Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-175

299 való tett, azon pillanattól kezdve erőre emelkedik. Ez körülbelül hasonlít azon eljárásra, a melyet határőrvidéken lakókkal (granicari) szemben alkalmaztak, hogy t. i. kaptak 25—50—70 botütést azzal, hogy jogukban áll e miatt panaszt emelni. (Nevetés a jobbközépen.) Magdics Péter : Az urak inquicziót akarnak ! Budiszavljevics Bude : Hogyha az alárendelt meg van büntetve, szóval vagy írásban föllebbvalója utján fordulhat magasabb hatóságokhoz, ezeknek pedig meg van engedve, hogy legkésőbb egy hónap alatt az ügyet előterjesztik. Tehát egy hónapig tarthatja magánál az ügyet, és ezen idő alatt pedig az alkalmazottat segítse meg az Úristen! A 15. §. pedig azt mondja: Minden alkalmazott köteles abban a munkakörben és azon a helyen tenni szolgálatot, melyet neki íöllebbvalója kijelöl. Az alkalmazott szolgálati okokból bármikor áthelyezhető. Uraim, ilyen intézkedés, hogy az alkalmazott szolgálati okokból bármikor áthelyezhető, tekintet] nélkül személyére és családjára, hogyha fellebbvalójával összevesz, egy ilyen intézkedés alkalmat nyújt a legnagyobb vexálásokra az alárendeltekkel szemben, minthogy íellebbvalójuk azt teheti vele, a mit akar, ha akármily okból megbántották, ha személyükre nézve nem kedvére valók vagy a szájaizének nem felelnek meg, megteheti, hogy ilyen alkalmazott akkor legyen áthelyezve, a mikor legkevésbbé sem óhajtja, hogy őt áthelyezzék. En csak figyelmüket hívom fel, önök maguk is kivehetik, hogy. ilyen törvényes intézkedéssel mekkora igazságtalanság követhető el az egyes alkalmazotton. 0 ki van téve felettesei bogarainak, ő ki van téve önkényüknek, ő__ gyakran ki van téve elbizakodottságuknak. En nem akarom mondani, hogy mindnyájan, nem akarom mondani, hogy a fellebbvalóknak többsége is alkalmazottjaival szemben ekképen viseltetik, de csak történjék néhány eset, ugy már sérelem esett az emberiségen, meg lett sértve az emberi tekintély, ilyen törvényes határozmányokkal pedig megadatik a lehetőség, hogy ilyen esetek ne csökkenjenek, hanem napról-napra gyarapodjanak. T. ház! Milyen következmények érhetik ezen alkalmazott családját, ha ilyen zaklatásokés támadásoknak van kitéve, erről nem. szükséges beszélni, mert ha valakinek szándékában van, hogy kárt okozzon neki, igyekezni fog, hogy ez a kár minél nagyobb legyen és hogy ne csak őt, hanem az ő családját: az ő nejét és gyermekét találja el. Én arról sem akarok beszélni, hogy mekkora csapás lehet ő reá nézve, mekkora anyagi áldozat, ha át lesz helyezve és olyan helyre kerül, a melyen nem óhajt lenni. Tisztelt ház! Ilyen intézkedés számtalan van, s én azok közül még csak néhányat fogok felemlíteni. A 16. §.így szól (olvassa): »Eellehbvalója engedélye nélkül senkinek sem szabad szolgálatát vagy szolgálati helyét elhagyni, sem magát a szolgálatban más által helyettesittetni. Az alkalmazott eltávozását fellebbvalójának előzetesen bejelenteni tartozik akkor is, ha bírói vagy közigazgatási hatóság előtt kell megjelennie. Engedély nélküli igazolatlan távollét idejére sem fizetés, sem más illetmény nem jár. Megbetegedés esetében a követendő eljárásra nézve az egyes vasutak szolgálati szabályzata irányadó.« Tisztelt ház! A mint látják, annyira meg van szorítva és korlátozva az egyes alkalmazott személyes mozgásának szabadsága, hogy úgyszólván hivatásának rabja, hogy ő olyan, mint a római időben is volt a rab »servus glebae adscriptus«. 0 neki helyéről mozdulnia sem szabad, ha mindjárt ezt pillanatnyilag az ő érdekei követelik, s az alatt a feltétel alatt sem távozhatik, hogy helyettesét hagyja hátra, hanem ő neki előbb a felettese előtt kell megjelennie, legalázatosabban kell kérnie, hajlongania kell előtte és várni, mig felettese részére az engedélyt megadja, hogy elmehet oda, a hol egy vagy egypár órára való jelenléte élet- és anyagi érdekeivel van összekötve. így megtörténhetik, hogy valakinek elhal a rokonsága vagy közeli rokona s ő neki azonnal kellene elmenni, de felettesének engedélye nélkül nem indulhat el, még akkor sem, ha helyetteséről gondoskodva is volna, (Zaj. Halljuk. Olvassa): »Az alkalmazott eltávozását fölebbvalójának előzetesen bejelenteni és szabadságot kérni köteles még akkor is, ha bírói vagy közigazgatási hatóság előtt kell megjelennie«. Muzsa Gyula: Nem tudja már mit olvasson fel! (Zaj.) Budiszavljevics Bude (olvassa): » Engedély nélküli igazolatban távollét idejére sem fizetés, sem más illetmény nem jár.« íme, látják uraim, én megmondtam, hogy milyen eset következhetik be, a mely miatt egyes alkalmazott távol lesz; ezt nem saját hibájából, hanem egyszerűen azért, mert ugy alakultak a körülmények, hogy ő neki távol kellett lennie, s ilyen esetben sem fizetést, sem más illetményeket nem kap, a mi semmiképen sem lehet jogosult, jelen törvényjavaslat pedig nem visel gondot arra nézve, hogy ez által milyen terheket és kellemetlenségeket ró az alkalmazottakra. Supiio Ferencz: Öt perez szünetet kérünk. (Felkiáltások a jobbközépen : Szünetet kérünk!) Elnök: Kérem, azt csak a szónok kérheti. Ha a szónok nem kéri, csak az elnök saját kezdeményezésére rendelheti el a szünetet. Budiszavljevics Bude: Kérek szünetet. Magdics Péter: Mondd horvátul! Budiszavljevics Bude: Kérek 10 pereznyi szünetet. Elnök: Az ülést tíz perezre felfüggesztem. 38*