1907 j Hammersberg László jegyző (olvassa a törvényjavaslat 9, %-át). Vizy Ferencz ! Vizy Ferencz: Ennek a szakasznak második bekezdése után következő harmadik ponthoz kívánok szólni. Az igen t. kereskedelemügyi kormány által benyújtott eredeti javaslat 19. §-ában t. i. az olvasható, hogy Turóczszentmárton a harmadik lakbérosztályba Boroztatott. Már most itt a bizottság által beadott javaslatban az van, hogy (olvassa): »a III. lakáspénzosztályba tartoznak a kereskedelemügyi miniszter által a pénzügyminiszterrel egyetértőleg megállapított nagyobb vasúti góczpontok és rendelkező állomások«. Miután az eredeti javaslatban Turóczszentmárton fel van véve, a nagy rendelkező állomás és vasúti góczpont, Ruttka pedig nincsen, ebből az következtethető, hogy miután Ruttka eredetileg nem vétetett fel, ezután sem lesz oda, a hova tartozik, felvéve. Ennek érdekében bátor vagyok szót emelni és különösen kiemelni azt, hogy igenis Ruttkát feltétlenül legalább is a III. lakbérosztályba kell felvenni, mert itt a lakásviszonyok sokkal rosszabbak, a mennyiben sokkal drágábbak, mint Turóezszentmártonban, sőt nem is kaphatók, ugy hogy a Ruttkán szolgálatot teljesítő tisztviselő családja igen sok esetben Turóczszentmártonban lakik, mert azok ott olcsóbban kaphatók. Belátta ezt annak idején a kassa-oderbergi vasút is, miért is 1904. évi október hó 1-én a ruttkai alkalmazottaknak 40% lakásbérpótlékot engedélyezett. Az államvasuti alkalmazottak lakbéremelésért többször folyamodtak is az igazgatósághoz, Ígéretet is kaptak, de eddig az nem telj esittetett. Ennélfogva azt vagyok bátor a kereskedelemügyi miniszter úrtól kérdezni: szándékozik-e Ruttkát mint nagy vasúti góczpontot s nagyforgalmu rendelkező állomást legalább is a harmadik lakbérosztályba felvenni ? Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: A lakpénz-osztályokra vonatkozólag a III. osztályba sorozandók itt nincsenek felvéve. Ezekre nézve a kereskedelemügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg fog majd intézkedni. (Helyeslés. Elnök : Ki következik ? Hammersberg László jegyző : Surmin György ! Surmin György: Visoki sabore! (Felkiáltások : Magyarul!) Elnök (csenget): Csendet kérek. A képviselő urnak joga van horvát nyelven beszélni. Surmin Gjuro: Visoki sabore! § 9., koji glasi (olvassa): »Első lakbérosztályba tartoznak Budapest, Fiume etc«, predlazem, da se dada i Zagreb i Osijek. Predlazem to zato, jer sarn kao zastupnik grada Zagreba duzan to uciniti, buduci da je ne samo po nom misljenju, nego po uvjerenju svih onih, koji stanuju u Zagrebu kao cinovnici, to neobhodno potrebito, jer raoraju tako nmogo nadoplacivati na svoju stanarinu poradi skupoce u Zagrebu, jer je nemoguce izlaziti sa stanarinom, odredjnom za zajednieke cinovnike. Predlog o povisenju stanarine u Zagrebu bio je podnasan nmogo puta ministarstvima razlicitik bója i uvijek je bilo odgovarano na ovakove peticije: Dok dodje jedanput prilika za uredjenje stanbenih odnosa u Zagrebu, onda cemo űzeti obzir i na to. Posljedna je predstavka podnesena u ime grada Zagreba za povisenje stanarine prosle godine Elaborat je bio vrlo vélik, jer se grad Zagreb zauzeo za povisenje stanarine, pa je dokazivao statistickim podatcima, kako u Zagrebu zajednicki cinovnici ne mogu da izlaze sa svojom stanarinom. Ja sam sam bio upravo prinuzden radi mnogih i mnogih mólba da in terveniram kod gospodina ministra financija u toj stvari. Ja sam razlozio ono, sto su trazili zajednicki cinovnici uopce u pogledu stanarine za grad Zagreb. Gospodin ministar financija odgovorio mi je prosle godine, da je íu vezano pitanje sa zakonskom osnovom, hoce li grad Zagreb uopce moci doci u visi stanbeni razred. To se je ticalo svih zajednickih cinovnika. Danas imademo ovdje jednu zakonsku osnovu, po kojoj je to sasrna lahko moguce urediti, ako se ovdje u óvom jjaragrafu izmedju rijeci »Budimpesta« i »Fiume« umetne rijec »Zagreb«. I tim bi bila stvar zakonom rijesena tako, te gospodin ministar financija ne bi imao nikakova izgovora, da treba ovo naredbenim putem uciniti ili da treba posebna zakonska osnova bar u óvom slucaju za pitanje stanarine. Ovdje se radi o stanarini zeljeznickih cinovnika i namjestenika. Radi se dakle opet u prvom redu o financijalnom pitanju. Ali ako drzavu muci financijalno pitanje za povisenje stanarine, njezine cinovnike — to mozete biti uvjereni, ali znam, da ste i sami uvjereni — jos vise muci razmjerno maleno odredjena stanarina. U óvom casu, kad se radi o tom, da se grad Rijeka svrsta u prvi razred glede stanarine — ja ne cu Pesté ni spominjati — ne razumijem, kako se moze jedan onako skupi grad, kao sto je grad Zagreb, stavljati u drugi razred. Ovdje se kaze u podnesenom predlogu, da u prvi razred spadaju gradovi Budimpesta, Fiume, i drugi gradovi izvan granica — ako razumijem dobro madzarski tekst. Postovani dome! Ja ne razumijem, za sto se tako sa Zagrebom postupa. Sa politickog shvacanja jos bi se dalo kako tako razumijeti, zasto Zagreb ne dolazi u prvi razred, ali, ako mislite, da se tu radi o samini vasim sinovima zeljeznickim namjestenicima, koji su najvecim djelom poredu Madzari, koji bas radi ovakovih stanbenih prilika gotovo smatraju Zagreb svojim exilom u sluzbi, onda ne razumije, kako bi se moglo zaboraviti na Zagreb i uvrstiti gá u drugi razred. Ja sam slobodan, da upozorim gospodu na stanbene prilike u Zagrebu, jer kao dvadeset