Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-179

460 179. országos ülés 1907 június 19-én, szerdán. nego da se iniade kao zajednicki posao smatrati jedino zeljeznieka koncesija, onda ipák ne biste imali prava donosíti takav jedan zakón, koji sadrzaje odredbu glede jezika. I ne samo to, vec ne bi ste imali prava uopce donasati ovu zeljeznieku pragmatiku u orom saboru, jer §. 47. zakonskog cl. I. odnosno XXX: 1968. kaze (olvassa): »Mindazon tárgyakra nézve, melyek az egyezményben a közös országgyűlésnek és központi kormánynak nincsenek fentartva, Horvát-, Sziavon- és Dalmátországokat mind a törvényhozás, mind a végrehajtás körében teljes önkormányzati jog illeti«. Ako dakle vi kazete, da je kod zeljeznica samo koncesija zajednicki posao, onda se zeljeznica ne smatraju uopce zajednickim poslom, te bi se po toj vasoj logici po. §. 47. nagode imala ta stvar prepustiti autonomnom zakonodavstvu kraljevine IDalmacije, Hrvatske i Slavonije i njezinoj autonomnoj upravi. (Helyeslés és taps a jobbközépen.) Visoki sabore! íz ovoga, sto sam ovdje, navco, mozete vidjeti, da ovakova jedna odredba o znanju madzarskog jezika — smatrala se ona kao kvalifika torna odreba ili kao potreba znaja sluzbenog jezika — da takova odredba sadrzaje bitnu povredu nasega temeljnog zakóne zak. cl. I. odnosno XXX. g. 1868. Prema tomu drzirn, da prije nego sto se upustimo u daljnje rasmatranje i razlaganje i kritiku ove zakonske osnove,da bi smo moraliovaj kamen spoticanja,koji se je mozda i neliotice, a mozdaihoticeuvukaou zakonsku osnovu, iz nje izkljuciti ili bi se morala staviti u zakón odredba o sluzbenom jezika, koja bi bila u skladu s nasim temeljnim zakonom- Visoki sabore! Jezicno je pitenje za nas tako vaziio, da mi ne samo da se moramo boriti, da stvorimo ono stanje, kője odgovara zakonu vec to pitanje upravo onemogucuje i rad u óvom visokom saboru, jer smatromo, da nam se oduzima ono, bez cega ne mozemo biti, dira nam se u nasu narodnu cast, namece nam se jedna potreba i jedan zahtjev, koji ne stoji u skladu s nasom narodnom casti i drzavopravnim polozajem. Visoki sabore ! Kad je ova zakonska osnova sastavijena, sigurno se nije mislilo, niti se predpostavljalo, da ce se na takovu opreku naici. Mozcla se je drzalo, da cemo i mi isto tako i negdaznje narodni zastujmici kraljevine Hrvatske i Slavonije je s malo rijeéi i s maliin protestom preko takove stvari preci i kazati: Posto je vec jedna pogrijeska ucinjena, posto je vec primljena ona ministerijalna naredba, koja govori o sluzbenom jeziku, pristat cemo i na to i zadovoljiti se jednim protestom. Mislilo se je, da ce tako biti stvar svrsena. No ne, mi smatromo za nasu svetu duznost i drzimo, da to jedino nasoj casti odgovara, da se u óvom saboru najsvecanije borimo protiv tóga, da se uzmogne jedna takova zakonska odredba uopce donjeti, koja nase pravo, sadrzano u temeljnom nasem zakonu, zak. cl. I. odnosno XXX : 1868. ocito vrijedja. Mi se sluzimo samo zakonitim sredstvima. Istiua, mozda komu izgleda ova nasa boiha prostom objesti, mozda u vasim ocima izgleda ova nasa obrana najsvetijih nasih prava kao neka obstrukcija, koja hoce da od vas iznucli ono, sto nama pripada. Ne, svaki od nas govori samo ono, sto drzi da je potrebno, jer znade, da se ne bi mogao vratiti medju svoje izbornike i narod svoj, kad ne bi sva sredstva upotrebio, da" taj zakón ne dobije zakonske motíi. Ako, visoki sabore, ipák dodje dotle, da ovaj sabor sebi prisvoji tu vlast i pravo, da ovaj predmet ovako rijesi mozebit radi pogrijesnog shvacanja svoga, onda krivica radi eventualnih posljedica ne pada na nas. Mi smo se borili, mi smo ucinili, koliko smo mogli, smo gledali, da vas uvjerimo. Krivica je na onima, koji te nase razloge nijesu htjeli, ili nijesu mogli, ili nijesu smjeli uvaziti. Visoki sabore! Stoga ne prelazim na daljnje raslaganje, ne prelazim na daljnju kritiku ovoga zakonskog predloga. jer su to ucinili i opsirno i temeljito vrlo stovani moji drugovi predgovorniei s ove strane visoke kuce. Ne cu ni da spominjem one silne povrede, kője su u óvom zakonu ucinjene, jer to bi nas daleko odvelo, a mozda bi vama izgledalo, kao da stvar hotice zavlacimo. Mi to nijesmo radili, mi smo se ogranicili na ono, sto je najnuznije, a drzimo, da smo time svojoj duznostikao narodni zastupnici udovoljili. Stoga protestujem, sto se u ovo zakonsku osnovu uopce uvlaci odredba o jeziku, a narocito Sto se uvlaci tako, da se hoce uvesti madzarski jezik ne samo kao jezik sluzbeni — jer na to se pozivlje obrazlozenje, da vec postoji — nego i kao kvaliíikacija za zeljeznicke namjestenike, posto je to u ocitoj opreci sa ustanovom §. 46. zakonsko cl. I. odnosno XXX g. 1868. Stoga, da bi se ova stvar izravnala, slobodan sam podnijeti ovaj predlog. «Inditvány. Azon indoknál fogva, hogy a tárgyalása alatt álló és a vasúti szolgálati pragmatikáról szóló törvényjavaslat oly rendelkezéseket tartalmaz, melyek az 1868. évi XXX., illetve az 1868:1. t.-czikkek értelmezése és alkalmazása tekintetében vitás kérdést képeznek: tekintettel arra, hogy ugyanezen törvényczikkek 70. §-ának rendelkezése szerint az azokban beczikkelyezett a magyar királyság, és horvát-szlavón királyság közötti kiegyezés megváltoztatása más utón nem történhetik meg, mint a mily módon az létrehozatott, t. i.: mindama tényezők közreműködésével, a melyek ezt megkötötték; azon indoknál fogva, hogy a tárgyalás alatt álló s a vasúti szolgálati pragmatikáról szóló törvényjavaslat ilyen tartalmánál fogva ezen törvényhozótestület által nem tárgyalható; végül azon indoknál fogva, hogy e törvényjavaslattal kapcsolatosan az államvas-