Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-178

443 magyarázatában és mennyire nem mutatnak semmiféle hajlandóságot arra, Hogy elhárítsák ezt a viszályt, mely sokkal komolyabban fenyeget, mint önök azt gondolják . . . Hódy Gyula: Sedni se, sedni se! (Zaj. Elnök csenget.) Lorkovics Iván : Uraim ! En figyelmeztetem önöket arra, hogy ha ebből a javaslatból törvény lesz, akkor megszakadtak a jó viszonyok közöttünk, megszakadt az egyetértés politikája, akkor lehetetlen a közös küzdelem, a mely Horvátországban a horvát és a szerb nemzet akaratából folytattatnék. (ügy van !) önöknek tudniok kell azt, hogy ha ezen javaslat törvényerőre emelkedik, hogy akkor önök megteremtettek egy oly mérget, mely jobban mint valaha, meg fogja mérgezni a mi oly régóta fennálló jó viszonyunkat mindaddig, a mig mint törvény fennáll, és én azt hiszem, hogy önök az utolsó perezben még be fogják látni, hogy a törvény téves magyarázata kedvéért egy nemzet jogának letaposása kedvéért nem érdemes elvesziteni ennek a nemzetnek szövetségét és szeretetét. (Zaj. Elnök csenget.) Az egyik képviselő ur azt mondotta uraim, hogy önök a maguk álláspontjából engedni nem fognak. Én itt meg fogom emliteni, hogy 1848-ban Kossuth Lajos is azt mondotta, hogy Horvátország nem létezik. Következett azonban utána az ]849-ik esztendő, azután az 1860-ik esztendő, a nehéz abszolutisztikus járomnak többi esztendei. Midőn ezen járom alatt nyögött Magyarország, akkor Kossuth Lajos ismét megtalálta Horvátországot és belátta, hogy ennek a Horvátországnak joga van ahhoz, hogy éljen, hogy Magyarország érdekében áll, hogy Horvátország minél szabadabb és minél jobb viszonyok közt éljen Magyarországgal, önök, uraim, most ugy viselkednek, mint Kossuth Lajos 1848-ban, de én nem szeretném azt, hogy újra visszatérjen az 1848-iki sötét esztendők, de jöjjön bármi, önök mégis arra a meggyőződésre fognak jutni, hogy nem lesz szabad Magyarország, ha nem lesz mellette szabad és megelégedett Horvátország. (ügy van !) Uraim ! Én nemcsak hogy nem fogadom el ezt a javaslatot, hanem kijelentem, hogy ezen országgyűlés nem is illetékes, hogy ilyen törvényt alkosson, mert ezen törvényjavaslat sérti Magyarország és Horvátország alkotmányát. Egyébiránt ha önök mégis megszavaznák ezt a törvényjavaslatot, én azért sem szavazhatnék reá, mert az szocziális rendelkezéseiben reakezionárius és maradi. Pribicsevics Szvetozár: A Tiszaisták alig várták, hogy ebédelni menjenek. Ugron Gábor: Elég volt. Már eltelt az idő ! Mit élnek vissza ? Elég, ha az ország jogával teszik ezt! Illedelmet ismerjenek legalább ! Három óra megvan, végezze be ! (Elnök csenget.) Popovics Dusán: Ugron ur éhes! Ugron Gábor: Mi az ? Mondja magyarul, hogy•• értsem és felelhessek rá. (Elnök csenget. Csendet kérek !) Ugron Gábor : Illetlen dolog három órán túl is., beszélni, (ügy van ! hal felől.) Lorkovics Iváü : Ezen törvényjavaslat az elsők egyike, melyet a magyar koaliczió előterjeszt, az a koaliczió, a mely mellett a mi horvát-szerb koalicziónk kész volt küzdeni badságért. Sajnálom, hogy az első törvényjavaslatsk egyike olyan, hogy sem a haladás, sem a szabadelvüség szempontjából mi azt el nem fogadhatjuk. Sajnálom ezt azért, mert ha ezt a törvényjavaslatot ugy tekintjük, a mint az ma elő van terjesztve, az a szellem, a mely azt áthatja, nem igér sokat a szocziális javulás terén. (Egy hang : Késő van, végezd be!) Még csak egy pár szót fogok mondani. Nagyon sajnálom, hogy a törvényjavaslat ezen oldaláról tovább nem beszélhetek, mert ezt nekem a házszabály tiltja. Lesz azonban alkalmam nézeteimet máskor kifejteni, most pedig engedjék meg, hogy beszédem befejezése előtt felolvassam a következő indítványt (olvassa) : »Inditvány. Azon idnoknál fogva, hogy a tárgyalás alatt álló és a vasúti szolgálati pragmatikáról szóló törvényjavaslat oly rendelkezéseket tartalmaz, melyek az 1868. évi XXX., illetve az 1868. évi I, törvényezikkek értelmezése és alkalmazása tekintetében vitás kérdést képeznek : tekintettel arra, hogy ugyanezen törvényezikkek 70. §-ának rendelkezése szerint az azokban beezikkelyezett, a magyar királyság és HorvátkSzlavon királyság közötti kiegyezés megváltoztatása más módon nem történhetik meg, mint a mily módon az létrehozatott, tudniilik : mindama tényezők közreműködésével, a melyek ezt megkötötték ; azon indoknál fogva, hogy a tárgyalás alatt álló s a vasúti szolgálati pragmatikáról szóló törvényjavaslat ilyen tartalmánál fogva ezen törvényhozó testület által nem tárgyalható ; végül azon indoknál fogva, hogy e törvényjavaslattal kapcsolatosan az államvasuti alkalmazottak illetményeinek rendezéséről szóló törvényjavaslat is tárgyaltatik, a mely sürgős természetű: alulírottak indítványozzuk, hogy a t. ház határozza el, hogy a vasúti szolgálati pragmatikáról szóló törvényjavaslat a vasúti alkalmazottak illetményeinek rendezéséről szóló törvén}'] avaslattól választassék el s vétessék le a napirendről és adassék vissza a kormánynak, hogy azt a fentemiitett 1868. évi XXX., illetve I. törvényezikknek megfelelőleg dolgozza át, a vasúti alkalmazottak illetményeinek rendezéséről szóló törvényjavaslat pedig függetlenül és azonnal tárgyaltassék.» (Helyeslés és taps a jobbközépen.) 56*