Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-181

181. országos ülés 1907 június 21-én, pénteken. 5 egészen világosak, csak egyszerűen meg kellett czáfolni a ferditéseket. Most át akarok térni, t. ház, az 1868: XXX. t.-cz. interpretácziójára. Az 1868 : XXX, t.-cz. 9. §-ában azt mondja, -hogy a vasut-ügy feletti törvényhozás, kormányzat közös. Itt meg kell tenni a különböztetést, hogy mit ért a törvény azalatt: azt érti-e, hogy csak a vasutügy ellenőrzése és vezetése feletti kormányzati felügyeleti ügyek közösek, vagy pedig azt, hogy a vasúti vállalkozásokat is közöseknek kell-e tartani ? Ha ugy kellene értelmezni azt a 9. §-t, hogy a vasúti vállalkozás is közös, abból az következnék, hogy pl. a horvát kormánynak Horvátország területén nincs joga, illetőleg a horvát autonóm hatóságoknak Horvátország területén nincs joguk vasutat épiteni, vasúti vállalkozásokba belemenni. A következés másrészről az, hogy ezen okoskodás szerint nem volna joga Magyarországon pl. a földmivelésügyi minisztériumnak az állam birtokain, nincs joga a vallásügyi minisztériumnak esetleg az általa kitűzött érdekek szempontjából, nincs joga esetleg az igazságügyminiszteriumnak fogházzal való vasúti összeköttetés czéljából egy-egy külön vasutat épittetni, a mely tisztán csak az ő adminisztrácziója alatt áll, és a melyet ő tisztán az ő budgetje terhére fedez. Már pedig, azt hiszem, azt a tÖTvény nem akarhatta, hogy Horvátország területén megtiltsa annak a faktornak, a mely Horvátország pénzügyei, a horvát autonóm kormányzat felett áll, hogy Horvátország területén vasutat létesíthessen. Felfogásom szerint tehát a vasúti vállalkozás nem közös, hanem csupán a vasutak ellenőrzése és az ezzel kapcsolatos ügyek feletti rendelkezés mondható közösnek. Azt példáid, hogy mik legyenek az engedélyezés feltételei, a közös törvényhozás állapitja meg. Megállapítja azt is, milyennek kell lenni az ellenőrzésnek, az állami befolyás gyakorlásának, a melyet az egyes magánvállalatokra a közös kormány eszközöl. Ez közös, de a vállalkozás keresztülvitele nem az. Közös lévén a vasutakra nézve a törvényhozás, természetes, hogy a törvényhozás felállíthat e tekintetben olyan szabályokat, a melyeket például a forgalom könynyebb lebonyolítása érdekében szükségesnek tart. Ha a közös törvényhozás azt tartja, hogy a forgalom vagy az államegység szempontjából magyarnak kell lennie a vasutaknál a nyelvnek, akkor, miután a vasutügy odatartozik, jogában áll ilyen határozatot hozni. Az 56. §. kimondja azt, hogy Horvátország egész területén mind a törvényhozás, mind a közigazgatás, mind a törvénykezés nyelve a horvát. Ebből már most azt kivánják levonni horvát képviselőtársaim, hogy a közös törvényhozás nem hozhat olyan törvényeket, a melyek szerint magyarnak kell lennie mindenütt a vasutak ügykezelési és belső nyelvének. Egészen tévesen interpretálják horvátországi képviselőtársaim ezt az 56. §-t. Ha ez a szakasz azt akarta volna biztosítani, hogy Horvátországban magyar szó semmiféle irányban ne legyen lehetséges, akkor nem állította volna fel azt a specziálizálást, a mely a törvényben tényleg benne foglaltatik. Az 57. §. ugyanis kimondja a közös kormányzat közegeinek hivatalos nyelvére nézve azt, hogy az horvát. Már most, ha az 56. szakaszból az következnék, hogy Horvátországban a horvát nyelv uralma mindenható, akkor felesleges lett volna azt a közös kormányzat közegeire nézve külön megállapítani. Id. Madarász József: Kár is volt! Kovács Ernő: De nemcsak ezt lehet levonni a két szakasz egybevetéséből, hanem ennél még sokkal messzebbmenő következtetéseket is. Mert van egy ellentét az 56. és az 57. szakasz között. Az 56. szakasz a közigazgatásra általában kimondja, hogy az horvát. Az 57. szakasz viszont csupán a közös kormányzat közegeire mondja ki azt, hogy azoknak hivatalos nyelve a horvát. Már most mit ért a törvény e szó alatt, hogy : közeg ? Ha azt akarta volna a törvény, hogy a közös kormányzat Horvátországban tisztán horvát legyen, akkor nem kellett volna speczializálnia azt, hanem egyszerűen azt kellett volna mondania, a mit az 56. §-ban a horvát autonóm ügyekre mond, hogy t. i. a közös kormányzat nyelve a horvát. De miért mondja a törvény itt ép azt, hogy : közeg ? Én átnéztem az 1867. és 1868-iki törvényeket, mert a törvényhozónak intencziójára, kifejezéseinek mineműségére ugy lehet következtetést vonni, ha előveszszük mindazon törvényeket, a melyek ugyanabban az időben alkottattak s azokban keressük egy-egy kifejezés magyarázatát. Az Ausztriával való vámszövetségről szóló 1867 : XVI. t.-czikk XI. czikke kimondja azt, hogy a pénzügyminisztérium által kijelölt közegeknek a másik ország pénzügyminisztere igazolványt tartozik adni. Közeg alatt tehát a törvény itt egyes hivatali teendőkkel megbizott személyt értett. De menjünk tovább : az 1868 : XXI. t.-czikk 64. §-ában beszél városi tanácsról és közegeiről és megmagyarázza itt, hogy mit ért a városi tanács közegei alatt. Azt mondja : »nevezetesen a községi adóhivatalok főnökeit és tisztjeit.« Tebát közeg alatt ez a törvény már nem érti annak az adóhivatalnak alárendelt személyzetét, hanem csakis a főnököket és tiszteket, vagyis azokat, a kik hivatva vannak bizonyos irányban a városi tanácsot, illetőleg a városi tanács adóhivatalát képviselni. Ugyancsak ezen törvényezikk 92. §-ában beszél »az adót kivető hatóságok és közegekről*. Tehát ezen törvényezikkben különbség tétetik az egységes szervezet — a mely alatt a hatóságot érti — és a közegek között, a kik alatt az egyes funkcziókkal megbizott egyének értendők. Ugyanezen törvény a 95. §-ában arról szól, hogy ha a pénzügyi közegek testi bántalmazást követnek el stb., akkor büntetendők. Egy hivatal, egy szervezet nem követhet el testi bántalmazást ; azt csak egyes emberek követhetik el. Tehát ebből is világos, hogy a törvény a »közegek« szót csakis egyesekre érthette. Aminisz-