Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-178

443 magyarázatában és mennyire nem mutatnak sem­miféle hajlandóságot arra, Hogy elhárítsák ezt a viszályt, mely sokkal komolyabban fenyeget, mint önök azt gondolják . . . Hódy Gyula: Sedni se, sedni se! (Zaj. Elnök csenget.) Lorkovics Iván : Uraim ! En figyelmeztetem önöket arra, hogy ha ebből a javaslatból törvény lesz, akkor megszakadtak a jó viszonyok kö­zöttünk, megszakadt az egyetértés politikája, akkor lehetetlen a közös küzdelem, a mely Hor­vátországban a horvát és a szerb nemzet akara­tából folytattatnék. (ügy van !) önöknek tudniok kell azt, hogy ha ezen javaslat törvényerőre emelkedik, hogy akkor önök megteremtettek egy oly mérget, mely jobban mint valaha, meg fogja mérgezni a mi oly régóta fennálló jó viszonyun­kat mindaddig, a mig mint törvény fennáll, és én azt hiszem, hogy önök az utolsó perezben még be fogják látni, hogy a törvény téves ma­gyarázata kedvéért egy nemzet jogának letaposása kedvéért nem érdemes elvesziteni ennek a nem­zetnek szövetségét és szeretetét. (Zaj. Elnök csenget.) Az egyik képviselő ur azt mondotta uraim, hogy önök a maguk álláspontjából engedni nem fognak. Én itt meg fogom emliteni, hogy 1848-ban Kossuth Lajos is azt mondotta, hogy Horvát­ország nem létezik. Következett azonban utána az ]849-ik esztendő, azután az 1860-ik esztendő, a nehéz abszolutisztikus járomnak többi esztendei. Midőn ezen járom alatt nyögött Magyarország, akkor Kossuth Lajos ismét megtalálta Horvát­országot és belátta, hogy ennek a Horvátország­nak joga van ahhoz, hogy éljen, hogy Magyar­ország érdekében áll, hogy Horvátország minél szabadabb és minél jobb viszonyok közt éljen Magyarországgal, önök, uraim, most ugy visel­kednek, mint Kossuth Lajos 1848-ban, de én nem szeretném azt, hogy újra visszatérjen az 1848-iki sötét esztendők, de jöjjön bármi, önök mégis arra a meggyőződésre fognak jutni, hogy nem lesz szabad Magyarország, ha nem lesz mel­lette szabad és megelégedett Horvátország. (ügy van !) Uraim ! Én nemcsak hogy nem fogadom el ezt a javaslatot, hanem kijelentem, hogy ezen országgyűlés nem is illetékes, hogy ilyen tör­vényt alkosson, mert ezen törvényjavaslat sérti Magyarország és Horvátország alkotmányát. Egyébiránt ha önök mégis megszavaznák ezt a törvényjavaslatot, én azért sem szavazhatnék reá, mert az szocziális rendelkezéseiben reakezio­nárius és maradi. Pribicsevics Szvetozár: A Tiszaisták alig várták, hogy ebédelni menjenek. Ugron Gábor: Elég volt. Már eltelt az idő ! Mit élnek vissza ? Elég, ha az ország jogával teszik ezt! Illedelmet ismerjenek legalább ! Há­rom óra megvan, végezze be ! (Elnök csenget.) Popovics Dusán: Ugron ur éhes! Ugron Gábor: Mi az ? Mondja magyarul, hogy•• értsem és felelhessek rá. (Elnök csenget. Csendet kérek !) Ugron Gábor : Illetlen dolog három órán túl is., beszélni, (ügy van ! hal felől.) Lorkovics Iváü : Ezen törvényjavaslat az elsők egyike, melyet a magyar koaliczió elő­terjeszt, az a koaliczió, a mely mellett a mi hor­vát-szerb koalicziónk kész volt küzdeni bad­ságért. Sajnálom, hogy az első törvényjavaslatsk egyike olyan, hogy sem a haladás, sem a szabad­elvüség szempontjából mi azt el nem fogadhat­juk. Sajnálom ezt azért, mert ha ezt a törvény­javaslatot ugy tekintjük, a mint az ma elő van terjesztve, az a szellem, a mely azt áthatja, nem igér sokat a szocziális javulás terén. (Egy hang : Késő van, végezd be!) Még csak egy pár szót fogok mondani. Nagyon sajnálom, hogy a törvényjavaslat ezen oldaláról tovább nem beszélhetek, mert ezt nekem a házszabály tiltja. Lesz azonban alkalmam nézeteimet máskor kifejteni, most pedig engedjék meg, hogy beszédem befejezése előtt felolvassam a következő indítványt (olvassa) : »Inditvány. Azon idnoknál fogva, hogy a tárgyalás alatt álló és a vasúti szolgálati pragma­tikáról szóló törvényjavaslat oly rendelkezéseket tartalmaz, melyek az 1868. évi XXX., illetve az 1868. évi I, törvényezikkek értelmezése és alkalmazása tekintetében vitás kérdést képeznek : tekintettel arra, hogy ugyanezen törvényezikkek 70. §-ának rendelkezése szerint az azokban be­ezikkelyezett, a magyar királyság és Horvát­kSzlavon királyság közötti kiegyezés megváltoz­tatása más módon nem történhetik meg, mint a mily módon az létrehozatott, tudniilik : mind­ama tényezők közreműködésével, a melyek ezt megkötötték ; azon indoknál fogva, hogy a tár­gyalás alatt álló s a vasúti szolgálati pragma­tikáról szóló törvényjavaslat ilyen tartalmánál fogva ezen törvényhozó testület által nem tár­gyalható ; végül azon indoknál fogva, hogy e törvényjavaslattal kapcsolatosan az államvasuti alkalmazottak illetményeinek rendezéséről szóló törvényjavaslat is tárgyaltatik, a mely sürgős természetű: alulírottak indítványozzuk, hogy a t. ház határozza el, hogy a vasúti szolgálati prag­matikáról szóló törvényjavaslat a vasúti alkal­mazottak illetményeinek rendezéséről szóló tör­vén}'] avaslattól választassék el s vétessék le a napirendről és adassék vissza a kormánynak, hogy azt a fentemiitett 1868. évi XXX., illetve I. törvényezikknek megfelelőleg dolgozza át, a vasúti alkalmazottak illetményeinek rendezéséről szóló törvényjavaslat pedig függetlenül és azonnal tárgyaltassék.» (Helyeslés és taps a jobbközépen.) 56*

Next

/
Thumbnails
Contents