Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-170

170. országos ülés 1907 június 7-én, pénteken. m foglalkoznak, azt a durva erezet, faanyagot, építési anyagot, a melyet kezükbe vesznek, munkájukkal azonnal fontos, nélkülözhetetlen értékké alakítják át. Meg vagyok győződve, hogy a mélyen tisztelt kereskedelemügyi miniszter ur, a mint hogy már e szabályzat során is nagy gondot fordított arra a kérdésre, hogy a munkások által az ország minden részében ez idő szerint nyert fizetések miként viszonylanak, ezt a kérdést továbbra is beható figyelme tárgyává fogja tenni. Ebben a tekintetben kérem is, hogy egészen objektív, humánus érzésű szakközegei által a legnagyobb gondot fordítsa arra, hogy a munkások életviszonyaikban megélhetésüknek megfelelően a leghumánusabb elbánásban részesüljenek és díjazásukat munkásságuk arányában, megélhetésükhöz képest megkaphassák. Végül, a midőn a kereskedelemügyi miniszter ur iránt a legőszintébb elismerésemnek és bizalmamnak adok kifejezést, kijelentem, hogy mindkét előttünk fekvő törvényjavaslatot, melyek a magyar államvasutak politikájában és továbbfejlődésében korszakot alkotnak és egy áldásthozó jövőnek képezik alapját, általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés és éljenzés.) Elnök: Az ülést tíz perezre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Rakovszky István foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szólásra ki következik? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Grahovac Mirko! Grahovac Mirko: Visoka kuco! Predlozenu zakonsku osnovu: o zeljeznickoj sluzbenoj pragmatici, (Magyarul beszéljen. Elnök csenget.) kako je predloiíena ovoj visokoj kuci, naprama teritoriju kraljevine Hrvatske u svoj svojoj cijelosti ne mogu prihvatiti. Ja pace prosvjedujem j)rotiv toj zakonskoj osnovi; prosvjedujem radi tóga, sto ona kao specijalni zakón odnoseci se na zeljeznice, kője su kao zajednicki nas hrvatsko ugarski predmet, dira u drzavopravni temeljni zakón dira u nagodu sklopljenu izmedju kraljevine Ugarske i kraljevine Hrvatske. Da uzmognem to dokazati, poci cu redom, pa cu citirati, temeljni zakón, onako kako je uglavljen izmedju kraljevine Ugarske i kraljevine Hrvatske. Kad budem taj temeljni zakón tacno izcitirao, tada cu ga prispodobiti s predlozenom zakonskom osnovom, da se vidi, kako je ta osnova dirnula u temeljni drzavni zakón. To zelim radi tóga uciniti, da osvjedocim one, koji stvarali tu zakonsku osnovu o pravu Hrvatske, kője ovdje branim. Zelim osvjedociti javno mnijenje Ugarske o pravu Hrvata; a zelim osvjedociti i javno KÉPVH. NAPLÓ. 1906 1911. X. KÖTET. mnijenje ne samo u Evropi, nego i javno mnijenje citalackog svijeta, koji zivi na kori zemaIskoj, neka se osvjedoci, da Hrvati imadu pravo, kad tvide, da je óvom zakonskom osnovom povrijedjen temeljni drzavni zakón, da se óvom osnovom dira u prava Hrvatske, u prava, koja Hrvati ne mogu, ne sniiju i ne ce nikada dopustiti, da se pogaze, mimoidju ili omalovazuju. (Tako je! Nagy taps.) Jezik je za svaki narod temeljno pravo, kője svaki narod, koji se uzda u svoju snagu, braniti mora. Stvorise, kako rekoh 1868., kraljevina Ugarska, s jedne strane, sa kraljevinom Hrvatskom, s druge strane, ugovor drzavopravni, zvan nagoda. Kad je dakle kraljevina Ugarska, s jedne strane, sklapala s kraljevinom Hrvatskom, s druge strane, taj ugovor, onda moramo dopusti ti, da sa to dva faktora, koji sklopise ugovor. Ta dva faktora jesu jednakopravna, (Zaj. Elnök csenget.) jesu ravnopravna. A da je tomu tako, dopustitc da vas potsjetim na to, da je kraljevina Ugarska íz svoga autonomnog sabora birala odbor, koji je imao pregovarati, s jednakim brojem clanova odbora, koji je opet sabor hrvatske kraljevine birao iz svog autonomnog sabora. Jednaki broj clanova radio je u tom odboru; pa istom, kad su ti odbori jednakopravni dosli do nekih zakljucaka, podnijeli su oni svoje mnijenje saborima i to odbor kraljevine Ugarske podnio je to ménijenje saboru kraljevine Ugarske; a odbor kraljevine Hrvatske podnio je saboru kraljevine Hrvatske svoje mnijenje i dogovore, utanacene s odborom ugarskim. Pa kad su ti sabori t. j. sabor ugarski za sebe, a sabor hrvatski opet najjose za sebe jjrihvatili te medusobne dogovore, onda je istom taj dogovor, taj utanaceni ugovor izmedju dva ravnopravna faktora, podnesen Nj. ces. i kr. apóst. Velicanstvu na previánju sankciju. Kad je ta zakonska osnova dobila previsnju sankciju, postala je osnova time zakonom, zakonom drzavopravnim, zakonom stvorenim na temelju ugovora izmedju kraljevine Ugarske i kraljevine Hrvatske ravnopravno; te je glede tóga zakona odredjeno. da se kao zajednicki temeljni zakón ima uvrstiti u posebne zakonike kraljevine Ugarske, kao temeljni drzavni zakón valjajuci za kraljevinu Ugarsku, i ujedno da se ima uvrstiti u posebne zakonike kraljevine Hrvatske, valjajuci, kao temeljni drzavni zakón za kraljevinu Hrvatsku. Taj je dakle zakón postao clrzavnim temeljnim zakonom, kako ga to oznacuje §. 1. nagode od 1868., koju je sabor kraljevine Ugarske uzakonio pod zakonskim clankom XXX: 1868.; a naposé opet sabor kraljevine Hrvatske prihvatio i uzakonio medju svoje zakona kao zakonski clanak 1:1868. U. §. 1. tog temeljneg drzavnog zakona véli se (olvassa): »Kraljevina Ugarska sjedinjena 12