Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.
Ülésnapok - 1906-176
356 akkor az nekik kellemetlenségeket okozhat s a 31. §. szerint bünteti őket. Igaz, valamennyien emberek. Mindenki tévedhet, önvétke nélkül, de ha az alkalmazott feljebbvalójának nem tetszik, akkor ez a legnagyobb csekélységen is megakad s alantasának mindig bajt csinálhat. Ez pedig védelem nélkül fog állani és sohasem kaja elégtételt. Csak figyelmeztetni akarom önöket arra, hogy az önök hivatalnokai, a kik rendesen magasabb állásúak, gorombán bánnak el a horvát alkalmazottakkal, a kik rendesen kisebb hivatalnokok. A 32. §. azt mondja (olvassa) : »Kendbüntetést minden feljebbvaló alkalmazhat alárendeltjeivel szemben.« Továbbá mondja : >>A rendbüntetés kiszabása ellen panasznak van helye, melynek azonban felfüggesztő hatálya nincs.« Ebből is látjuk tehát, hogy mennyire szolgáltatják ki önök az alkalmazottakat feljebbvalójuk önkényének. A mi által pedig előmozdítják a munkás-proletariátus létesítését. A 33. §. a fegyelmi büntetés alá eső vétségekről beszél, de még érdekesebb a 34. §., a melynek az volna a feladata, hogy a sztrájkokat hiúsítsa meg. A szegény munkást nem fizetik önök, a mint megérdemelné, de büntetik szigorúan minden csekélységért, ő önöknek ki van szolgáltatva egészen és még azon egyedüli eszköztől is meg akarják fosztani, hogy jogaiért küzdjön. Minden embernek el kell ezt a szakaszt ítélnie. Mert nem méltó dolog, hogy önök ily módon akarják lehetetlenné tenni azon eseményeket, melyeket röviddel ezelőtt megéltünk, a mikor az összes alkalmazottak felhagytak munkájukkal, s a mikor több napon át vasúti közlekedés nem volt. A 33. §. 4. pontjában az áll, hogy botrányos magaviselet. En nagyon szeretném tudni, mit kell ez alatt érteni és ki ítéli ezt meg. Ezt körülményesebben kellene mondani, hogy az ember tudja, hogy ez mit jelent, mert ezen szöveg szerint ez alatt mindent lehet érteni. Ez >>Prügelpatent«, ezt jjreczizirozni kell. En méltányolom azt, hogy a jelenlegi kereskedelemügyi miniszter, mint belátással biró szabadelvű ember, mint a nép és a munkások barátja, nem fog ezzel visszaélni. De mi nem tudjuk, hogy később mi történhetik, hogy a többiek is oly liberálisak lesznek-e és a mint mondják a botnak két vége van és minden máskép fordulhatna. Az egyik szeretettel hajtja végre a törvényt, a másik erőszakkal. T. ház ! Még a 42. §-ról óhajtanék megemlékezni. Következőképen hangzik (olvassa) : »A fegyelmi bíróság határozata ellen a fegyelmi eljárást elrendelő felsőbbség minden esetben, a terhelt pedig csak abban az esetben élhet felebbezéssel, ha a fegyelmi bíróság a 31. §. 2. d) vagy e) pontjaiban emiitett fegyelmi büntetést szabta ki. A felebbezést a határozat kézbesítésétől számított 8 nap alatt kell benyújtani vagy a fegyelmi bíróságnál a határozat kihirdetésekor élő szóval bejelenteni. Ha a felebbezési határidő alatt felebbezést nem jelentettek be, a fegyelmi határozat aJfelebbezési határidő elteltével jogerőre emelkedik. A törvényes időben beadott felebbezésnek a végrehajtásra felfüggesztő hatálya van.« Es most jön a legszebbje (olvassa) : »Az állandósított napibéresek és munkások fegyelmi bíróságának határozata ellen felebbezésnek nincs helye s e határozat kihirdetésével jogerős.* Mi ez ? Egy hang : Standrecht! Modrusán Gusztáv: A szegény munkásnak tűrnie kell és nincs meg a módja, hogy panaszt emelhessen és a maga jogát érvényesíthesse. (Halljuk!) Egy hang: Vizet! Lorkovics Iván : Majd megfelelünk önöknek erre. Modrusán Gusztáv : Engemet ne féltsenek ! Magdics Péter : Orvosdoktorunk is van. Modrusán Gusztáv: A fegyelmi eljárás elrendelésével egyidejűleg vagy a fegyelmi eljárás alatt a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult felsőbbségnek jogában áll a fegyelmi alatt álló alkalmazottat felfüggeszteni, a forgalom biztonsága vagy egyéb szolgálati érdekből azt rögtön a szolgálatból eltávolítani. A mennyiben a halasztás veszélylyel jár, vagy a mennyiben a szolgálat érdekében rögtöni intézkedés szükséges, az alkalmazottat, feljebbvalója a szolgálatból eltávolíthatja, még akkor is, ha ezen eljárás elrendelésére nem illetékes, a fegyelmi eljárás megindítása előtt is, — azon felsőbbségnek való azonnali jelentéstétel kötelezettsége mellett, a mely a fegyelmi eljárás megindítására illetékes. A felfüggesztett alkalmazott járandóságai 50%-ig beszüntethetők. »A felfüggesztett alkalmazott felfüggesztésének ideje alatt sem a szolgálati ruházatát nem hordhatja, sem szolgálatot nem teljesíthet, sem állomáshelyéről el nem mehet.« Az mondatik tehát itten, hogy szolgálati érdekből rögtön felfüggeszthető és a szolgálatból elbocsátható. Ha tehát a munkás a mozdonyon, vagy a vonalon véletlenül nem érkezik épen azon pillanatban a meghatározott helyre, feljebbvalója megbírságolhatja, fegyelmileg megbüntetheti és el lehet bocsátva. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: Hangosabban! Egy hang: Kiabálj egy kicsit! Modrusán Gusztáv: Megtörténhetik, hogy bármely csekélység miatt, a fegyelmi eljárás helyt foglal és ha ez a törvényben itten nem volna, ezt más utón és módon is rendezni lehetne. Hirtenstein Lajos: Ne mindnyájan beszéljenek egyszerre, csak egy beszéljen és ez is hangosabban. Modrusán Gusztáv: Következik az 50. §. Mindjárt fogok végezni. A vasutak igazgatósága, mint kivételes fegyelmi hatóság, a rendes fegyelmi eljárás kikerülésével fegyelmi büntetésként a szolgálatból el-