Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-176

356 akkor az nekik kellemetlenségeket okozhat s a 31. §. szerint bünteti őket. Igaz, valamennyien emberek. Mindenki tévedhet, önvétke nélkül, de ha az alkalmazott feljebbvalójának nem tetszik, akkor ez a legnagyobb csekélységen is megakad s alantasának mindig bajt csinálhat. Ez pedig védelem nélkül fog állani és sohasem kaja elég­tételt. Csak figyelmeztetni akarom önöket arra, hogy az önök hivatalnokai, a kik rendesen maga­sabb állásúak, gorombán bánnak el a horvát alkal­mazottakkal, a kik rendesen kisebb hivatalnokok. A 32. §. azt mondja (olvassa) : »Kendbünte­tést minden feljebbvaló alkalmazhat alárendeltjei­vel szemben.« Továbbá mondja : >>A rendbüntetés kiszabása ellen panasznak van helye, melynek azonban felfüggesztő hatálya nincs.« Ebből is lát­juk tehát, hogy mennyire szolgáltatják ki önök az alkalmazottakat feljebbvalójuk önkényének. A mi által pedig előmozdítják a munkás-prole­tariátus létesítését. A 33. §. a fegyelmi büntetés alá eső vétsé­gekről beszél, de még érdekesebb a 34. §., a mely­nek az volna a feladata, hogy a sztrájkokat hiúsítsa meg. A szegény munkást nem fizetik önök, a mint megérdemelné, de büntetik szigorúan minden cse­kélységért, ő önöknek ki van szolgáltatva egészen és még azon egyedüli eszköztől is meg akarják fosztani, hogy jogaiért küzdjön. Minden embernek el kell ezt a szakaszt ítélnie. Mert nem méltó dolog, hogy önök ily módon akarják lehetetlenné tenni azon eseményeket, melyeket röviddel ezelőtt megéltünk, a mikor az összes alkalmazottak felhagytak munkájukkal, s a mikor több napon át vasúti közlekedés nem volt. A 33. §. 4. pontjában az áll, hogy botrányos magaviselet. En nagyon szeretném tudni, mit kell ez alatt érteni és ki ítéli ezt meg. Ezt körülménye­sebben kellene mondani, hogy az ember tudja, hogy ez mit jelent, mert ezen szöveg szerint ez alatt mindent lehet érteni. Ez >>Prügelpatent«, ezt jjreczizirozni kell. En méltányolom azt, hogy a jelenlegi keres­kedelemügyi miniszter, mint belátással biró szabad­elvű ember, mint a nép és a munkások barátja, nem fog ezzel visszaélni. De mi nem tudjuk, hogy később mi történhetik, hogy a többiek is oly liberá­lisak lesznek-e és a mint mondják a botnak két vége van és minden máskép fordulhatna. Az egyik szeretettel hajtja végre a törvényt, a másik erő­szakkal. T. ház ! Még a 42. §-ról óhajtanék meg­emlékezni. Következőképen hangzik (olvassa) : »A fegyelmi bíróság határozata ellen a fegyelmi eljárást elrendelő felsőbbség minden esetben, a terhelt pedig csak abban az esetben élhet feleb­bezéssel, ha a fegyelmi bíróság a 31. §. 2. d) vagy e) pontjaiban emiitett fegyelmi büntetést szabta ki. A felebbezést a határozat kézbesítésétől számí­tott 8 nap alatt kell benyújtani vagy a fegyelmi bíróságnál a határozat kihirdetésekor élő szóval bejelenteni. Ha a felebbezési határidő alatt feleb­bezést nem jelentettek be, a fegyelmi határozat aJfelebbezési határidő elteltével jogerőre emel­kedik. A törvényes időben beadott felebbezésnek a végrehajtásra felfüggesztő hatálya van.« Es most jön a legszebbje (olvassa) : »Az állandósított napibéresek és munkások fegyelmi bíróságának határozata ellen felebbezés­nek nincs helye s e határozat kihirdetésével jog­erős.* Mi ez ? Egy hang : Standrecht! Modrusán Gusztáv: A szegény munkásnak tűrnie kell és nincs meg a módja, hogy panaszt emelhessen és a maga jogát érvényesíthesse. (Halljuk!) Egy hang: Vizet! Lorkovics Iván : Majd megfelelünk önök­nek erre. Modrusán Gusztáv : Engemet ne féltsenek ! Magdics Péter : Orvosdoktorunk is van. Modrusán Gusztáv: A fegyelmi eljárás elren­delésével egyidejűleg vagy a fegyelmi eljárás alatt a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult felsőbb­ségnek jogában áll a fegyelmi alatt álló alkalma­zottat felfüggeszteni, a forgalom biztonsága vagy egyéb szolgálati érdekből azt rögtön a szolgálatból eltávolítani. A mennyiben a halasztás veszélylyel jár, vagy a mennyiben a szolgálat érdekében rögtöni intézkedés szükséges, az alkalmazottat, feljebb­valója a szolgálatból eltávolíthatja, még akkor is, ha ezen eljárás elrendelésére nem illetékes, a fegyelmi eljárás megindítása előtt is, — azon felsőbbségnek való azonnali jelentéstétel kötele­zettsége mellett, a mely a fegyelmi eljárás meg­indítására illetékes. A felfüggesztett alkalmazott járandóságai 50%-ig beszüntethetők. »A felfüggesztett alkalmazott felfüggesztésé­nek ideje alatt sem a szolgálati ruházatát nem hordhatja, sem szolgálatot nem teljesíthet, sem állomáshelyéről el nem mehet.« Az mondatik tehát itten, hogy szolgálati érdekből rögtön felfüggeszthető és a szolgálatból elbocsátható. Ha tehát a munkás a mozdonyon, vagy a vonalon véletlenül nem érkezik épen azon pillanatban a meghatározott helyre, feljebbvalója megbírságolhatja, fegyelmileg megbüntetheti és el lehet bocsátva. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: Hangosabban! Egy hang: Kiabálj egy kicsit! Modrusán Gusztáv: Megtörténhetik, hogy bármely csekélység miatt, a fegyelmi eljárás helyt foglal és ha ez a törvényben itten nem volna, ezt más utón és módon is rendezni lehetne. Hirtenstein Lajos: Ne mindnyájan beszéljenek egyszerre, csak egy beszéljen és ez is hangosabban. Modrusán Gusztáv: Következik az 50. §. Mindjárt fogok végezni. A vasutak igazgatósága, mint kivételes fe­gyelmi hatóság, a rendes fegyelmi eljárás kikerü­lésével fegyelmi büntetésként a szolgálatból el-

Next

/
Thumbnails
Contents